Szabina
7 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Orbán megálljt parancsol az új városoknak

D KOS20180208008
2020.09.25. 10:38
A Fidesz kormányzása alatt fokozatosan szigorodtak a várossá nyilvánítás feltételei; hét teljes éve egyetlen pályázó sem ment át a rostán.

Miután a közelmúlt választási éveiben (2018, 2019) szünetelt a várossá nyilvánítási eljárás, és 2013 óta amúgy sem avattak hazánkban új várost, az idén elvileg lett volna lehetőség címadományozásra. Nem így történt. Az Orbán-kormány láthatóan

behúzta a féket,

két lépcsőben szigorította a várossá nyilvánítást szabályozó kormányrendeletet, majd új irányt is szabott az urbanizációnak, amelynek a megyei jogú városok lettek a nyertesei, a kisvárosok pedig a vesztesei. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára a Magyar Falu Program mintájára a Magyar Kisvárosi Program elindítását sürgeti.

A városi rangot a középkorban a király vagy a helyi földesúr adományozta, de a későbbiekben is szinte mindenütt valamiféle felsőbb hatóságtól lehetett a címet elnyerni. Egyes országokban el is lehet veszíteni a titulust, de erre nálunk a polgári közigazgatásra áttérés óta alig akadt példa. Ritka kivételként az akkor több mint tízezer lelkes Mezőkövesdet 1887-ben „lefokozták”, azaz nagyközséggé nyilvánították, és csak évtizedekkel később, 1973-ban kapta vissza a címet.

Nyugatias az urbanizációs rátánk

Nem érthetetlen a települések nagy igyekezete, hiszen a városi rang birtoklása minden korban privilegizált helyzetet teremtett. Nem szólva arról, hogy a politika is igyekezett érdekei szerint sáfárkodni az osztogatással. Magyarország 3178 települése közül ma 346 városi jogállású, itt él a népesség több mint kétharmada. A hazai urbanizációs ráta inkább nyugatias, mint keleties mintákat követ. Az is magyar sajátosság, hogy a városok több mint fele a rendszerváltás és az azt követő megengedő szabályozás eredményeképpen léphetett előre a közigazgatási létrán.

telep

A szakemberek már kilencvenes évek végén megkongatták a vészharangot, és a városi cím devalválódásáról kezdtek beszélni. A politikát azonban cseppet sem érdekelte a kritika,

egy-egy választási ciklusban akár 25-30 nagyközségnek is kiosztottak városi sarzsit.

Köztük a Borsod megyei Göncnek (1972 lakos), a Zala megyei Pacsának (1576), a Vas megyei Őriszentpéternek (1141), valamint az ország legkisebb és egyben legészakibb városának, Pálházának (1034).

A centrumtól a márkanévig

Trócsányi András tanszékvezető egyetemi docens öt településtípusba sorolta az 1990 után városi címet nyert helységeket.

  • A térszerkezeti típus egy kistérség vagy mikrotérség központja. Ebbe a csoportba sorolható például Aszód, Csákvár, Jánosháza, Nagybajom, Szentlőrinc vagy Tiszaföldvár.
  • A gazdasági-foglalkoztatási típus egy vagy több versenyképes vállalkozás jelenlétével vált környezete gazdasági központjává. Ilyen például Bábolna, Boly, Répcelak vagy Sajóbábony.
  • A klasszikus üdülőtelepülésnek hagyományos értelemben nincs is vonzáskörzete, lélekszáma alapján pedig a legkisebb városok közé tartozik. A csoport tipikus képviselője Balatonföldvár, Bük, Harkány, Igal, Velence vagy Zalakaros.
  • Az imázs típusú városok esetében a településnév működik márkanévként. Ebbe a csoportba tartozik Badacsonytomaj, Herend, Máriapócs, Pannonhalma vagy Visegrád.
  • Az agglomerációs típus esetében a népesség gyors növekedését csak később követi az infrastruktúra kiépülése. Ilyen szatellitváros a budapesti agglomerációban Diósd, Kerepes, Piliscsaba vagy Veresegyház, a debreceniben Hajdúsámson, a miskolciban Alsózsolca, a szegediben Sándorfalva, illetve a pécsiben Kozármisleny.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja együttműködve a Bagdi Bella vezette Jobb Veled a Világ Alapítvánnyal az idén is elkészítette Magyarország boldogságtérképét. A 2019–20-ban készült felmérés során 962 településen élő 7863, 17–92 éves nőt és férfit kérdeztek meg. A megyeszékhelyek közül Székesfehérvár lett a legboldogabb város, míg Kaposvár a rangsor végén végzett. A vizsgálat szerint a kistelepüléseken élők szignifikánsan boldogabbak, mint a városiak. A Budapesten élők boldogságszintje a magyar lakossági átlag alatt van.

Sokan hoppon maradtak

A „városbumm” eredményeként az 1990-ben számlált 164 várostól 2013-ra 346-ig jutottunk el. 2019-es adatok szerint 102 városnak ötezernél kisebb a lélekszáma! A tízezer alatti városok száma pedig 202. Ez azt jelenti, hogy a 346 városból csak 144-ben élnek tízezernél többen.

Az Orbán-kormány 2010 után

megelégelte a törpevárosok szaporodását, és behúzta a féket.

Két lépcsőben szigorította a várossá nyilvánítást szabályozó kormányrendeletet. A módosítás révén mérhető demográfiai, intézményi és infrastrukturális paraméterekhez kötötték a városi rang megszerzését. 2015-ben feltételül szabták azt is, hogy a cím elnyeréséhez a lakosságszámnak el kell érnie a tízezer főt, mégpedig úgy, hogy a megelőző öt évben a népesség folyamatosan nőtt.

