További Belföld cikkek
- Rétvári Bence: Januártól átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok és az óvónők bére
- Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
Felmentette a kémkedés vádja alól Kovács Béla volt jobbikos politikust a Budapest Környéki Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú ítéletében. Költségvetési csalás miatt viszont másfél év felfüggesztett szabadságvesztéssel és 600 ezer forint pénzbüntetéssel ítélték.
A vádak szerint a KGBéla gúnynéven ismert politikus 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat többek között energetikai ügyekről, EP-választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről.
Kovács Béla visszautasította a kémkedés vádját utolsó szó jogán előadott védekezésében.
A volt jobbikos politikus felszólalásában leszögezte, hogy európai parlamenti képviselőként 2010–2019 között kizárólag Magyarország érdekeit képviselte, és nem segített semmiféle idegen titkosszolgálatot. Álláspontja szerint ennek a büntetőeljárásnak egyértelmű politikai motivációja van: az általa képviselt párt erodálása. Ezt pedig nemcsak az támasztja alá, hogy 2014-ben az európai parlamenti választás befolyásolása érdekében robbantották ki az úgynevezett kémbotrányt néhány nappal a voksolás előtt, de az azóta eltelt években a Jobbikkal történtek is.
Kovács Béla a költségvetési csalás vádjával kapcsolatban elismerte, hogy hibázott, ugyanakkor kiemelte, hogy az okozott kárt megtérítette az Európai Parlamentnek, amely már évekkel ezelőtt jelezte, nem érti, miért folyik még ellene ez az eljárás. Az ügyész Kovács Bélára letöltendő fegyházbüntetést, a három megvádolt gyakornokra felfüggesztett szabadságvesztést kért, az elsőfokú ügyelet délután születhet meg.
Kovács Béla 2010 májusában lett a Jobbik európai parlamenti képviselője. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, majd a legfőbb ügyész indítványára 2015 októberében az EP felfüggesztette Kovács Béla mentelmi jogát. A Központi Nyomozó Főügyészség 2017 decemberében emelt vádat az Európai Unió (EU) intézményei elleni kémkedés, valamint költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt Kovács Béla, illetve költségvetési csalás miatt három társa ellen.
A politikus ügyvédje, Szikinger István felmentést kért, leszögezve:
Nem volt kémkedés, védence nem adott át bizalmas adatokat, amelyek hátrányt okoztak az EU-nak, nem követett el semmit. A diplomatákkal való kapcsolattartás egy EP-képviselő feladatkörébe tartozik, Kovács Béla képviselői munkája nyilvános, ő csak a véleményét mondta el a találkozókon
– fogalmazott.
(Borítókép: Kovács Béla a Budapest Környéki Törvényszéken 2020. szeptember 24-én. Fotó: Bánkúti Sándor / Index)