Jusztina
12 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Mindenből lehet majd nyelvvizsgázni – csak online és drágábban

D MTI20110914009
2020.09.14. 19:19
Folyamatosan csökkennek a magyarországi lehetőségek, de a szakemberek szerint nincsen dráma.

Amint arról az Index is beszámolt, jövő évtől már bő egytucatnyi nyelvből nem lehet vizsgázni a Rigó utcában. A döntés azokat érinti, akik kevesek által tanult, úgynevezett „kis nyelvekből” (amik lehetnek akár olyan nagy világnyelvek is, amiből itthon kevesen vizsgáznak) adnának számot a tudásukról. Az érintett nyelvek:

  • svéd,
  • holland,
  • finn,
  • arab,
  • török
  • beás,
  • szlovén,
  • dán,
  • bolgár,
  • kínai,
  • japán,
  • ógörög és
  • ruszin.  

Mindez tulajdonképpen egy 

folyamat betetőzése,

hiszen az elmúlt években folyamatosan ritkultak a nyelvek és a vizsgaalkalmak az ELTE Origó Nyelvi Centrum Kft.-nél (ez most a Rigó utcai vizsgaközpont hivatalos neve), amely 2012 óta piaci alapon működik. Tehát állami támogatás nélkül, így törvényi kötelezettsége sincsen arra, hogy minden létező nyelvből elérhetővé tegye az államilag akkreditált kétnyelvű vizsgázás lehetőségét.

A nyelvtanulókat persze mindez nagyon kevéssé nyugtatja meg, amint ez a cikkünkre érkezett olvasói levelekből is kiderült. Ők azt szeretnék tudni,

hogyan tovább,

ha történetesen egy, a leépítések által érintett nyelvből szeretnének papírt szerezni. (Aki nyelv szakosként végez egy magyarországi egyetemen valamely kis nyelvből, annak a diplomája természetesen továbbra is automatikusan nyelvvizsgának számít.)

A szakemberek nyugalomra intenek

Egy vállalati nyelvoktatásra specializálódott magyar nyelviskola vezetője az Indexnek elmondta: az elmúlt években eleve egyre növekedett az online külföldi nyelvvizsgák aránya a piacon, és e tendencia a Covid-járvány miatt csak még tovább erősödött. Tehát immár nem szükséges személyesen bemenni sehova, akár otthonról is letehetők ezek a vizsgák, az írásbeli és a szóbeli rész egyaránt.

Körül kell nézni, hogy hol hirdetnek ilyen online vizsgákat a kis nyelvekből!

– tanácsolja. A szakértő szerint, bár minden létező nyelvből valóban nem lehet ma levizsgázni Magyarországon, de a külföldi (online) vizsgák honosítása megoldott és gyors. Igaz, ez így valamivel költségesebb, mint amilyen egy belföldi nyelvvizsga letétele volt korábban – teszi hozzá.

Egy lakossági nyelvoktatásra szakosodott hazai nyelviskola vezetője hasonlóképpen értékelte a helyzetet az Indexnek. Tapasztalatai szerint 

a diákok többsége egyáltalán nem is szeretne nyelvvizsgát tenni, aki pedig igen, az eleve a nemzetközi opciót választja, mert külföldön jobban boldogul vele, és az önéletrajzában is sokkal jobban mutat.

Nyitott vizsgaközpontok

A nemzetközi vizsgaközpontok mindemellett nyitott intézmények, tehát bármely magyar nyelviskola felveheti velük a kapcsolatot, és válhat magyarországi vizsgáztatóvá, ha erre kellő igény mutatkozik a vizsgázói oldalról – mutatott rá a szakember.

Mindkét, Index által megkérdezett szakértő úgy látja tehát, hogy ha lehetnek is rövid távon fennakadások egyes kifejezetten ritka (tehát Magyarországon nagyon kevesek által tanult) nyelveknél, ez csupán átmeneti, és nem is példa nélküli a múltból,

eddig azonban még mindig minden megoldódott

ezen a téren nálunk. Ha másért nem, hát azért, mert a rendkívül ritka nyelvek helyi vizsgáztatása – már ha erre valóságos igény van – a várható monopolhelyzet miatt üzleti döntésnek sem éppen utolsó.

(Borítókép: Hallgatók feladatlapot töltenek ki műszaki angol nyelvi próbanyelvvizsgán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nyelvvizsgaközpontjában. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárságán készül a nyelvoktatási stratégia, amely egyebek mellett a nyelvvizsgák rendjét is szabályozza.

(MTI-fotó: Marjai János)