A parlament kedden szavaz arról, hogy ne legyen jogállami feltételekhez köthető a kedvezményes EU-hitel
A parlament hétfőn 123 igen – 13 nem arányban elfogadta, hogy kedden kivételes eljárásban tárgyaljanak a koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről.
Az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülést tart hétfőn és kedden, amin a képviselők feltételeket szabva járulhatnak hozzá ahhoz, hogy az Európai Unió hitelt vegyen fel a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítésére.
A parlament kedden reggel 9 órakor szintén napirend előtti felszólalásokkal kezdi munkáját, ezt követi a koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről szóló határozati javaslat összevont vitája.
A kormánypártok vezetői azért nyújtották be indítványukat és kezdeményezték a Ház rendkívüli ülését, mert a jövő hét második felében sorra kerülő uniós csúcson születik döntés annak a 750 milliárd eurós hitelnek a felvételéről, amelyért a tagállamok vállalják a garanciát - közölte korábban a KDNP frakcióvezetője.
Simicskó István kifejtette, támogatási feltételeik között szerepel, hogy a szegényebb országok nem kaphatnak kevesebb forrást, mint a gazdagok; a pénzt kizárólag a gazdaság újraindítására, a gazdasági növekedés beindítására, a munkahelyek védelmére és új munkahelyek teremtésére lehet fordítani; továbbá
A FORRÁS NEM KÖTHETŐ ÖSSZE OLYAN POLITIKAI ÉS IDEOLÓGIAI FELTÉTELEKKEL, MINT A JOGÁLLAMISÁG, ILLETVE A BEVÁNDORLÁS KÉRDÉSÉNEK A MEGÍTÉLÉSE.
A képviselők az összevont vita után döntenek az egyetlen napirenden lévő javaslat elfogadásáról.
Korábban Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kompromisszumos megoldási javaslatot jelentett be az EU következő hét éves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatban. Ennek értelmében már eleve úgy tűnik, hogy nem kell majd nagyon aggódniuk az Európai Bizottság által esetlegesen támasztott jogállami feltételek miatt a renitens tagállamoknak.
Az EB tervében még az szerepelt, hogy a kifizetések felfüggesztéséhez kötött szankciókról a Bizottság dönthet, de ezt a tagállamok minősített többséggel megakadályozhatják. Ezen Michel változtatott: a szankciók életbe léptetését kötné az állam- és kormányfők kétharmadának támogatásához. Több európai politikus, például a német zöldpárti Daniel Freund ezt úgy kommentálta, hogy Michel megölte a jogállamisági mechanizmust, Orbán pezsgőt bonthat.
Borítókép: MTI Fotós: Szigetváry Zsolt