Parlament: Iskolaőrök várják szeptembertől a diákokat

Nagy többséggel megszavazta péntek délelőtt a parlament, hogy iskolaőröket küldjenek azokba iskolákba, ahol ezt kérik. 

Az állam tűrhetetlennek tekinti, hogy a munkáját végző pedagógust bármilyen fenyegetettségnek tegyék ki, ezért iskolaőrt fogunk alkalmazni azokban az iskolákban, ahol rendszeresen vannak fegyelmi problémák, sőt, ahol a tanárral szembeni erőszak verbális vagy akár fizikai erőszak veszélye is fennáll

– így vezették be a törvénymódosítási javaslatot. Az iskolaőr

kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott személy,

aki közfeladatot ellátó személynek minősül, és rendőrségi alkalmazott. Az iskolaőrnek joga lesz például

• a veszélyesnek ítélt diákot leállítani, igazoltatni;
• ha olyanná válik a helyzet, rendőröket hívni a diákra;
• elvenni az érintett diáktól azokat a „bizonyítékként felhasználható” tárgyakat, amikkel elköveti a cselekményt;
• testi kényszert alkalmazhat a diákon; 
• bilincset tehet a diákra; 
• rendőrbotot és „vegyi szert”, feltehetően gázspray-t is használhat ellene.

Lesz szolgálati igazolványuk és jelvényük, de egyenruhájuk is, iskolaőr felirattal. Fontos pont, hogy az iskolaőrök csak az iskolák területén, tanítási időben intézkedhetnek, és állandóan ott lesznek a problémásabbnak ítélt iskolákban. Már a jövő tanévtől, azaz szeptembertől munkába állnak, 

A képzés végén vizsgáznak a büntető törvénykönyvből és a büntetőeljárási törvényből, és abból is, hogyan és milyen kényszerítő eszközöket alkalmazhatnak a diákokon. Emellett vizsgázniuk kell pedagógiai és gyerekpszichológiai ismeretekből is, és fontos, hogy megfelelő fizikai állóképességük legyen. A javaslat szerint ötévente kapnak majd kiegészítő képzést, amikor újra vizsgát kell tenniük.

Elveszik a családi pótlékot az iskolai bántalmazóktól

Az elfogadott törvénymódosításban az iskolaőrségen kívül van két másik fontos pont is. Azoktól a családoktól, ahol a bíróság az iskolában tanuló gyereket bűncselekmény elkövetése miatt bűnösnek mondja ki, de nem ítéli szabadságvesztésre, a kormány egy évre elveszi a családi pótlékot. Emellett ezentúl ha a bíróság egy fiatalkorút elítél, akkor „a bűnügyi költség a fiatalkorú gondozásáért felelős nagykorú személyt is terhelheti”.

Emellett a büntethetőség alsó korhatárát is kitolják 14 évről 12 évre azokban az esetekben is, ahol a gyerek erőszakot követ el hivatalos személy, közfeladatot ellátó személy és támogatóik ellen. A javaslat szerint erre azért van szükség, mert „ezek az esetek fizikai sérülést okozó erőszak hiányában is olyan demoralizáló hatásúak, hogy társadalomra való különös veszélyességük nem vonható kétségbe”. Eddig csak akkor lehetett büntetni 12 éves kortól, ha emberölésről, testi sértésről, terrorcselekményről, rablásról vagy kifosztásról volt szó.

A szakmai szervezetek tiltakoztak az iskolaőrség ellen

A köznevelési törvény újabb módosításával a kormány ahelyett, hogy érdemben kezelné az iskolai erőszak problémáját, ugyanazt csinálja, mint egy igazi agresszor: előbb üt, aztán kérdez.

Így reagált még korábban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az iskolaőrség törvényjavaslatára. A szakszervezet szerint Maruzsa Zoltán „pedagógus létére legkevésbé pedagógus megoldásokat keres”, és csak a büntető törvénykönyv felől nézi a problémát. 

Ugyancsak elutasította a javaslatot a Pedagógusok Szakszervezete. A szervezet alelnöke, Totyik Tamás úgy összegezte mindezt az Indexnek, hogy

Szerintük az iskolai agresszió megfékezésére hatékonyabb lenne a megelőzés és minél több szakember bevonása. Több javaslatot is tettek az iskolaőrség bevezetése helyett:

• Kétszáz tanulónként legyen legalább egy iskolapszichológus, aki mindennap ott van az iskolában.
• Legyen több fejlesztőpedagógus és gyógypedagógus is az iskolákban, különösen a hátrányos helyzetű térségekben.
• Legyen több pedagógiai szakasszisztens is, akik segíthetnek a konfliktusok korai felismerésében, és segíthetnek a tanulási kudarcok leküzdésében is.