Friss koronavírus-eljárásrend A-tól Z-ig

A napokban életbe lépett eljárásrend egy sor olyan kifejezést és szabályozást tartalmaz, amelyet elsőre, sőt másodikra sem lehet könnyen értelmezni. Kinek kell karanténba menni, ki küldhet karanténba, ki lehet-e onnan jönni idő előtt, mire jár táppénz? A felmerülő kérdések megválaszolásában segítségünkre volt a TASZ és a Magyar Orvosi Kamara.

Mi is ez az új eljárásrend?

Az egészségügyi intézmények számára fontos eljárás. Ennek alapján adminisztrálják és követik a betegeket a fertőzés gyanújától egészen az esetleges kórházi ellátásig, majd a gyógyulásig, esetleg a beteg elhunytáig.

Milyen besorolásba kerülhetek?

Három kategória van: gyanús, valószínűsített és megerősített.

Ezek között mi a különbség?

A gyanús csak tüneteket produkál, de nem tudni, honnan szedhette össze a fertőzést, mert nem ismert a kontaktja. A valószínűsített esetnél ez is megvan. A megerősített pedig pozitív teszttel is rendelkezik. Ennek a besorolásnak az a lényege, hogy az háziorvos ezek alapján küldi be a Nemzeti Népegészségügyi Központba az adatokat a páciensekről. Az NKK a továbbiakban felveszi az eseteket és nyomon követi azokat.

És mikor kell tesztelni?

Ez a besorolástól teljesen független. Akkor kötelező tesztelni, ha hirtelen kezdődő tünetekkel az alábbiak közül legalább egy fennáll: köhögés, legalább 38 °C-fokos láz, nehézlégzés, vagy akinél hirtelen kezdetű szaglásvesztés, az ízérzés hiánya vagy zavara jelentkezik, vagy akinél fennáll COVID–19-fertőzésre jellemző radiológiai eltérés, vagy akinél az orvos COVID–19-fertőzés fennállását gyanítja; emellett pedig a beteg a tünetek kezdetét megelőző 14 napban olyan, fertőzéssel érintett országban, területen tartózkodott vagy járt, ahonnan összefüggő eseteket vagy közösségi terjedést jelentettek, vagy szoros kontaktja egy koronavírusos személynek. Hogy mit jelent a fertőzéssel érintett ország, terület, az nincs kifejtve. Elvileg ez lehet a Fény utcai piac vagy a 9-es busz is. Ugyancsak kötelező a teszt, ha a tünetek észlelése mellett a páciens járó- vagy fekvőbeteg-ellátásra szorul, egészségügyi dolgozó vagy bentlakásos intézmény lakója, dolgozója.

A háziorvos akkor nem fog tesztet kérni?

De. A teszt kérése a kötelező eseteket leszámítva minden esetben a háziorvos felelőssége. A teszt kérése minden esetben indokolt, ha a páciens tüneteket produkál, de nem kötelező.

A háziorvos tényleg karanténba tehet?

Nem. A háziorvos dönthet úgy, hogy a gyanúsnak vagy valószínűsítettnek ítélt esetekben a pácienst hazaküldi. Ettől függetlenül kérhet tesztet is. Ezt a hazküldést úgy kell elképzelni, mint amikor bármilyen betegség miatt felkeressük a háziorvost, aki felír valamilyen gyógyszert és ágynyugalmat rendel el. A beteg észszerűen úgy dönt, hogy otthon marad. Most is ez a helyzet. A hatóság nem tartja szükségesnek ezt folyamatosan ellenőrizni.

Akkor hogy kerülök hatósági karanténba? 

Ha külföldről érkezik valaki haza. A hatósági házi karantén kifejezést csak erre az esetre használják. Ilyenkor az érintett szinte biztosan nem fertőzött, nincs kontaktja – vagy ha van, a karantén ettől teljesen független. A szabályok szerint meg kell kapnia a piros matricát. A karantén ideje tíz nap, de két negatív PCR-teszttel ki lehet váltani. Ezek a tesztek nincsenek ingyen, de a két teszt egyikét még el lehet végeztetni külföldön.

És ha fertőzött vagyok, hova kerülök?

Járványügyi elkülönítéssel haza. Nincs piros matrica. Ennek oka valószínűleg az, hogy az illető úgyis beteg, szóval nem nagyon akar menni sehova. Ha a tünetek súlyosbodnak, a beteg kórházba kerül. A kórházi ellátásra, elkülönítésre külön szabályok vonatkoznak.

Ugyanez van, ha kontakt vagyok?

Nem. Az járványügyi megfigyelés. Nem keverendő össze a járványügyi elkülönítéssel, amelyet a háziorvos rendel el. Járványügyi megfigyelésről csak a hatóság dönthet. Ehhez is jár a piros matrcia.

Ki tudok jönni teszttel?

Nem. Teszttel csak a hatósági karanténból lehet kijönni, vagyis csak akkor, ha az érintett külföldi utazás miatt került karanténba. A járványügyi megfigyelés alatt állók potenciális fertőzöttek, de nem betegek, így esetükben nem szerencsés, ha ki-be járnak a lakásból tesztekre. Viszont szükséges a matrica, hiszen nem mutat tüneteket a kontaktszemély. Valószínűleg legalább ennyire fontos szempont az is, hogy ezzel az eljárással a kontaktszemélyek tömegét nem kell tesztelni.

Miből fogok élni, ha otthon kell ülnöm?

Aki járványügyi megfigyelés miatt nem tud dolgozni, táppénzt kap. Tehát a kontaktszemélyek, akik megkapják a matricát, jogosultak a táppénzre. Ez a járványügyi hatóság határozatával indul.

Ez mindig jár?

Csak a kontaktszemélyeknek. A házi karanténba kerültek például nem minősülnek keresőképtelennek, így nekik nem jár táppénz.

És ha a háziorvos küld haza?

Akkor jár. A táppénzre való jogosultságot vagy a járványügyi hatóság határozata igazolja, vagy a háziorvos. A kettő közti különbség csak a bérszámfejtésnek érdekes, mert ha a háziorvos írja ki a beteget, akkor a 8-as, ha a járványügyi hatóság hoz határozatot, akkor a 7-es kódot kell beírni. De ezzel a munkavállalónak nem kell törődnie.

És ha a gyerek miatt kell otthon maradnom?

Ha a gyerek kontaktszemély lesz, úgy kell eljárni, mintha normál körülmények között beteg lenne.