Egy helyen már készül az ellenzék az előválasztásra

• Közvélemény-kutatás árulkodik arról, hogy Szombathelyen már javában szerveződik az, amiről év eleje óta alig hallani országosan: az ellenzéki előválasztás.
• A helyben most legesélyesebbnek tűnő ellenzéki politikusok nem is tagadják, hogy minél előbb megméretnék magukat, a felmérésből pedig látható, milyen dilemmák uralhatják a 2022-es választásra történő ellenzéki felkészülést országosan.
• A párt nélküli választók többsége is egyetért azzal, hogy csak egyetlen jelölt induljon 2022-ben a Fidesz országgyűlési képviselőivel szemben, az ellenzéki szavazók pedig kifejezetten szimpatizálnak az előválasztással.
• Ahogy az önkormányzati választás előtt kiemelt szerepet kapott Szombathely, úgy lehet országosan is minta a jelenleg a fideszes Hende Csaba által képviselt egyéni választókerület is.
• Abban szinte minden párt egyetért: ahol lehet, meg kell egymással állapodni, és csak azokban a körzetekben tartani előválasztást, ahol a megegyezésre nincs esély. 

Azért volt fontos, mert visszajelzést kellett kapnunk arról, hogy a helyiek szerint Nemény András sikeresen kezelte a járványhelyzetet, méghozzá rendkívül sikeresen

– mondta diplomatikusan Ungár Péter az Indexnek arról, miért készíttetett az LMP szombathelyi szervezete egy, a városi politikai helyzetet átfogó kutatást május közepén. A lapunk birtokába került, a Závecz Research által készített felmérés május 11 és 17. között készült a város felnőtt népességét reprezentáló 700 fős mintán.

A közvélemény-kutató az elemzésében megállapította, az új, összellenzéki városvezetés járványkezelési döntéseivel a megkérdezettek 92 százaléka elégedett, ám messze nem ez a kutatás legérdekesebb része. A kérdések között ugyanis a szokásos pártpreferencia (még mindig a Fidesz a legerősebb, az ellenzéki pártok együtt viszont már megközelíthetik, és elég magas a párt nélküliek tábora) mellett a közös ellenzéki indulásra és egyes ellenzéki politikusok választási esélyeire is rákérdeztek. A Závecz-elemzés például jelentős terjedelmet szentelt annak, hogy a szombathelyiek többsége, 54 százaléka egyetért azzal:

A közös jelöltek iránti igény kimagasló az ellenzék hívei körében – 76 százalékuk szeretné ezt a megoldást, de a párt nélküliek többsége (60 százaléka) is helyeselné a „ki-ki” alapon történő versengést. A szombathelyi ellenzéki szavazók csaknem fele (48 százaléka) azzal értene egyet, ha a közös lista előválasztási szisztémával párosulna, amivel szemben bő egyharmados (36 százalékos) tábora van annak az elképzelésnek, hogy egy ellenzéki lista legyen, de előválasztás nem szükséges.

És itt jön a lényeg:

Ebben a kérdésben Czeglédy Csaba 97, Hende Csaba 95, Nemény András 94 százalékos ismertségre tett szert, de közismert személynek számít Balázsy Péter és Ungár Péter is, 84 és 75 százalék hallotta nevüket. A Jobbikból nemrég kilépett helyi parlamenti képviselő Bana Tibort 59, a momentumos Iker Áront a megkérdezettek 15 százaléka ismeri.

Országosan ismert politikai szereplők a legesélyesebbek

A Závecz-elemzés legérdekesebb része az, hogy

Noha az elemzőcég kiemelte, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a hajlandóság aránya lényegesen magasabb, mint a tényleges részvétel, az egyértelműnek tűnik, hogy a helyi ellenzéki érzelmű szavazók körében van legitimitása az előválasztás intézményének. Márpedig arra jelenleg kicsi az esély, hogy egy közös ellenzéki jelöltről meg tudnának állapodni a pártok a 2022-es országgyűlési választásokra.

Talán ezért sem véletlen, hogy a Závecz-kutatás már ennek az opciónak a lehetőségeit is megvizsgálta, és arra jutott: a mostani preferenciák szerint a független, ám a DK támogatását biztosan élvező Czeglédy Csaba és az LMP-s Ungár Péter között dőlne el egy előválasztás, bár nagyon sok a bizonytalan választópolgár. A részvételt ígérők 22 százaléka Czeglédyre, 18 százalék Ungárra voksolna, miközben Bana Tiborra 8, Iker Áronra pedig a biztosan előválasztók 1 százaléka.

