Fürjes Balázs: A rozsdaövezetek Budapest aranytartalékai

A kormány elfogadta a városi otthonteremtési programot, jelentette be Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár az operatív törzs szerdai tájékoztatóján. 

– mondta Fürjes, aki a rozsdaövezeti akciótervet ismertette. A kormány eszerint arról döntött, hogy

• javasolják „városi barnamezős akcióterületek” kategóriájának létrehozását;
• arra kéri az Országgyűlést, hogy döntsön egy olyan jogszabálybeli felhatalmazásról, amelynek értelmében az önkormányzatokkal együtt határozhatják meg a városi barnamezős akcióterületeket a magyarországi városokban; 
• az áfatörvény módosításával biztosítaná, hogy a barnamezős területeken található új lakások áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen;
• egyszerűbb építési szabályok vonatkozzanak ezekre a területekre. 

Újabb 22 magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést, ezzel 3793 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 6 idős krónikus beteg. Ezzel 505 főre emelkedett az elhunytak száma, az elhunytak durván 4 százalékának nem volt ismert alapbetegsége, 1856-an pedig már gyógyultan távoztak a kórházból – ismertette Müller Cecília országos tisztifőorvos a szerdai adatokat az operatív törzs tájékoztatóján.

Az aktív fertőzöttek 41 százaléka, az elhunytak 60 százaléka, a gyógyultak 49 százaléka budapesti. 430 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 25-en vannak lélegeztetőgépen.

A százezer lakosra vetített megbetegedési arány nagyon hasonlít a keddihez, százezer magyar lakosra 39 fertőzött jut. Budapesten ugyanez a szám 103, Zalában 92, Fejér megyében 88, Komárom-Esztergomban 81 és Pest megyében 42 fő.

Új beutalási rendet adtak ki, és egy betegútra vonatkozó algoritmust is összeállítottak Müller Cecília szerint. Az ellátási szinteket koncentrálva fel lehet szabadítani a nem koronavírus-fertőzöttek számára szükséges egészségügyi ellátási kapacitást. A koronás betegeket egy vonal mentén, a többi beteget egy másik vonal mentén látják el, mondta a tisztifőorvos, aki szerint minden beteg megtalálja a számára szükséges ellátást.

Január és március között 8,5 százalékkal kevesebben haltak meg, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban. A tisztifőorvos szerint az alacsonyabb halálozási szám oka az alacsonyabb aktivitású influenzajárvány lehetett. 

Müller Cecília beszámolt arról, hogy a dr. Pándics Tamás által vezetett környezet-egészségügyi laboratóriumban egy új vizsgálati metódust fejlesztettek ki. Ennek a lényege, hogy a környezetben – egész pontosan a szennyvízben – követi nyomon a koronavírus jelenlétét, ez alapján pedig egy nagyjából kéthetes előrejelzésre van lehetőség.

A kormány kedden az Országgyűlés elé terjesztette a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot, ez alapján az operatív törzs a különleges jogrend utáni ügyeleti központként továbbra is működni fog. A különleges jogrend helyébe az egészségügyi válsághelyzet lép – mondta a tájékoztatón Kiss Róbert rendőr alezredes.

Kiss Róbert ezenkívül azt is bejelentette, hogy mától a magyarok, a csehek és a szlovákok karanténkötelezettség nélkül léphetik át e három ország határait, feltéve, hogy két napnál nem hosszabb a tartózkodásuk. (Ilyen esetben Csehországból nemcsak Szlovákián, de Ausztrián keresztül is visszatérhetnek a magyar állampolgárok karanténkötelezettség nélkül.) Ha ennél hosszabb ideig maradnak, akkor továbbra is 14 napos kötelező karantént kell vállalniuk. 

A médiamegkeresésekre adott válaszok:

• Kiss Róbert szerint továbbra is indokolt fenntartani a 65 év felettiek vásárlási sávját, de folyamatosan elemzik az adatokat, és az idősek türelmét kérik.
• Azokkal a személyi okmányokkal, amelyek lejártak, de Magyarországon használhatóak, nem lehet belépni más EU-s országba, azokkal kizárólag Magyarország  területén lehet hivatalos ügyeket intézni. Külföldre továbbra is csak érvényes magyar okmányokkal lehet utazni.
• Müller Cecília szerint nem helyes, ha a szakrendelők a vizsgálatra jelentkező betegeknek nem adnak konkrét időpontot. A tisztifőorvos szerint minimalizálni kell a személyes találkozókat, és időpontra kell behívni a betegeket. Az, hogy vizsgálják-e a szakrendelők betegfogadási gyakorlatát, bár szerepelt az RTL beolvasott kérdésében, a válaszból nem derült ki. 

Az Index szerdán feltett kérdéseire nem érkezett válasz, ezeket a kérdéseket küldte el az operatív törzsnek:

• Milyen esetben javasolná az országos tisztifőorvos az úgynevezett egészségügyi válsághelyzet kihirdetését? Konkrétan mit jelent a „nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet”, illetve „az emberek életét, testi épségét, vagy az egészségügyi ellátást veszélyeztető körülmény”? Milyen megbetegedések, milyen esetszám esetén jelenthetnek ilyen helyzetet? A koronavírus magyarországi megjelenésének (március 4.) napján már fennálltak volna ezek a feltételek?
• Miben különbözne az országos tisztifőorvos új, javaslattételi jogköre attól, az egészségügyi törvényben foglalt jogkörtől, amely a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedések érdekében normatív határozat meghozatalára lehetőséget ad, és amellyel Müller Cecília március 26-án már egyszer élt is?
• Magyarországon élő szlovák állampolgárok is átmehetnek úgy Szlovákiába 48 órára, hogy utána gond nélkül visszatérhetnek Magyarországra, ahol életvitelszerűen élnek?
• Több olvasói megkeresést kapott az Index arra vonatkozóan, hogy mi a jelenlegi szabályozás a Svájcból hazaérkező magyar állampolgárokkal kapcsolatban. Rájuk miért vonatkozik a kötelező hatósági karantén szabálya, és meddig lesz ez hatályban?
• Rétvári Bence egy írásbeli válasza szerint a magyar koronavírus-terápiás protokollban használják a hidroxi-klorokint. A WHO leállította a szer tesztelését, és elég sok tudományos kritika is érte már. Ennek fényében továbbra is része maradhat a magyar ellátási protokollnak? Hány emberen alkalmazták ezt a szert, hogyan alakult az érintettek állapota, és milyen arányban alakult ki szívritmuszavar esetükben?
• Javasolja az operatív törzs a kormánynak, hogy – akár feltételekkel – újra nyithassanak a kollégiumok a felsőoktatásban, de legalábbis fogadhassák azokat a diákokat, akiknek a vizsgaidőszak gyakorlatilag kivitelezhetetlen közlekedési terhekkel jár kollégiumi elhelyezés nélkül?