Árubemutatók helyett újabb értékesítési trükkökre kell figyelni

A 2015-ös törvénymódosítás és a népegészségüggyel és a rendőrséggel való együttműködés miatt szinte teljesen eltűntek az árubemutatóval egybekötött termékértékesítések. 2015-ben havonta átlagosan 43 megkeresést kapott a hatóság értékesítéssel kapcsolatos átverés miatt, 2020-ban ez a szám már csak kettő. Cserébe az elmúlt években új trükköket kezdtek el bevetni az értékesítők. 

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára szerint

az idős emberek védelme érdekében kiemelt kormányzati cél az árubemutatók visszaszorítása. Az összehangolt fellépés eredményes, az együttműködéssel meg tudtuk tisztítani a piacot. Az új értékesítési formákat kiemelten ellenőrzi a hatóság. Arra kérjük a fogyasztókat, hogy feltétlenül jelezzék a kormányhivataloknál, ha megtévesztő, visszaélésszerű gyakorlattal találkoznak, mert ezzel nagyban megkönnyíthetik a munkánkat.

Az értékesítők általában telefonon keresik meg az idős állampolgárokat  olyan ingyenes „szűrővizsgálatot” ajánlva, amely valójában nem felel meg a hivatalos orvosi vizsgálatnak. Az állítólagosan felfedezett problémákra vagy azok megelőzésére a termékeiket ajánlják. Az értékesítőknek nincs egészségügyi képesítésük, így az általuk kínált termékek nemcsak hatástalanok, hanem akár veszélyesek is lehetnek más gyógyszerekkel együtt szedve.

A fogyasztóvédelmi hatóság akár a nettó árbevétel 5 százalékát is kiszabhatja büntetésül az értékesítési jogszabályt megsértő vállalkozásokra. Egy wellnesseszközöket értékesítő cégnek például 10 millió forintnyi bírságot kellett fizetnie, mert hamis leleteket állított ki, majd drága (700-800 forint) és hatástalan eszközöket ajánlott egészségügyi megoldásként. 

A fogyasztóvédelmi hatóság tapasztalatai szerint elkezdett terjedni az elsősorban egészségmegőrzőnek mondott étrend-kiegészítők telefonos kínálása is. A megrendelést követően az első csomagot ingyenesen, mindössze a szállítási költség kifizetésére igényt tartva küldik meg. A későbbiekben a cég bizonyos időközönként, többnyire havonta automatikusan újraküldi a terméket, a vételár kiegyenlítéséhez csekket mellékel. Ha a befizetés elmarad, a vállalkozás egyszeri felszólítás után behajtócégen keresztül próbálja érvényesíteni a követelését, egyéb költségeket, késedelmi kamatot is felszámítva. Az előfizetési csapda elkerüléséhez fontos tudni, hogy a vásárlót az efféle esetekben is megilleti a 14 napos elállási jog.

– magyarázta a behálózás részleteit az ITM. A tárca továbbá hangsúlyozta, hogy a tisztességtelenül értékesítők jelentése nemcsak a leginkább kiszolgáltatott fogyasztók, az idősek és gyermekek védelme, hanem a jogkövető vállalkozások védelme miatt is fontos.