Az is érdekes, hogy Czeglédy és Ungár az ellenzéki szavazók körében szinte azonos támogatottságot élvez, ám Czeglédyt a pártnélküliek nagyobb körben támogatnák, ez pedig némi előnyt biztosít számára. Ezzel szemben az elemzés arra is kitér, hogy ha két jelölt – egy fideszes és egy ellenzéki – indulna csak a következő parlamenti választáson, akkor

A többi ellenzéki jelölttel szemben Hendének jelenleg nagyobb lenne az előnye, Czeglédyt 11, Bana Tibort 12, Iker Áront 24 százalékponttal előzné meg. Ungárra tehát összességében több ellenzéki szavazó adná a voksát: ha ő lenne az egyetlen közös jelölt, az LMP képviselőjére az ellenzék szimpatizánsainak 84 százaléka voksolna, míg Czeglédyre 72 százalékuk mondott igent.

Hogy a szombathelyi előválasztás már előkészítés alatt van, azt Ungár Péter sem tagadta az Indexnek. Az LMP politikusa azt mondta:

Értelemszerűen el kell kezdeni a felkészülést az ellenzéknek a 2022-es választásra, és ez elsősorban helyi szintű készülést jelenthet most. Részletekről egyelőre nem beszélek, de az biztos, hogy 2022 tétje Szombathely számára az, hogy Hende Csaba helyett egy elkötelezett, megfelelő képviselője legyen ennek a választókörzetnek.

Ungár tehát nem cáfolta, hogy ő maga ringbe szállna egy előválasztáson, ahogyan azt sem, hogy időszerűnek tartja az ellenzéki oldal ösztönzését a mielőbbi megállapodásra. Hasonlóképp Czeglédy Csaba, a másik esélyes jelöltnek tűnő helyi ellenzéki, aki az Indexnek azt mondta:

Az elmúlt hónapokban is volt gondolkodás, beszélgetések arról, hogy miután a fővárosban láthatóan sikerrel járt az előválasztás rendszere, mindenképpen jó lenne, ha Szombathelyen is nyíltan, demokratikus keretek között megmérettetnék magukat azok, akik az ellenzéki pártok közös jelöltjeként kívánnak indulni 2022-ben. Jó lenne, ha erre már jövő tavasszal sor kerülne, mert így az előválasztáson nyertes jelöltnek lenne egy éve elmagyarázni, hogy Hende Csaba hogyan nem képviselte a szombathelyiek, illetve a választókerület egyéb településein élők érdekeit

– mondta a szombathelyi politikus. Czeglédy szerint az önkormányzati választás tapasztalatai is megmutatták, hogy ha egy, akár ellenzéki jelölt bizonyítja a rátermettségét, akkor a helyiek bizalmat szavaznak számára. Úgy vélte, hogy noha Szombathely sosem volt baloldali fellegvár, tavaly októberre azonban a Fidesz előnyét az ellenzéki összefogás ledolgozta, és a várost ma vezető koalíció mostanra még inkább bizonyított, amihez egy, a körzetéért elkötelezett országgyűlési képviselő tudna hozzájárulni. Kérdésünkre, hogy ezek szerint ő is indulna az előválasztáson, Czeglédy azt mondta:

Ha lesznek pártok, amelyek engem támogatnak, vagy támogatásukról biztosítanak, akkor természetesen nem fogok elugrani a megmérettetés elől.

Mint ismert, Czeglédy tavaly az európai parlamenti választásokon a DK listáján szerepelt, aztán azonban, az őszi önkormányzati választást megelőzően nem alakult ki jelöléséről teljes ellenzéki egység, így a közösen induló pártok nélkül, függetlenként mérette meg magát, és nyert el egy egyéni körzetet (az ellenzék nem állított jelöltet Czeglédy ellen, ám, többek között a Momentum Mozgalom nem kívánta saját jelöltként támogatni a jelenleg is – újra – büntetőeljárás alá vont ügyvéd-politikust.) Úgy tudjuk azonban, hogy a DK 2022-ben is támogatná Czeglédy indulását.

Már megy az országos gondolkodás is

És ez azt is egyértelművé teszi, hogy már az ellenzéki pártközpontok is készülnek az egyezkedésre egymással. Persze egyáltalán nem új az ellenzéki előválasztás ötlete, hiszen a tavaly októberi önkormányzati választást követően gyakorlatilag minden ellenzéki szereplő ennek szükségességéről beszélt a 2022-es kampányra és parlamenti választásra való felkészüléssel kapcsolatban.

Év elején, még a járványhelyzet előtt az is nyilvánosságra került, hogy a Republikon Intézet kidolgozott egy javaslatcsomagot, amely azt részletezte, hogy a 2022-es országgyűlési választásokra az ellenzéki pártok, civil szervezetek és független jelöltek pontosan milyen előválasztás során válasszák ki a közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltet, valamint hogyan bonyolítsák le ezt az előválogatót azokban az egyéni országgyűlési körzetekben, ahol nem születik záros határidőn belül egyezség a közös ellenzéki jelöltről.

