A hálapénz ma már az egészségügy része

A magyarok korrupcióval kapcsolatos attitűdjeit mérte fel a Transparency International Magyarország reprezentatív közvéleménykutatása, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) Közpolitikai Iskolájának (SPP) Policy Lab programjával együttműködve készítettek.

A kutatás szerint a magyarok nagy része elsősorban a közhatalommal való visszaéléseket (72,6%) és a politikusok rokonainak előnyben részesítését (68,8%) gondolja korrupciónak, míg a rendőrök megvesztegetését (55,5%) és a hálapénzt (39,9%) már jóval kevesebben értékelték korrupt cselekményeknek.

Amikor a hétköznapi korrupcióval kapcsolatos közvetlen tapasztalatokra kérdeztek rá a kutatók, az derült ki, hogy rendkívül kevesen vallják be, hogy részt vettek ilyen cselekményekben.

Azok között, akik mégis elismerték, hogy fizettek kenőpénzt, az egészségügyi hálapénzfizetés volt a legelterjedtebb: tízből egy válaszadó azt mondta, hogy „hálája jeléül fizetett” valamilyen szolgáltatásért. Szintén az egészségügyhöz kapcsolódhat az a további csaknem 5 százalék, akik csak így tudtak hozzájutni valamilyen szükséges szolgáltatáshoz, illetve az a 4,1 százalék, aki úgy vélekedett, hogy a nem hivatalos juttatással jobb szolgáltatást vásárolt magának.

Ennél ráadásul jóval nagyobb a hálapénzrendszerbe belenyúgvók aránya, ha hozzávesszük azokat, akik szerint az orvosok alacsony keresete miatt elfogadható a hálapénz. Sokan pedig azt az álláspontot képviselik, hogy a hálapénz a többletjövedelem megszerzésének megérdemelt és legitim módja.

A felmérés legfontosabb eredményei ebben az összefoglalóban, míg a részletes, az egyes attitűdök társadalmi okait is feltérképező angol nyelvű elemzés ezen a linken olvasható.