Az ominózus rendelet a csatornázottsági arányt minimum 60, míg a belterületi szilárd burkolatú utak hányadát 90 százalékban szabta meg. A jogalkotók mércéje szerint az átlagos városi fejlettségi szintet különösen az a község érte el, amelynek alap- és középfokú oktatási intézménye, rendőrkapitánysága vagy helyi rendőrőrse, hivatásos vagy önkormányzati tűzoltósága, egészségügyi alapellátása, tanuszodája vagy többcélú sportcsarnoka van.

A szigorítás elérte a célját:

a pályázó 23 község és nagyközség közül 2015-ben egy sem ment át a rostán.

Hoppon maradt mások mellett több balatoni üdülőhely (Balatonszárszó, Csopak, Révfülöp, Tihany), a sörgyáráról nevezetes Bőcs, a borászatáról híres Abasár és Etyek, de az egykori kényszermunkatáboráról hírhedtté vált Recsk is.

A várossá nyilvánítás rendjét az önkormányzati törvény szabja meg. Előzetesen egy szakértői bizottság bírálja el a pályázatokat, mielőtt azok a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter (a Miniszterelnökséget vezető miniszter) asztalára kerülnének. A kormány minden nem választási év június 30-ig tesz javaslatot a köztársasági elnöknek, aki július 31-ig dönt a várossá nyilvánításról. Értesülésünk szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter – 2017-hez hasonlóan – az idén sem terjesztett fel városi cím adományozására vonatkozó javaslatot az államfőnek.

Fókuszban a megyei jogúak

A legélhetőbb városok Magyarországon 2019-ben

Az Otthon Centrum tavaly decemberben immár negyedszer készítette el saját „életminőség-indikátorát”, amely a 20 ezer főnél népesebb városokat vizsgálta. Kosztolánczy György, a cég vezérigazgatója szerint a vidéki településeknél Veszprém és Eger értékei voltak a legjobbak (67-61 százalék). A régióközpontok nagyon hasonlóan szerepeltek: Székesfehérvár és Pécs értékétől (55 százalék) alig maradt el Győr és Szeged (54 százalék), illetve Debrecen (53 százalék). A kutatás kitért az agglomeráció településeire is, ahol Budaörs és Szentendre értékei a legjobbak (57-55 százalék). A két település az idevándorlók számában emelkedett ki a többi város közül, igazolva a korábbi adatokat, miszerint az elmúlt években a legnagyobb vándorlási nyereséget Pest megye fővároshoz közeli települései érték el.

Az Orbán-kormány településfejlesztési politikájának fókuszában nem a városi címre ácsingózó községek állnak. Közel sem véletlen egybeesésként éppen a területrendezési eljárást szabályozó kormányrendelet brutális szigorításának évében, 2015-ben indították útjára a Modern Városok Programot, amely

félreérthetetlenül a 23 megyei jogú várost célozta meg.

A program keretében Békéscsabán, Debrecenben, Dunaújvárosban, Egerben, Érden, Győrben, Hódmezővásárhelyen, Kaposváron, Kecskeméten, Miskolcon, Nagykanizsán, Nyíregyházán, Pécsett, Salgótarjánban, Sopronban, Szegeden, Székesfehérváron, Szekszárdon, Szolnokon, Szombathelyen, Tatabányán, Veszprémben és Zalaegerszegen folynak gazdasági, közlekedési, egészségügyi, oktatási, kulturális, sport- és egyéb fejlesztések.

Varga Mihály pénzügyminiszter a nyár közepén, a Megyei Jogú Városok közgyűlésén közölte, hogy a Modern Városok Program összesen 270 projektet támogat, a fejlesztések összértéke 4000 milliárd forint. Az érintett önkormányzatok eddig több mint 1800 milliárd forint hazai, illetve uniós támogatást kaptak. A program 2021-ben plusz 50 milliárdos kerettel folytatódik.

Javaslatcsomag a kisvárosok fejlesztéséért

A Modern Városok Program nyomán a kormány 2019-ben elindította a Magyar Falu Programot is az 5000 lakos alatti települések számára. Az első évben 150 milliárd forintra lehetett pályázni. A programot támogatja a magyar önkormányzatok több mint felét tömörítő érdekszövetség, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) is. Gyergyák Ferenc, a szervezet főtitkára az Indexnek elmondta:

a kisvárosok fejlesztése számos szempontból háttérbe szorult a két program mellett. Ezért szeretnék, ha 2020–2024-ben az ötezer és húszezer közötti lélekszámú településekre az uniós fejlesztéseken belül kidolgoznák és elindítanák a Magyar Kisvárosi Programot.

Hozzátette: a TÖOSZ – a Magyar Falu Program mintájára – elkötelezett a közös munka iránt a kormányzattal, és még

az ősszel javaslatcsomagot dolgoznak ki és adnak át a kormánynak.

A települések finanszírozása kapcsán megemlítette azt is, hogy az ország 3178 települése közül csaknem 2300-nak a gépjárműadón kívül semmilyen más adóbevétele nem volt. A 2020-ban és a 2021-ben elvont gépjárműadó átengedett részét 2022-től ismételten meg kellene kapniuk a települési önkormányzatoknak a főtitkár szerint.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Megyei Jogú Városok Szövetségének 51. közgyűlésén a veszprémi polgármesteri hivatalban 2018. február 8-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

15%
3499 Ft
2975 Ft
15%
4290 Ft
3647 Ft