Lávaként hömpölygött a maró lúg
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
Hazánk eddigi legnagyobb ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófája 2010. október 4-én 12 óra után kezdődött, amikor átszakadt az ajkai timföldgyár vörösiszap tározójának X-es kazettája, és
a kizúduló iszap és lúgos víz elegye több száz méteres sávban,
mintegy 30-35 km/h sebességgel haladva elérte Kolontárt, majd percek múlva a kastélyparkján át Devecsert is. Az áradat két méter magas hullámokban söpört át a kisváros mélyebben fekvő utcáin.
A X-es kazetta gátja, melynek építése még 1989-ben, vörösiszappal feltöltése pedig 1998-ban kezdődött, a növekvő terhelés miatt megmozdult, és a végein repedések keletkeztek. Ezeken keresztül a kazettában tárolt folyadék csaknem ugyanannyi iszapot magával rántva, hirtelen egy 60 méter szélességű nyíláson át távozott 800 ezer köbméternyi mennyiségben.
Emberek a villanyoszlopokon
Kolontárról 12.28-kor érkezett az első vészjelzés a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz, és az ajkai tűzoltók nyolc perc alatt a helyszínre értek. Devecserről délután egykor érkezett riasztás, ahol akkor már az emberek a háztetőkről, villanyoszlopokról és fákról kiáltottak segítségért.
Az iszapáradat miatt tíz kolontári lakos életét vesztette, 286-an pedig egészségügyi ellátásra szorultak.
A sérültek ellátásán túlmenően mentesítették a felvonulási utakat, összegyűjtötték az elsodort járműveket, állati tetemeket, megszervezték a pincék zagyszivattyúzását és a savmarta gázpalackok begyűjtését is.
Október 5-én hajnaltól folyt a megfeszített munka a Marcalnál, hogy a vörösiszap-szennyezés minél kisebb kárt tegyen, és ne érje el a Dunát. Négy nap múlva újabb gátszakadás veszélye állt fenn, ezért a kormány elrendelte Kolontár teljes lakosságának kitelepítését, Devecsernek a kitelepítésre való felkészítését. Újabb gátszakadás szerencsére nem történt, és időközben elkészült a Kolontár védelmére a hatszáz méter hosszú, három és fél méter magas körgát.
Mi a vörösiszap? A vörösiszap a timföldgyártás melléktermékeként keletkező, toxikus fémvegyületeket is tartalmazó, erősen lúgos anyag. Veszélyes hulladék, a bőrt az égési sérülésekhez hasonlóan kimarja, de egyébként nem mérgező. A lúgos hulladék a természetbe kerülve pusztítóan hat az élővilágra. Nyomokban radioaktív fémek is találhatók benne, de alacsony aktivitása miatt a közvetlen sugárzás környezeti hatása elhanyagolható.
Háromszázhét házbontás
Kolontáron 47, Devecseren 268, Somlóvásárhelyen 21 lakóingatlant sújtott a katasztrófa. Összesen 307 házat kellett lebontani. Az iszap több mint ezer hektár mezőgazdasági területet árasztott el.
A katasztrófában 731 személy károsult.
A kárenyhítést támogatási szerződések megkötésével oldották meg: száztizen új építésű ingatlant választottak, százhuszonegyen használt ingatlant vásároltak, és ugyanennyien pénzbeli megváltást kértek. 2011. október 4-ére Devecserben elkészült az elöntött városrész helyén a város-rehabilitációt is szolgáló Emlékpark, Kolontáron pedig a vörösiszap-katasztrófa áldozatainak Nemzeti Emlékhelye.
Orbán Viktor miniszterelnök még 2010. október 5-én azt nyilatkozta, hogy emberi mulasztás történhetett, amelyet kivizsgálnak:
Nem ismerünk olyan jelet, amely szerint természeti okai lennének a katasztrófának. Élünk a gyanúperrel, hogy itt emberi mulasztásról van szó. Az egész ország tudni szeretné, hogy ez a tragédia kinek a felelőssége.
Valakinek felelnie kell!
Tizenöt személy ellen emeltek vádat halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. A vádlottak között volt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (Mal Zrt.) cégvezetője, a műszaki szolgáltatási igazgatója, a labor- és környezetvédelmi vezetője és a hidrátgyártás üzemvezetője is.
A vádirat szerint a katasztrófát a nem megfelelő üzemeltetés, az ellenőrzési és monitoringrendszer hibáinak együttes hatása idézte elő, és az, hogy a hatóságokat és a lakosságot nem értesítették a katasztrófáról, valamint elmulasztották a segítségnyújtást.
A Veszprémi Törvényszék első fokon, a történtek után több mint öt évvel, 2016. január 28-án hozott ítéletében bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette. A törvényszék álláspontja szerint a katasztrófa oka „altalaj eredetű stabilitásvesztés” volt, ami miatt a töltés tönkrement. Szabó Györgyi tanácsvezető bíró az ítélet indoklásában kiemelte, hogy a perben a Mal Zrt. „nem ül a vádlottak padján”. A felelősség kapcsán idézte Pálinkás György, egykori büntetőbírót. A történet szerint egy ügyben az ügyész kijelentette: „Ezért a szörnyű bűntettért valakinek felelnie kell!” Mire Pálinkás:
Nem valakinek, hanem a bűnösnek kell felelnie.
