Kinga, Kincső
16 °C
32 °C

Nyakunkon az áramszegénység

fdadsfas
2020.05.25. 15:01 Módosítva: 2020.05.25. 15:35
A válságrégiókban a nyomor új bugyra nyílt meg: a járvánnyal rengeteg család jövedelme tűnt el egyik pillanatról a másikra, és mivel a nehézségeik miatt eleve feltöltős villanyórájuk van, őket nem védi a kikapcsolási moratórium. Nem tudnak áramot venni, még jobban elszigetelődnek, a gyerekeik meg kimaradnak a távoktatásból.

Az Indexen a járvány kitörése óta többször foglalkoztunk azzal, hogy a rendszeres jövedelem kiesése miért és hogyan sújtja a legszegényebb, túlnyomórészt képzetlen embereket. Nekik nincsenek megtakarításaik, sokan napszámosként teljesen ki vannak szolgáltatva a munkáltatóiknak, akik maguk is megsínylik a járvány gazdasági hatásait, ezért – különösen a fejletlen régiókban – a kereső felnőtt(ek) munkanélkülivé válásával családok tízezreinek ajtaján kopogtatott be a nyomor.

Hogy a kilátástalan helyzetbe kerülő emberek ne csak adatként szerepeljenek, a cikkbe beágyaztunk néhányat a Roma Sajtóközpont Facebook-oldalára kitett videók közül.

Kincseséknél mindkét szülő elveszítette a munkáját, havi 26 ezer forintból élnek. Az elsős kisfiuk nem tud tanulni, mert nemigen telik áramra, internetre. Most szülöi segítséggel 6 napra elég pénzzel töltötték fel az árammérőt.

A háztartások elszegényedésének vizsgálata jóideje az energiaszegénységre is kiterjed: ezzel jelölik azt, ha nincs pénz rendesen kifűteni az otthont, vagy a jövedelem túl nagy hányadát kell háztartási energia vásárlására költeni. A Habitat for Humanity 2019-es lakhatási jelentése jó áttekintést ad a 2018-as helyzetről. Eszerint

  • a több mint hárommillió vezetékes lakossági földgázfogyasztó közül 2018-ban 386 ezer háztartásnak volt hátraléka, és 96 ezernek volt 60 napon túli, a szolgáltatás kikapcsolásával fenyegető tartozása;
  • abban az évben közel 29 ezer háztartásban kapcsolták ki a gázt. A távhővel fűtött 659 ezer lakás negyedében maradtak el a befizetésekkel, 73 ezerben több mint két hónappal;
  • a bő 5 millió lakossági villamosenergia-fogyasztó 18 százaléka, 933 ezer háztartás maradt el a befizetéssel. Közülük 534 ezernek volt 60 napon túli tartozása, és 16 ezer háztartásban kapcsolták ki abban az évben az áramot. 

Az 534 ezer veszélyeztetett háztartás több mint egymillió embert, a hazai lakosság tizedét jelenti.

A Polgár Alapítvány az Esélyekért és civil szervezetek közös projektje, az 1 Magyarország Kezdeményezés a járvány alatt kampányt indított, hogy bemutassa, a leghátrányosabb helyzetű réteget miként sújtja az áramszegénység, azaz amikor egy család nem jut hozzá megfizethető áron a szükséges árammennyiséghez.

Tibor kőműves segédmunkás. Mint mondja, távmunkában nem tud maltert vinni. Nyolcan élnek havi 105 ezer forintból, Bakson. A járvány miatt a legközelebbi feltöltőpontig, ahol áramot tud venni a mérőjére, 40 kilométert kell buszoznia.

A járvány kezdetekor a munka nélkül maradó kereső jövedelmének kiesése egyik napról a másikra döntés elé állította a családokat: vagy éhesebbek lesznek, vagy rezsitartozást halmoznak fel. Bár március közepén a nagy energiaszolgáltatók moratóriumot hirdettek, azaz nem kapcsolják ki a tartozást felhalmozó családoknál az áramot és a gázt, ez az amúgy kétségkívül humánus könnyítés csak halasztást jelent. Az adósságot egyszer vissza kell fizetni, ami még akkor is nagyon nehéz lesz, ha lesz lehetőség részletfizetésre, és a munkaerőpiaci helyzet is javul.

A szociálisan legrászorultabb családok egy része azonban jóideje csak feltöltős (előre fizetős) villanyórák használatával jut áramhoz.

Ezt 2007-es bevezetésekor sokan elfogadható lépésnek tekintették: a használata kizárja a hátralékfelhalmozást, és mivel a családoknak muszáj figyelniük a mérőt, az tudatosabb fogyasztásra készteti őket. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) tavaly júniusban a Magyar Nemzetben közölt adatai szerint egyébként 98,1 ezer fizetős áram-, és 12,7 ezer előre fizetős gázmérő van a magyarországi hálózatokba kötve.

És itt jön be a probléma:

a feltöltős mérővel rendelkező családok helyzetén a kikapcsolási moratórium sem tudott javítani,

így pénz híján rengeteg olyan család maradt sötétben, ahol az áram árát addig sikerült előteremteni. A családok tévé és telefon nélkül még jobban elszigetelődnek, az eleve eszközhiányos gyerekek pedig internet és végül áram híján végképp nem tudnak részt venni a digitális távoktatásban. Lemaradnak, és épp ezekben a hetekben zsugorodik még kisebbre az eleve kicsi esélyük a továbbtanulásra.

Az áramszegénység és a távoktatási részvétel összefüggései a kutatók figyelmét is felkeltették. Április elején Hermann Zoltán oktatáskutató úgy kalkulált, hogy a diákok ötödéhez nem jut el a távoktatás. Pár héttel később, a tanárok körében végzett felmérés pedig úgy találta, hogy minden harmadik hátrányos helyzetű tanuló képtelen bekapcsolódni a távoktatásba.

Szegeden egy mozgáskorlátozott kisnyugdíjas asszony a leszázalékolt fiával él. Ha nem tudják feltölteni az órát, a telefonjukat se tudják feltölteni, és a sötét mellett teljes izolációban élnek.

Az áramszolgáltatók által rászorultsági alapon kínált, nem túl nagyléptékű kedvezmények és a védendő fogyasztói státusz 2007-es bevezetése nem érintik a veszélyeztetett körhöz tartozó fogyasztóknak kiszámlázott áram árát, és a kutatások szerint alkalmatlanok az áramszegénység átfogó kezelésére. Ezzel függhet össze, hogy a MEKH által tavaly nyáron közölt adatok szerint két év alatt 13 ezerrel csökkent a védendő fogyasztók száma.

A szakértők (1, 2) egyetértenek abban, hogy az áram- és energiaszegénységet csak több ágazat együttműködésén alapuló, komplex megközelítéssel lehetne hatékonyan kezelni: össze kell hangolni a szociális támogatásokat, az energiahatékonysági és az energiafogyasztást csökkentő intézkedéseket.

Hogyan lehetne enyhíteni az áramszegénységen?

(Borítókép:  Kártyás villanyórák egy ház falán Ózdon 2012. július 30-án  - f otó: Vajda János / MTI)