Magánbányákra vetette ki hálóját az állam a veszélyhelyzet alatt

Akár valamennyi magántulajdonban lévő, értékes magyarországi bányaterületre: bányatavakra, földekre, külterületekre, vagy bizonyos ásványianyag-lelőhelyekre is bejegyeztethetett az állam elővásárlási jogot a koronavírus okozta járvány farvizén, értesült az Index.

Értetlenül állt a hozzám forduló érintett a földhivatali határozat kézhezvétele után, abban ugyanis nemes egyszerűséggel arról tájékoztatták, hogy június elején állami elővásárlási jogot jegyeztek be a tulajdonában lévő földekre

– mondta az Indexnek Litresits András ügyvéd, aki mellesleg az MSZP delegáltja a Nemzeti Választási Bizottságban. A lapunk rendelkezésére bocsátott földhivatali határozat valóban erről szól, méghozzá egy május 25-i kormányrendeletre hivatkozva járt el az illetékes közigazgatási hatóság, az adott megyei kormányhivatal földhivatali osztálya.

A "veszélyhelyzet során egyes bányászati szabályok eltérő alkalmazásáról szóló", Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt kormányrendelet (a Magyar Közlönyben közzétett szövege szerint) bizonyos ásványi anyagok esetén ugyanis – érdemi indoklás nélkül – valóban lehetővé tette az állami elővásárlási jog bejegyeztetését, ha ezt a bányafelügyelet kéri.

A rendelet nevesíti azt is, hogy az állami elővásárlási joggal érintett bányatelkek vonatkozásában a bányászható ásványi nyersanyagok

• a gránitmurva,
• a riolit,
• a pados andezit,
• az andezit,
• a bazalt,
• a riolittufa (tufit),
• a kálitufa,
• a bazalttufa (-tufit),
• az agyag,
• a kőzetliszt,
• a kőzetiszap,
• a homok,
• a kavics,
• az átmeneti törmelékes nyersanyagok,
• a homokkő-konglomerátum,
• a durva és a puha mészkő,
• a tömött, kristályos mészkő,
• a dolomit,
• a márga,
• valamint az alginit.

A felsorolásból úgy tűnhet, hogy gyakorlatilag mindenféle hazai építőipari nyers- és alapanyag lelőhelyre tenné rá az elővásárlási jogát az állam, magyarán az érintett ingatlantulajdonosok első körben a bányafelügyelettel kellene, hogy egyezkedjenek egy tervezett tulajdonosváltás esetén. Az azonban nem világos, hogy a koronavírus elleni védekezésre hivatkozva, veszélyhelyzetben miért volt erre szükség, még inkább kérdéses, konkrétan milyen járványügyi ok indoka lehetett annak, hogy az Index által megismert esetben

Sőt, valójában Orbán Viktor miniszterelnök még május 15-én bejelentette, hogy a hónap végén készen áll visszaadni a rendkívüli jogrenddel járó „pluszhatalmat”, amellyel veszélyhelyzeti rendeleteket alkot. Magyarán a kormány úgy hozott ilyen rendkívüli bányászati szabályokat május 25-én, hogy saját megítélésük szerint a veszélyhelyzet feltételei ekkor már nem álltak fenn, még akkor sem, ha a rendkívüli jogrendet végül csak június 18-án vonta vissza a kabinet.

Az sem világos, hogy a veszélyhelyzet visszavonásával – azaz a bányászati kormányrendelet hatályvesztésével – egyidőben az állami elővásárlási jogbejegyzések is semmisnek tekinthetőek-e, vagy azok érvényben maradnak. Litresits András mindenesetre arról tájékoztatta az Indexet, hogy a földhivatali bejegyzéssel szemben a határozat szövege szerint közigazgatási per kezdeményezhető, ennek ugyanakkor, miután a bejegyeztetést még – ha napokkal a visszavonás előtt is, de – rendkívüli jogrend idején, az akkor hatályos jogszabályok alapján kérte a bányafelügyelet, formailag nyilván megfelelt az eljárási rendnek. Ugyanakkor egy ilyen perben az Alkotmánybíróság megvizsgálhatná a jogszabályt, tette hozzá a jogász.

Nagy kérdés azonban, hogy a kormány hány ilyen ingatlanra, avagy magánkézben lévő bányaterületre jegyeztetett be elővásárlási jogot, és hogy konkrétan mennyi ilyen hazai ásványianyag-lelőhelyet érintett az intézkedés.

Minderről megkérdeztük a Miniszterelnökséget, valamint a kormányzati kommunikációért felelős, a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Kormányzati Tájékoztatási Központot is, kérve, hogy amennyiben ők nem is azok, juttassák el megkeresésünket az illetékes kormányzati szervhez. A Miniszterelnökségi Sajtóiroda végül annyit válaszolt az Indexnek:

A módosítással a kormány célja a külföldi kivásárlások megakadályozása, ez illeszkedik az eddig meghozott intézkedések sorába. Hasonló szabályt hozott Olaszország és Németország is.

(Borítókép:  Az osztályozott kavics rakodása egy nyékládházi bányában 2017 februárjában - fotó: Oláh Tibor / MTI)