Örs, Stella
10 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

Tíz évre titkosították minden idők egyik legnagyobb magyar vasúti projektjét

GettyImages-1134268873
2020.05.19. 14:17

A Fidesz–KDNP kétharmaddal megszavazta a „Budapest–Belgrád-vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról” szóló törvényt. A szöveg (pdf) az eddig megismertekhez képest nem tartalmaz újdonságot, a Magyarország és Kína között létrejövő egyezmény tartalmát emeli törvényi erőre. 

Az eddigi információk szerint az ezermilliárd forintba kerülő beruházás 130 év alatt térülhet meg, a tisztánlátást azonban nehezíti, hogy a beruházással összefüggésben megkötött szerződéseket és „a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló iratokban foglalt adatokat” a parlament tíz évre titkosította Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeire hivatkozva. 

Ez lesz minden idők egyik legnagyobb magyar vasúti beruházása, a magyar állam 15 százalékot biztosít, 85 százalékot pedig a kínaiak hiteleznek. A beruházás, amelyet magyar oldalról Mészáros Lőrinc cégcsoportja fog lebonyolítani, a törvény értelmében kiemelten közérdekű beruházásnak minősül. 

A szavazás előtti összegző vitában a kormányoldal azzal érvelt, hogy geopolitikai szempontból Magyarország eddig sokszor hátrányt szenvedett a történelemben, most azonban végre előnyünk származhat az ország földrajzi elhelyezkedéséből. Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint Magyarország és Budapest logisztikai központ lehet a projekt megvalósulása után.

A kormány nagy zöld projektje 

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára arról beszélt, hogy a beruházás klímavédelmi szempontból is fontos. Szerinte Paks 2 mellett a Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztése a kormány másik nagy zöld projektje, és ha az ellenzék felelős klímapolitikát folytat, támogatja ezeket. 

Schanda azt is mondta, hogy az ellenzéki „híresztelésekkel” szemben a kormány idén nem 140 milliárdot, hanem csak 85 milliárdot költ a fejlesztésre, az ugyanis magától nem fog megvalósulni. A titkosításról pedig megjegyezte, hogy nincs abban semmi különös, Magyarországnak és Kínának is vannak külpolitikai érdekei és igényei. 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Hszü Sao-si, a kínai Nemzeti Fejlesztési- és Reformbizottság elnöke aláírja a kormányközi szerződést a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításáról 2015. november 24-én Szucsouban. Mögöttük Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Li Ko-csiang kínai és Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Hszü Sao-si, a kínai Nemzeti Fejlesztési- és Reformbizottság elnöke aláírja a kormányközi szerződést a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításáról 2015. november 24-én Szucsouban. Mögöttük Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Li Ko-csiang kínai és Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök.
Fotó: Kao Csie

Néhány nappal ezelőtt derült ki a Magyar Közlönyből, hogy 82 129 847 503 forintot csoportosítanak át a Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztésére az idei költségvetésben, eredetileg ezt a pénzt a kormány gazdaságvédelemre szánta. 

Az ellenzék szerint ellentétes a magyar érdekkel

Az ellenzéki pártok nem támogatták a törvényt. Ander Balázs (Jobbik) szerint a projektet a Fidesz és a Kínai Kommunista Párt egyre szorosabb kapcsolata indokolhatja, és nincs rá semmi garancia, hogy a beruházás ne a „magyar emberek pénzének feneketlen kútja” legyen. 

A politikus szerint a projekt csak Kínának éri meg, mert vasútépítési referenciájuk lesz Európában, az olcsó kínai áruk pedig ezen az útvonalon keresztül még jobban eláraszthatják Európát. Magyarország pedig „Kína újféle balekja lesz Európa kellős közepén” – mondta. 

Az MSZP-s Szakács László szerint bár a kormány mindig arról beszél, hogy nem akar hitelt felvenni, az ország két legnagyobb hitelezője Oroszország és Kína, ez a helyzet pedig lassan a politikai-gazdasági önrendelkezés kérdését is felveti. Szakács nem érti, miért Oroszországgal és Kínával csinálunk ilyen projekteket, miért nem azokkal az országokkal, amelyekkel egy szövetségi rendszerben tervezzük a jövőnket. 

Varju László szerint elfogadhatatlan a törvény, és elgondolkodtató, hogy a magyar kormány kiknek az érdekeit képviseli Európában. A Demokratikus Koalíció politikusa kijelentette:

kormányváltás esetén a titkosított dokumentumok ügyére majd vissza kell térni. 

Keresztes László Lóránt (LMP) azt mondta, hogy a projekt szöges ellentétben áll azzal, amit Szijjártó Péter korábban mondott. Szerinte a külügyminiszter azt mondta, hogy a Triesztben épített magyar kikötő megfelel a magyar áruszállítás igényeinek, vagyis a Budapest–Belgrád-vasút magyar szempontból felesleges beruházás. A párt frakcióvezetője kijelentette, hogy „a projekt minden elemében ellentétes a magyar nemzeti érdekkel”.