Kövér: Nem vagyunk hajlandóak önként felcsatolni a nyakörvet
További Belföld cikkek
- Gombát szedni ment, bombát talált egy férfi Szoroskőnél
- Akkora forráshiánnyal küzdenek a tankerületi központok, hogy már az iskolai kirándulásra is alig jut
- Lakatos Márk összes születésnapi rendezvényét lemondták
- Dudás Miki piaci árusnak állt, miután édesapját brutáliusan összeverték
- Egyre bátrabbak vagyunk, de még több életmentő kézre lenne szükség
Az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülést tartott az Európai Unió mentőcsomagjáról, ami egy közös EU-s hitelfelvétel a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítésére. A parlament hétfőn elfogadta, hogy kedden kivételes eljárásban tárgyaljanak a koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről. Ez a vita kedd délelőtt Kövér László felszólalásával kezdődött.
A kormány már korábban jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja, hogy jogállami feltételekhez kössék a kedvezményes EU-hitel felvételét, Kövér most beszéde végén ismét megerősítette:
„Ne legyen illúziója senkinek, sem Brüsszelben, sem itt Budapesten: az országgyűlés nem fog a helyreállítási csomaghoz kötött semmilyen politikai feltételt elfogadni.”
Frissítés: Délután a parlament 128 igen, 16 nem és 1 tartózkodó szavazás mellett elfogadta a javaslatot. A DK és MSZP nem vett részt a szavazáson, csak az azt megelőző vitán. A Párbeszéd is távol maradt, nem vett részt sem a vitán, sem a szavazáson.
A képviselők tehát megszavazták a koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről szóló kormánypárti javaslatot. A kormánypártok vezetői azért nyújtották be indítványukat és kezdeményezték a Ház rendkívüli ülését, mert a jövő hét második felében sorra kerülő uniós csúcson születik döntés annak a 750 milliárd eurós hitelnek a felvételéről, amelyért a tagállamok vállalják a garanciát - közölte korábban a KDNP frakcióvezetője.
Simicskó István kifejtette, támogatási feltételeik között szerepel, hogy a szegényebb országok nem kaphatnak kevesebb forrást, mint a gazdagok; a pénzt kizárólag a gazdaság újraindítására, a gazdasági növekedés beindítására, a munkahelyek védelmére és új munkahelyek teremtésére lehet fordítani; továbbá
A FORRÁS NEM KÖTHETŐ ÖSSZE OLYAN POLITIKAI ÉS IDEOLÓGIAI FELTÉTELEKKEL, MINT A JOGÁLLAMISÁG, ILLETVE A BEVÁNDORLÁS KÉRDÉSÉNEK A MEGÍTÉLÉSE.
A beterjesztő Kövér László, és ellenzéki szónokok véleményéről korábban írtunk részletesen, amit itt tud elolvasni:
A fideszes házelnök szerint a koronavírus nehéz helyzet elé állította Európát is, és az Európai Unió közös intézményrendszere nem volt alkalmas a helyzet kezelésére. Brüsszel mentségére legyen mondva – fogalmazott Kövér –, nem erre jött létre, de bízik abban, hogy egy újabb hullámra már jobban reagál majd. Az unióval szemben Magyarország azonban bizonyította, hogy lehet sikeresen kezelni egy ilyen helyzetet: előrelátó és gyorsan reagáló állami intézményekkel és ezekben a döntésekben megbízó állampolgárokkal együttműködve.
A folyamatosan lekicsinyelt, problémásnak beállított, az alamizsnára szoruló, megtűrt, de hálátlan szegény rokon szerepére kárhoztatott visegrádi országok meg tudták óvni polgáraikat attól az egészségügyi rendszer csődjével járó katasztrófától, ami az unió régi tagállamainak nagyobbik részében tízezrek halálát okozta
– fogalmazott Kövér, aki szerint az is látható, hogy a pénzügyi válság is enyhébbnek ígérkezik itt: míg a déli tagállamoknál akár 8-10 százalékos gazdasági visszaesés is lehet, addig nálunk az előrejelzések szerint 3 százalék körüli.
A gazdasági helyzet kezelésére az EU bizottsága gazdasági helyreállítási csomagot hirdetett meg. „És bár Magyarország önerőből is képes kilábalni a gazdasági válságból, tehát nem lenne szükségünk az uniós mentőövre, ráadásul a tervekkel sem értünk egyet, de az EU működése miatt és a bajba került tagállamokkal érzett szolidaritásból hajlandóak vagyunk hozzájárulni ehhez a tervhez” – mondta Kövér.
