Videóüzenetet küldött Áder János, a köztársasági elnök így vélekedik a járványról

A járványok egyharmada a Föld-használat változásához köthető – mutatott rá Áder János köztársasági elnök a XVII. Országos Felsőoktatási és Környezettudományi Diákkonferencia keddi ünnepségére küldött videóüzenetében. Az államfő kiemelte: egy világjárvány kialakulása a gyorsan bekövetkező egészségügyi válságon túl gazdasági, munkaerő-piaci, költségvetési és társadalmi válságot is előidéz fejlett és fejlődő országokban egyaránt – írja az MTI. 

A konferencia a koronavírus-járvány miatt elmaradt idén áprilisban, azonban a szeptemberi új időpont sem tette lehetővé, hogy az életbe lépett korlátozások miatt Áder János személyesen tartson előadást a hallgatóknak Gödöllőn. Az államfő ezért videóüzenetében köszöntötte a diákokat, és hozzátette: a diákkonferenciára beérkezett dolgozatok színvonalát jól mutatja, hogy 134-ből 72-öt jelöltek díjazásra. A pályamunkák által taglalt kérdések közül ötöt érintett:

• milyen világban élünk és milyen kérdéseket kell megválaszolnunk az előttünk álló években
• mit jelent a víz három drámája
• miért fontos a biológiai sokszínűség megóvása
• mit kezdjünk a hulladékkal
• mik a Covid-járvány tanulságai.

Áder János rámutatott: földtörténeti szempontból rövid, 60-70 év alatt, mára az emberi tevékenység lett az a tényező, ami a természeti környezetre a legnagyobb hatást gyakorolja. Népességrobbanás, soha nem látott mértékű urbanizáció, a természeti tőke felélése – mutatott rá, hozzátéve: egyetlen évszázad alatt a Föld lakóinak a száma három és félszeresére nőtt. Ma minden második ember városlakó, 2050-re pedig négyből három lesz az, hetente világszerte egymillió ember költözik városokba.

A köztársasági elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy egyetlen nemzedék alatt több városi infrastruktúrát kellene megépíteni, mint az elmúlt kétezer évben összesen. Ráadásul a vízfogyasztás kétszer, az energiafogyasztás háromszor gyorsabban nő, mint a népesség. A köztársasági elnök kitért arra is, hogy már most két és fél milliárd ember vízhiányos régióban él, 2050-re az akkori népesség fele súlyos vízhiánytól fog szenvedni.

A Covid-járvány tanulságait elemezve kiemelte, hogy korábban évente átlagosan három új járvány indult el a Földön, 2018-ban fordult elő először, hogy a WHO egyszerre hat vírus kapcsán adta ki a lehetséges járványügyi vészjelzést. Azóta a lista két további vírussal bővült, az egyik a Covid19. Ma már egyre nyilvánvalóbb, hogy a természetben meglévő, a járvány kialakulását fékező mechanizmusok a biodiverzitás hanyatlásával gyengülnek. A járványok egyharmada a Föld-használat változásához köthető – mondta, és úgy folytatta: egy világjárvány kialakulása a gyorsan bekövetkező egészségügyi válságon túl gazdaság, munkaerő-piaci, költségvetési és társadalmi válságot is előidéz fejlett és fejlődő országokban egyaránt.