Folyó szeli ketté - hídjaink a rendszerváltás óta

További Belföld cikkek
-
A magyarok egy része kételkedik az új gazdasági lépésekben
- Orbán Viktor fogadta az Európai Tanács elnökét
- Kiugrott az ablakon egy ember a XIX. kerületben
- Lázár János fogadta Toroczkai Lászlót, és egyetértettek egy fontos kérdésben
- Orbán Viktor Budapesten fogadja az Európai Tanács elnökét, az uniós csúcsról egyeztetnek
Kevés olyan építmény van a történelemben, amely évezredek óta szimbólumként is és fizikai tárgyként is változatlan tartalommal bír. Talán csak a mindig az ég felé törekvő templom, amely a hídhoz hasonlóan, magától értetődően jelképezi az ember teremtő erejét, az alkotást és a haladást.
Népviseletes lányok és maszkos miniszterelnök – Felavatták az új Duna-hidat Komáromnál
Ha ezt a térséget Németország és Oroszország között mi magunk nem szervezzük meg, idegenek fogják megszervezni – mondta Orbán Viktor.
Nem véletlen, hogy a folyókon a korábbi átkelők, gázlók helyére épült hidak mellett szinte azonnal kinőttek a városok. Jól mutatja az eltérő fejlődési pályákat a prágai Károly híd és a budapesti Széchenyi Lánchíd megépülése között eltelt néhány száz év.
Hidat építeni mindig is rendkívül drága mulatság volt, ezért hiába tűzte zászlajára az ország modernizációját, a szocialista Magyarországon viszonylag kevés új híd épült. Ezek nagy részére – köztük a Sávoly Pál által tervezett Erzsébet hídra – azonban joggal lehetünk büszkék.
- A rendszerváltás után megindult fejlődés egyik első jelei a nyugat–déli irányú forgalmat Budapesten kívül elvezető M0-s körgyűrű hídjai voltak, melyeket 1992-ben követett a 4-es főút szolnoki Tisza-hídja.
- Két évvel később a polgári Tisza-híd felújítása során feleslegessé vált hídelemek kreatív újrafelhasználásával újabb híd épült a Tiszán, Cigándnál.
- A Tisza után ismét a Duna következett. 1995-re készült el a Pest és Buda déli részeit összekapcsoló, közvetlenül a Déli összekötő vasúti híd mellett az eleinte Lágymányosinak, majd 2011 óta Rákóczinak nevezett híd.
- Öt év hiátust követően 2000-től szinte nem telt el úgy év, hogy egy vagy több nagy nyílástávolságú hidat ne adtak volna át.
- Az újonnan építettek között olyan ismert műtárgyak is szerepelnek, mint az M1–M7 közös szakasza fölé emelt körforgalom körhídja,
- a magas ára miatt sokat kritizált Kőröshegyi völgyhíd, illetve a II. világháborúban felrobbantott, Esztergomot és Párkányt (Štúrovo) összekötő Mária Valéria híd.

Persze nem lett volna Magyarország az ami, ha nem találnánk olyan vicces vagy tragikomikus történeteket, mint az M8-asnak is nevezett dunaújvárosi Pentele híd, amely szó szerint átjáró a semmibe, ugyanis az oda vagy az onnan elvezető M8-as autópálya azóta sem készült el. Napjainkban hasonló eset az M0-s Deák Ferenc hídjának érthetetlenül elhúzódó, immár több mint két és fél éve befejezetlen felújítása.
Borítókép: MTI Fotós: Varga György