Ezután a házelnök elsorolta, mi is a probléma a tervvel. Az EU többéves költségvetését összekapcsolná egy 750 milliárd eurós hitellel, aminek nagyobbik felét vissza nem térítendő támogatásként, a kisebbik felét hitelként osztanának szét. Az elosztás mechanizmusa azonban szerinte nem veszi figyelembe sem az országok GDP-jét, sem a gazdasági problémák különbözőségét, előnyben részesíti a fegyelmezetlen országokat a fegyelmezettekkel szemben, és az egész szerinte
„csak a brüsszeli bürokrácia egójáról szól. Ők már megint jobban akarják tudni, mi a jó megoldás, mint azok a kormányok, amelyek Prágában, Varsóban vagy éppen Budapesten élvezik a polgáraik többségének bizalmát.”
És mindezt meg is kívánják fejelni azzal, hogy jogállamisági feltételekhez kötnék a kifizetést, mondta Kövér.
Homályos, definiálatlan eljárásrend keretében a pénzek kifizetését össze akarják kötni, valójában nem az európai értékeknek, hanem az EU globalista, bevándorláspárti, nemzet-, hagyomány- és családellenes, egyre agresszívebb és egyre destruktívabb elitje által megfogalmazott politikai kívánalmaknak való megfelelés kötelezettségével
– mondta a házelnök, aki szerint ezt nem lehet elfogadni. A csomag hátterét nem a tagállamok gazdasági ereje és befizetései adják, hanem hitelfelvétel, ahol egy adósságközösség jön létre; ha pedig közösen veszik fel a tagállamok a hitelt, akkor annak feltételeiről is közösen kell dönteni, tette hozzá. Majd megismételte, erre a hitelre Magyarországnak alapvetően nem is lenne szüksége, ráadásul a végére többet is fizetünk vissza, mint amennyit most nekünk szánnak.
„De a déli államok iránti szolidaritásból, az EU működőepésségének megőrzése érdekében, mint egyszeri, a rendkívüli gazdasági helyzet által kikényszerített eszközként hajlandóak vagyunk hozzájárulni, azonban csak akkor, ha mindez csak és kizárólag az Unió bajbajutott gazdaságainak helyreállítását, és az egész gazdasági közösség versenyképességének megalapozását,
és nem pedig a negyedik Német-Római Szent Birodalom létrehozásának előremozdítását szolgálja”
– fogalmazott Kövér.
A házelnök szerint a „haza nem eladó”, és az unióhoz azért csatlakoztunk, mert nemzeti érdekeink érvényesítésére ez tűnik a legmegfelelőbb keretnek, de az erős nemzetek egyenrangúságában hiszünk, mondta Kövér, majd hozzátette:
„Nem vagyunk hajlandóak önként felcsatolni a nyakörvet, melyen a lánc végét olyanok fogják, akiknek feltett szándékuk a Közép- és Kelet-Európai kisállamok újbóli gyarmati alávetése.”
A fideszes politikus elmondta, ők is támogatják, hogy az Európai Unió kialakítson egy a jogállamiság érvényesülését vizsgáló eljárásmódot, 2014-ben meg is született egy elvi egyetértés róla, hogy a tagállamok nemzeti identitását tiszteletben tartva jöjjön létre, de Kövér szerint nem véletlenül nem alakították ki azóta sem, mert akkor
„nem lehetne ideológiai furkósbotként forgatni az európai értékeknek és a jogállamiság egyelőre még definiálatlan kritériumainak való meg nem felelés vádját”.
Kövér szerint az uniós csatlakozásunk óta megtanultuk a játékszabályokat, mi is azokkal a lapokkal játszunk, amik a leosztásnál a kezünkbe jutottak, de „a hamiskártyásokkal nem szívesen ülünk egy asztalhoz”. Kövér szerint csak akkor van esély a sikerre, ha helyre tudjuk állítani a tagállamok egymással szembeni bizalmát.
Jobbik: Ha az eddigi uniós pénzeket tisztességesen használták volna fel, már Ausztriát közelítenénk
Jakab Péter, a Jobbik elnöke arról beszélt, hogy Orbán újabb színielőadásra készül Brüsszelben, ehhez pedig a parlamentet akarja felhasználni. 2004 óta ebbe az országba naponta 2,2 milliárd forint uniós támogatás érkezett, és ha az elmúlt 16 év kormányai ezt tisztességesen használták volna fel, megközelíthettük volna Ausztriát, mondta, ehelyett Románia közelít minket. A kis család zsebében kötött ki a pénz nagy része, Tiborcz, Mészáros, Rogán zsebeiben, mondta.
