Orbán: Több Balaton, kevesebb Adria
További Belföld cikkek
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Készüljön fel, érkezik a havazás Magyarországra
- Bejelentett egy szivárgást a gázműveknek, a kocsijára terhelték a költségeket
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
Kell majd újabb korlátozó intézkedéseket hozni a koronavírus miatt, csak még nem tudjuk pontosan, hogy milyeneket – mondta Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban. A kormányfő szerint „szomorúak a számok” Európában, Magyarország azonban rendben van, nálunk a veszélyt a behurcolás jelenti.
Jövünk-megyünk, behozzuk a vírust, a miniszterelnök szerint az operatív törzs folyamatosan vizsgálódik, és minden új fertőzésnél megtalálható valamilyen külföldi elem, mozzanat. Az operatív törzs péntek délig kapott határidőt, hogy letegye javaslatát a vírus behurcolása elleni védekezésről, döntés pedig pénteken vagy szombaton születhet.
A miniszterelnök tanácsa az utazni vágyóknak: több Balaton, kevesebb Adria, és akkor a járvány is féken tartható.
A magyar és a német jogállamiság
Az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről Orbán azt mondta, hogy gondban van az európai gazdaság, ezért gyors és sürgős pénzügyi segítségre van szükség, ezt szolgálná a közös EU-s hitelfelvétel, amiért kamatot kellene fizetni, mert a hitelezők „azt szeretik”.
Orbán ezután beszélt rabszolgatartásról, kommunizmusról, adósságról és a magyarok fejében megszólaló vészcsengőről, majd végül is kilyukadt oda, hogy bár látna más megoldást is Európa gazdaságának bajaira,
nincs ellene a hitelfelvételnek.
Belengette ugyanakkor, hogy ehhez közös, egyhangú döntés kell az EU-ban, Magyarország meg tudná vétózni, ha akarná. Orbán feltétele a hitelfelvételhez, hogy a tagállamok ne korlátozzák egymást annak elköltésével kapcsolatban, a pénzosztás legyen rugalmas, és „ne keverjük bele a politikát”.
Felmerült, hogy az EU-ban sokan jogállamisági kritériumokhoz kötnék a források kifizetését, Angela Merkel is azt mondta, hogy akkor is szem előtt tartják a jogállamiság kérdését, ha erről Orbánnal kell vitáznia.
A miniszterelnök azt mondta, örömmel áll rendelkezésre, de
nem lennék ilyen lendületes a németek helyében.
Szerinte ha összemérnék a magyart a német jogállamisággal, lehet, hogy Magyarország kerülne ki győztesen. Nálunk például elképzelhetetlen, hogy az Alkotmánybíróság tagjai párttagok lehessenek, míg szerinte Németországban ez lehetséges. „Ha jogállamiságról akarunk beszélni, beszéljünk komolyan” – mondta Orbán.
A kormányfő szerint bajban van Európa, ezzel kell most foglalkozni, de ha összekeverik a politikát és a gazdaság újraindítását, akkor nem lesz költségvetés.
Újabb megpróbáltatás januárban
A magyar gazdaságról azt mondta, hogy „áttörés van", a vírus előtt 4,5 millió ember dolgozott, aztán a járvány mélypontján 130 ezerrel kevesebb embernek volt munkája, többen léptek ki a munkaerőpiacról, mint ahányan beléptek, azaz nőtt a munkanélküliség. Orbán szerint ez a tendencia megfordult, ugyanakkor öt-hat hónap múlva, január környékén lesz a válságnak egy késleltetett hatása – erre a „megpróbáltatásra” készül Varga Mihály és a gazdaságvédelmi operatív törzs.
Kaleta Gábor ügyéről a kormányfő azt mondta, hogy az enyhe ítélet a bizonyíték arra, hogy az ügyészség és a rendőrség nem áll a kormány befolyása alatt, máskülönben ötször ekkora büntetés született volna. A miniszterelnök szerint az őszi törvényalkotási időszak egyik legfontosabb témája a gyermekvédelmi törvény szigorítása lesz.