Veronai buszbaleset: „Minden más megvilágításba került”

Napokon belül elkészül a veronai buszbaleset ügyében hozott bírósági ítélet indoklása, az áldozatok hozzátartozói ez alapján pedig több feljelentést is akarnak tenni. A veronai bíróság június 19-én nem jogerősen 12 év szabadságvesztésre ítélte azt a sofőrt, aki a baleset estéjén a magyar diákokat szállító buszt vezette. A tragédiában tizenheten haltak meg.

A veronai államügyész 2018-ban hat embert – a magyar buszsofőrt és öt olasz mérnököt – vádolt meg közúti baleset okozásával, de csak a magyar sofőr kért rövidített eljárást, ezért az ő estében külön döntött a bíróság, és a maximálisan adható, legnagyobb büntetést szabta ki ma. Az autópálya üzemeltetőinek felelősségét külön eljárásban, új bíró kezdi majd tárgyalni december 15-én.

„Minden más megvilágításba került a bíróság indoklásával” – mondta Szendrei Endre, aki unokahúgát vesztette el a balesetben. A bíró indoklása szerint egyértelmű összefüggés van a sofőr súlyos alvászavara és a baleset bekövetkezése között. A bizonyítékok alapján úgy látja, hogy V. János nem tett meg mindent a jó egészségügyi állapotért.

A rendőrség ugyanis kereste a buszsofőr apnoe gépének maradványait, de nem találta meg, így felmerül a gyanú, hogy nem is vitte magával

– tette hozzá Szendrei. 

Az áldozatok hozzátartozóinak egy része ezért most azt tervezi, hogy feljelentést tesznek a sofőr

• üzemorvosa,
• a munkáltatója, azaz a Pizolit Kft. és 
• a Mozaik utcai Műszaki Vizsgálóállomás ellen is.

Utóbbi telephelyén vizsgáztatták ugyanis azt a buszt is, amely a magyar diákokat szállította. A rendőrség a nyomozás alatt itt azonban – Szendrei információja szerint – egyáltalán nem járt. Mindemellett azt is szeretnék elérni, hogy V. Jánost Olaszország mellett Magyarországon is tiltsák el örökre a vezetéstől. 

A telephelyről sem gurulhattak volna ki

A hozzátartozók korábban nyilvánosságra hozták azt a baleseti jegyzőkönyvet, mely szerint a magyar diákokat szállító buszt 2003-ban 53 üléssel helyezték forgalomba, később viszont pótüléseket szereltek be a járműbe, így azon 58 személy is elfért.

Nem ez volt az egyetlen engedély nélküli átalakítás a buszon. A műszaki szakértői véleményben is szerepel, hogy a buszba pótüzemanyag-tartályt szereltek be, holott a

• a Pizolit Kft., a buszt üzemeltető cég, „üzemanyag tartály gyártására nem volt jogosult”, és
• az autóbusz részecskeszűrőjét is engedély nélkül szerelték ki.

Ugyanakkor az igazságügyi műszaki szakértő szerint a beszerelt póttartály „a busz menetstabilitását nem befolyásolta, feltéve, hogy a csomagtérben az egyéb csomagok is megfelelően voltak elhelyezve”. A busz viszont el sem indulhatott volna, az engedély nélkül beszerelt pótüzemanyag-tartály és a kiszerelt részecskeszűrő miatt ugyanis

A tűz terjedésének oka a szakértő szerint a jobb oldali üzemanyag tartályban található nagy mennyiségű gázolaj meggyulladása volt, amely a tartály roncsolódása után az utastérben gyakorlatilag akadálytalanul égett. 

Az NNI egyébként a baleset után több helyszínen, így a Pizolit Kft. kiskunfélegyházi telephelyén is házkutatást tartott, ahol három másik buszban is engedély nélkül beszerelt póttartályokat találtak, de előkerültek olyan üzemanyagtartályok is, melyeket az ellenőrzés miatt szerelhettek ki a járművekből.

A háziorvos sem hibázott

A tragikus baleset után nem sokkal derült ki, hogy a buszsofőr kóros alvászavarban, vagyis súlyos apnoéban szenvedett a baleset idején és az azt megelőző csaknem húsz évben. A nyomozás alatt kihallgatták a sofőr háziorvosát, üzemorvosát és azt a neurológust is, aki alvászavara miatt kezelte a buszsofőrt. Végül azt az orvost gyanúsították meg, aki egészségügyileg alkalmasnak találta a busz sofőrjét. Az NNI a nyomozást azonban idén július 21-én bűncselekmény hiányában megszüntette,

Pedig az Index birtokába került vallomásokból kiderült, hogy a buszsofőr egy erdélyi úton találkozott a Flór Ferenc kórház egyik főorvosával, akitől azért kért tanácsot, mert rendszeresen kialvatlannak érezte magát. Ez a főorvos utalta be aztán a Honvédkórház Alvásdiagnosztikai Központjába, ahol a buszsofőrt 2016. február 4-én alvásvizsgáló berendezéssel vizsgálták meg, és a férfinál súlyos alvási apnoét diagnosztizáltak.

A sofőr alvászavarát vizsgáló neurológus a rendőröknek azt mondta, hogy a férfinak légzést segítő készülék állandó használatát írta fel, és  

az OEP előírása alapján 2 hónap próbahasználatot javasoltunk, melyet március 1-jén kezdett és május 10-én fejezett volna be.

Vagyis csak fejezte volna be, a buszos cég üzemorvosa ugyanis április 22-én kiállította a férfinak a munkaköri orvosi alkalmassági véleményt. Ő ugyanis – állítása szerint – egyáltalán nem tudott arról, hogy a sofőrt alvászavarai miatt kezelik. Azt a rendeletet sem ismerte, amely 2015. április 1-től kötelezővé tette az apnoés betegek szűrését. Az üzemorvos szerint „minden rendeletet az ember nem olvashat el, mert akkor minden nap másnapig olvasna”. Szerinte annak a személynek kellett volna tájékoztatnia őt, aki tudott a férfi betegségéről.

(Borítókép:  A buszbaleset helyszíne az A4-es autópályán az észak-olaszországi Veronánál 2017. január 21-én.  MTI Fotó: Varga György)