„Önök miért adnak több pénzt a gazdagoknak, mint a szegényeknek? Azzal vádolják az EU-t, hogy a szegényekkel fizettetik ki a gazdagokat, de nem ugyanezt teszik önök is, amikor milliárdokkal stafírungozzák ki Mészárost, miközben megadóztatják a minimálbéreseket?” – fogalmazott Jakab, aki szerint ennek az egész mentőcsomagnak csak akkor van értelme, ha ebből a pénzből „nem önöket mentik meg, hanem az embereket”. Majd hozzátette, hogy Orbán ajánlja fel, hogy csatlakozunk az európai ügyészséghez, és ha Orbánnak igazán fontos az ország, akkor félreteszi a Soros-lemezt is.
MSZP: Mitől félnek?
A MSZP részéről Harangozó Tamás szólalt fel, aki a jogállamisághoz kötéstől való fideszes elhatárolódással kapcsolatban úgy fogalmazott:
„Mitől félnek? Mire ez a hiszti? Nincs rendben a magyar jogállamiság? Nem függetlenek a bíróságok? Virágzik a médiapluralizmus Magyarországon? Akkor mitől félnek? Miért kell rendkívüli ülést összehívni, és miért kell határozati javaslatban a miniszterelnöknek akár vétójogot is adni?"
Hozzátette, a miniszterelnök pénteki interjújában arról beszélt, hogy Németországban szomorúbb a helyzet jogállamiság tekintetében, hiszen a német alkotmánybírósági tagok párttagok is lehetnek. Ma Kövér pontosan fogalmazott, hogy ott pártok delegálhatnak az alkotmánybíróságba, ami Harangozó szerint még mindig jobb, mint nálunk, ahol egy párt delegálhat oda. És aki nem érti a különbséget, az tényleg nem érti a demokráciát.
Harangozó szerint ha a magyar kormány képtelen betartani a jogállamisági kritériumokat, akkor ne a magyar embereket érje szankció, hanem a Magyarországnak szánt összeget direktbe pályázhassák meg a cégek, civil szervezetek, önkormányzatok.
Harangozó szerint ezen javaslat alapján éppen a Fidesz hoz olyan döntést, hogy felhatalmazzák Orbánt, hogy akár megvétózhassa az uniós újjáépítési programot, ami élet-halál kérdése több tagállamnak is, és Magyarországnak is szüksége van.
Az MSZP többek között azért nyújtott be módosító javaslatot, hogy rámutasson, hogy egészen mást képviselnek most, mint korábban, és a saját értékeiket és vállalásaikat is elárulják a fideszesek, mondta Harangozó, utalva arra, hogy a szocialisták olyan módosítót nyújtottak be, aminek nagy része szinte szó szerint megegyezik a Fidesz 2009-es EP-választási programjával. Az MSZP meghagyta a Fidesz javaslatából azt a részt, hogy a hasonló helyzetben lévő országokat hasonló módon kezeljék, de belevették az Európai Ügyészséghez való csatlakozást is.
Harangozó szerint itt most arról van szó, hogy a Fidesz tűri, hogy az uniós forrásokat ne egy ember és szűk baráti köre ossza szét, és ha ebbe bármi bármilyen módon, a törvények betartatása mellett bele akar szólni valaki, akkor inkább úgy döntenek, hogy akkor senki ne kapjon pénzt. „Szó szerinti és erkölcsi értelemben is elárulása annak, amit önök képviseltek, és amire önök kértek felhatalmazást a saját választóiktól is korábban” – mondta. Az MSZP szerint ezt a javaslatot megszavazni nem lehet, sőt, a szavazásban sem vesznek részt.
Dobrev: Orbán zsarolja az EU-t, hiányzik belőle a bátorság a párbeszédhez
A DK nevében Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc felesége, EU-s képviselő szólalt fel. Bejelentette, hogy a DK nem fog részt venni a szavazásban, majd arról beszélt, hogy „nekünk a nemzeti érdek az európai út. Ez így volt ezer éve is, nem Bizáncot, hanem Rómát választottuk. A magyar emberek nem Bakuba szeretnek járni, hanem Párizsba, Brüsszelbe.” Azt mondta, Európa sokat háborúzott, a romokon alakult ki az az európai gondolat, amit mi most védünk. Hetven éve azt értették meg, hogy a nemzeti nacionalista önzés helyett párbeszédre van szükség, mondta.