Az akkor a HVG által megszerzett javaslat szerint 2021 végéig mehetne végbe a majd közös miniszterelnök-jelöltet, és ahol szükséges, ott közös egyéni országgyűlési képviselő-jelölteket adó folyamat teljességgel. Persze mint minden ellenzéki próbálkozásnak, az előválasztásnak is vannak erősen vitás pontjai. Miközben ugyanis a legtöbb szereplő egyetért abban, hogy több helyen előválasztás kell, abban már igencsak eltérnek a vélemények, hogy hol, mely körzetekben és főként: mikor.

Az információink szerint több párt által is alapvetően jónak látott Republikon-menetrend szerint az ellenzéki pártoknak idén december 31-ig kellene megállapodniuk a miniszterelnök-jelölti előválasztás részleteiben, az ajánlási, majd kampányidőszak jövő év tavaszán menne végbe, maga az előválasztás pedig június végére zárulna le. Csakhogy ez a módszer a – például Czeglédy által említett, és jövő tavaszra végső döntést hozó – választókerületi időszámítást későbbre tolná, ami egyes szereplők szerint rontaná a későbbi jelöltek esélyeit. Kérdés ráadásul, hogy a 106 egyéni országgyűlési választókerületnek valójában mekkora hányadában születhet tárgyalóasztal mellett döntés, ahogyan az is, hogy a korábban ellenzéki jelölt által elnyert körzetekben újraindítással vagy belharcokkal kell-e majd számolni.

A járványveszély enyhülésével beindul a kavarás

Az biztos, hogy a veszélyhelyzet enyhülésével az ellenzéki egyeztetések is újraindultak, a mozgolódás azonban egyelőre még inkább csak informálisnak tűnik. Nem csak a járványhelyzet késleltette ugyanis a nagy 2022-es ellenzéki előválasztásról való tárgyalásokat, több ellenzéki pártban a szervezeti átalakulások és tisztújítások miatt is váratnak magukra az előválasztáshoz szorosan kapcsolódó döntések, például későbbi jelöltekről, szövetségi politikáról, stratégiáról, vagy akár a választási programról.

Az MSZP éppen a járványhelyzetben halasztotta el a tisztújítását – eredetileg március­ban, majd májusban tartottak volna kongresszust, az elsőn a párt alapszabályát tervezeték módosítani, hogy bevezessék a társelnöki rendszert, a másodikon pedig a tisztújítást tartották volna. Most úgy tűnik, a Tóth Bertalan-féle pártvezetés mandátumát egészen szeptember végéig meghosszabbítják, és online pártszavazással változhat az alapszabályuk június 24-re, magyarán a szocialisták bevezetik a társelnöki rendszert és az új vezetőség széleskörű felhatalmazást kap az ellenzéki együttműködésben való részvétel formáinak kialakításában.

Eközben a Momentum Mozgalom éppen június 7-én döntött új vezetőségéről, amely már felhatalmazással rendelkezik majd az idevágó tárgyalásokon. A tisztújításon a leadott szavazatok több mint 90%-ával választották újra Fekete-Győr Andrást a párt elnökévé, márpedig az ő elképzelései ismertek: az alapvetően együttműködés-párti Momentum-vezetés számára nagyon is vitás bizonyos személyek esetleges indulásának támogatásra, ráadásul úgy látják, az ellenzéki pártoknak mindenekelőtt meg kell állapodniuk egy XXI. századi vízióról, egy közös minimumról: azaz ők mindenek előtt programot alkotnának. A Momentum tehát nem kifejezetten érdekelt abban, hogy minél előbb lebonyolítsák a pártok az előválasztásokat ott, ahol az elkerülhetetlen.

Eközben az már március elseje óta világos, hogy a Demokratikus Koalíciót Gyurcsány Ferenc és egy részben új elnökség vezeti majd a kampányban, ahogyan a Jobbik is megtartotta kongresszusát, amelyen Jakab Péter lett a párt elnöke, sőt e két párt már kijelölte a maga útját a szövetségi politikai kérdésekben is. A Jobbikban arról döntöttek, hogy ők Gyurcsánnyal nem indulnának közös listán, ezzel szemben a DK és főként maga Gyurcsány Ferenc a teljes összefogás, az egyetlen közös listán, egyetlen kormányfőjelölttel való ellenzéki indulás mellett kampányol, és kifejezetten érdekelt lenne abban is, hogy a megállapodások, valamint a szükséges előválasztások eredményei mielőbb megszülessenek.

Végül, de nem utolsó sorban kérdés az is, hogy lesz-e bármi a Párbeszéd és az LMP korábban felmerült, majd hamvába halni látszó közeledéséből, ez is a tisztújítások függvénye lehet ugyanis még a következő időszakban.

(Borítókép: Az Ellenzéki Összefogás irodája Szombathelyen 2019. október 13-án. Fotó: Rostás Bianka / Index)

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!