Kásler Miklós utasításban tiltotta meg a kórházaknak, hogy magáncégekkel szerződjenek
További Belföld cikkek
- Megkezdődik a modellváltás a BME-n, így maradna jogosult az egyetem az Erasmus-programra
- Az ukrajnai bizonytalanság miatt csúcsra kell járatni a magyar gáztározókat
- Tarlós István kiírt magából mindent Budapestről, és még többről is
- Egymásnak feszült a Kúria elnöke és az általa felfüggesztett bíró
- A legtöbb helyen kirándulóidő lesz szombaton, de lesz, ahol záporra is számítani lehet
A magánszolgáltatókkal szemben részleges szerződéskötési tilalmat rendelt el az állami kórházaknak Kásler Miklós, írja a Medical Online. A szombaton kiadott miniszteri utasítás értelmében végszükség esetén az operatív törzs véleménye alapján maga a miniszter dönthet arról is, ha egy kórházban sürgősen meg kell javítani egy orvosi eszközt, és azt csak egy magáncég tudja elvégezni. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleménye szerint ez a rendelkezés a napi ellátásban nem okoz késedelmet, nem érinti a munkaszerződéses dolgozókat.
A részleges szerződéskötési korlátozás valamennyi, az Állami egészségügyi Ellátó Központ fenntartása alatt álló intézményre vonatkozik, írja a Medical Online A kórházak nem köthetnek új szerződést magántulajdonban lévő gazdasági társaságokkal, egyéni vállalkozókkal és magánszemélyekkel.
Ez a Medical Online szerint a vis major helyzetekben okozhat problémát. Ha például elromlik egy lélegeztetőgép, azt a legtöbb esetben magáncég szokta javítani. Ha ezt nem sikerül időben megoldani, azon akár emberéletek is múlhatnak. Kórházak ügyeleti feladatok ellátására is sokszor csak úgy tudnak szakorvost szerezni, ha orvosi bt.-kel, magáncégekkel szerződnek (igaz, az orvosokkal kötött közreműködői szerződések általában hosszú távra szólnak, írja az egészségügyi szaklap)
A miniszteri levél szerint amennyiben feltétlenül szükség lesz szerződéskötésre, azt a kórházparancsnok bírálja el. Amennyiben indokoltnak találja az igazgató szakmai indoklását, amelyet írásban kell hozzá eljuttatni, továbbítja azt az intézménybe rendelt költségvetési felügyelőnek, innen pedig az Állami Egészségügyi Ellátó Központ területi igazgatóságánál landol a levél, ahonnan újabb jóváhagyásra a központba küldik a kérelmet.
Az Operatív Törzs véleménye alapján végül az EMMI minisztere dönt az adott kérdésben. Nagy kérdés, hogy az állami bürokrácia útvesztőiben meddig bolyonganak majd az azonnali döntést igénylő ügyek.
Az intézkedés legfőbb célja a betegellátás biztonságának fenntartása, hogy a mostani járványkészültségben a kórházi rendszert ne terheljék hosszútávú szerződések, írja közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az EMMI vezetőjének ez a rendelkezése a napi ellátásban nem okoz időkésedelmet, nem érinti a munkaszerződéses dolgozókat, és egybevág a kormány azon szándékával, hogy megakadályozza a kórházak újbóli eladósodását. A rendelkezés nem érinti a már megkötött, hatályos szerződéseket sem, azok alapján a teljesítések továbbra is biztosítottak.