Azt is mondta, hogy a DK az Európai Egyesült Államokban hisz, de Orbán politikája teljesen másról szól. Arról, hogy az összetartó, erős Európát hogyan lehet szétcincálni, ezért zsarolja. Fél, hogy nem tudja meggyőzni őket, hogy az ő politikája ide való. „Sajnos Európát nem nehéz zsarolni. A vezetői nem akarnak háborúzni, minden vitát kenyértörésre vinni. Ez a zsaroló csalóknak sajnos nagy teret enged. Orbánt nem érdekli, hogy nem kell bátorság fegyvert szegezni egy olyan emberre, aki nem akar harcolni. Bátorság a vitához kell. Ez a bátorság hiányzik Orbánból” – magyarázta Dobrev.
„Európa népe megtanulta, hogy a zsarnokok legyőzik a jogállamot, aztán agresszorok lesznek. Európa történelméből ezt ezerszer megtanultuk, ezért vigyázunk a jogállamiságra” – mondta. Hozzátette: „Nézzék meg a Kliktől rettegő tanárokat! Az orvosok a járványban nem mertek nyilatkozni, mert féltek a retorziótól. Ezektől az emberektől elvették a szabadságukat, biztonságukat.” Dobrev azt mondta, a Fidesz fél, hogy nem lehet becsapni az uniót. Hogy kiismerték őket. Ezért zsarolja az EU-t. De a Fidesz-kormány nem Brüsszellel áll szemben, hanem az emberekkel. A magánnyugdíj-pénztárosokkal, vagy akik csak szeretnének a Balatonnál egy szabadstrandot.
Fideszes válaszbírálat Dobrevnek
Amikor később szót kapott, Hollik István és Kocsis Máté kormánypárti képviselők is bírálta Dobrevet, mondván, amikor az EU-t megalapították, akkor az ő felmenői éppen a Szovjetunióról ábrándoztak, nem az EU-ról. Kocsis úgy fogalmazott, hogy Dobrev (és a később felszólaló Donáth Anna) Cseh Tamással szólva „az 50-es évek szűk levegőjét” hozták el a parlamentbe. Felemlegették Gyurcsány Ferenc pénzügyi manővereit, a villájukat, és azt is, hogy amikor Gyurcsány volt a kormányfő, a kutyája „Putyin kezét nyalogatta”. Dobrev szemére vetették azt is, hogy nem maradt a vita idejére a parlamentben, hanem a felszólalása után elment.
Ujhelyi: Ez az uniós tagságunk fekete napja
A javaslat megszavazása után Ujhelyi István, MSZP-s európai parlamenti képviselő közleményében azt írta, ez az uniós tagságunk fekete napja.
A Fidesz-KDNP a mai napon parlamenti határozatba foglalta, hogy nekik nem számít sem érték, sem erkölcs. Útszéli módszerrel akarnak zsarolni egy közösséget, felrúgva annak írott és íratlan szabályait. Ez nem ravasz kuruckodás, ez nem „rafkós magyar virtus”, ez egyszerű maffiatempó. Abból is a primitívebb fajta. A kormánypártiak a mai napon arról hoztak parlamenti határozatot, hogy tovább akarják lopni az uniós pénzeket, tovább akarják gyengíteni a demokráciát és továbbra is bank-automatának nézik az Európai Uniót. Ezzel egyszerre kockáztatják a teljes közösség gyors újjáépítését, de közvetlenül a Magyarországnak járó támogatásokat is. Világossá tették, hogy nekik nem Magyarország az első, hanem kizárólag csak saját hatalmuk és személyes gazdagodásuk
- írta.
Az első momentumos felszólalás a parlamentben
Donáth Anna EP-képviselőként kapott szót, összesen nagyjából egy perc jutott neki. Hivatalosan 40 másodperc, de engedték kicsit tovább beszélni. Azt mondta, "eljutottunk odáig, hogy már nem csak a magyar adófizetők, hanem nemzetközi szövetségeseink is azt kérdezik, hova tűnt az a rengeteg pénz, amit Magyarország kapott? Hogyan lehetséges az, hogy EU-s támogatásból nem építik, hanem leépítik a magyar demokráciát?" Szerinte a kevesebb demokrácia azt jelenti, hogy kevesebb pénzt kapunk. "Ha Önök leépítik a jogállamot, az azt jelenti, Magyarországtól vesznek el pénzt", ők viszont -mondta - azon dolgoznak, hogy a magyar állampolgárok közvetlenül kaphassanak... - és itt szóltak neki, hogy lejárt az ideje. "Döntsék el, Magyarország, vagy Orbán Viktor érdeke", tette hozzá még gyorsan Donáth.
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!