A cég ellen indított polgári, közigazgatási és egyéb ügyek nem azonosak a büntetőeljárásban vizsgált objektív felelősséggel. A törvényszék személyek büntetőjogi felelősségét vizsgálta, így született meg a felmentő ítélet – mondta a bírónő. 2013 februárjában a Mal Zrt. jogerősen kártérítési pert vesztett, ezért elrendelték a cég felszámolását, majd megalakult az állami tulajdonú Mal Zrt., amelynek egyedüli részvényese a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lett.
Alkalmatlan ítélet
A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azonban 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a törvényszék ítéletét. Az indoklás szerint az elsőfokú bíróság több eljárási szabályt megsértett, az ítélete alkalmatlan a felülbírálatra, ezért megismételt eljárásra van szükség. Az ítélőtábla egy hónappal később azt is közölte, hogy a Győri Törvényszék folytatja le a megismételt elsőfokú eljárást, mert a Veszprémi Törvényszék elnöke jelezte, nincs olyan bírája, aki jogosult lenne eljárni az ügyben, és nincs kizárva a megismételt eljárásból.
A megismételt elsőfokú eljárásban a Győri Törvényszék 2018. február 4-én tíz vádlott bűnösségét mondta ki. Az elsőrendű vádlottat, B. Zoltánt, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatóját két év hat hónap, a másodrendű vádlottat, D. Józsefet, a cég egykori műszaki igazgatóját két év végrehajtandó fogházbüntetésre ítélte gondatlanságból elkövetett közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. A harmad-, a negyed-, az ötöd-, a hatod-, a nyolcad- és a tizennegyedrendű vádlott felfüggesztett szabadságvesztést, a hetedrendű pénzbüntetést, a tizenharmad rendű megrovást kapott. Öt vádlottat pedig minden vádpont alól felmentettek.
Az ügyész azonban 13 vádlott terhére fellebbezést jelentett be,
a bűnösség és minősítés megállapítása, valamint súlyosítás miatt, így az ügy a Győri Ítélőtáblára került.
Bánáti János, az elsőrendű vádlott, B. Zoltán ügyvédje védőbeszédében azt hangoztatta, hogy a megismételt ítélet rossz és törvénysértő, egyebek mellett azért, mert a bírói tanács figyelmen kívül hagyta az eljárási alapelveket, az általa megállapított tényállás így megalapozatlan.
Súlyosított büntetések
A Győri Ítélőtábla 2019. december 13-án meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta. Hét vádlott esetében a kiszabott büntetést súlyosította, három vádlottra szabott ki végrehajtandó szabadságvesztés büntetést.
- Az elsőrendű vádlott vezérigazgató büntetését négy év börtönre,
- a másodrendű vádlott műszaki szolgáltatási igazgató büntetését három év börtönre,
- míg a harmad-, a hatod és a nyolcadrendű vádlott felfüggesztett szabadságvesztés büntetését a négy év próbaidőre felfüggesztett két év fogházra változtatták.
- A negyedrendű vádlott diszpécser büntetését három év próbaidőre felfüggesztett másfél év fogházra,
- az ötödrendű vádlott hidrátgyártási üzemvezető büntetését, aki a vörösiszap kazetták üzemeltetésének felelőse is volt, két és fél év fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre súlyosbította.
Az ítélőtábla egyetértett a törvényszékkel abban, hogy a vörösiszap kazetta oldalfalának kitöréséért nem a vádlottak a felelősek, mivel azt tervezési és kivitelezési hiba okozta.
A több ember életét követelő közveszély bekövetkezésével azonban több olyan kötelezettségszegés részben okozati összefüggésben állt, amelyet a vádlottak tanúsítottak. Elmulasztották egyebek közt a monitoringrendszer kialakítását, amely előre jelezte volna az altalajban zajló hátrányos folyamatokat. Nem ellenőrizték azt sem, hogy az iszapömlést megelőzően miért emelkedett a kazetta oldalfala melletti csurgalékvizet elvezető szivattyúk üzemideje. A vörösiszap kazetta oldalfala kitörésekor pedig több mint fél órán át elmulasztották értesíteni a hatóságokat.
(Borítókép: Kolontár a vörösiszap fogságában. A Magyar Alumínium Termelõ és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) Ajka melletti tározójának átszakadt gátjánál 2010 október 4-én mintegy egymillió köbméternyi vörösiszap ömlött ki a gátszakadás miatt. A katasztrófa három települést - Devecser Kolontár Somlóvásárhely - érint közel 40 ezer négyzetkilométeres terület lakossága és élõvilága van veszélyben.
MTI Fotó: H. Szabó Sándor)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
