Gyorsul az örökbefogadási eljárás

Csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben a kormányrendelet az idén bevezetett „Gyermekeink védelmében” informatikai rendszer és a javítóintézeti informatikai rendszer hatékonyabb működtetéséről. 

A 2019. decemberi családvédelmi akciótervvel összefüggő törvénymódosítás (2019. évi CXXVI. törvény) értelmében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (Gyvt.) foglalt feladatok idén június vége óta fokozatosan átkerülnek a bürokratikus terheket jelentősen csökkenteni hivatott Gyermekeinek védelmében elnevezésű informatikai rendszer (Gyvr.) keretei közé. A rendszer digitalizálja az 1999. november 1-től kötelező teljes Gyermekeink védelmében elnevezésű adatlaprendszert („Macis lapok”), a hatékony és átlátható ügyintézést 2014. január 1-től támogató egységes örökbefogadási nyilvántartási rendszert, és kiegészíti azt egy örökbefogadási alrendszerrel.

Az átállás az informatikai rendszerre legfeljebb egy év alatt (2021. június 30-ig) megy teljeskörűen végbe, a törvényi keretek azonban már mostantól támogatják a minél gyorsabb átfutási időket.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma folyamatosan nagy erőfeszítéseket tesz az örökbefogadási eljárás idejének csökkentésére. A szociális ügyekért felelős államtitkár, Fülöp Attila már májusban jelezte, hogy nemsokára felére (akár kilenc hónapra) rövidülhet a folyamat.

Az október elsején alkotott (447/2020. [X. 1.]) Kormányrendelet egyrészt kötelezi a gyámhivatalt az elektronikus kommunikációra a gyermekvédelmi szakszolgálattal, másrészt három fő pontban szabályozza a szoftver működtetését:

1. Szabályozza a hatályos adatvédelmi rendelet (GDPR) szempontjából a területet; adatkezelőként a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős minisztert jelöli ki, üzemeltetőként a Magyar Államkincstárat kötelezi az adatbiztonsági követelmények betartatására. Mivel a terület a gyermekek magánszférája szempontjából különösen érzékeny, a jogosulatlan személyek hozzáférését megnehezítendő kimondja, hogy „A  GYVR-el kapcsolatos eseményeket az  informatikai rendszer folyamatosan, visszakereshető módon naplózza, ideértve az adatrögzítéssel nem járó adatlekérdezéseket is”.
2. Előírja a rendszer aktív kapcsolattartását a többi kormányzati informatikai rendszerrel, és a napi szintű rendszeres adatközlést, illetve segíti a kapcsolattartás és adatfelvétel eseti értelmezését, valamint kijelöli, melyik adatért ki felel. Hasonlóan kötelezi a GYVR tervező és értékelő alrendszerének használóit, hogy elektronikus adatigénylés útján kérje ki a szükséges adatokat.
3. Jelentősen csökkenti a gyermekvédelemmel kapcsolatos hatóságok rendelkezésére álló időt feladataik elvégzésére, rögzítve az egyes döntési és adminisztrációs munkákra adott maximális időtartamot. A rendelet a megfogalmazott hatékonysági és átláthatósági elvárásokat messzemenőkig komolyan véve, jellemzően egy, de maximum két napban határozza meg nemcsak az adatrögzítésre, de a keletkező feladatokhoz tartozó szakemberek kijelölésére és minden illetékességváltozás bejelentésére is az időablakot. Előírja az új ügyekben kialakuló felelősségi körök lehetőleg azonnali leosztását, az adattovábbítás feladataival együtt. Szintén hatékonyságra kötelezi a rendelet a gyermekvédelmi szakszolgálatok érdemi munkáját: a helyzetértékelések elvégzésére a megkereséstől számítva jellemzően maximum 15 nap, az egyéni gondozási-nevelési tervek elkészítésére legfeljebb 30 nap áll mostantól rendelkezésükre. Hasonlóan szigorúak az előzetes tájékoztatás kritériumai: az örökbefogadói tanfolyam szervezőjének például a tanfolyam adatait annak indítását megelőzően legalább harminc nappal rögzítenie kell mostantól a GYVR örökbefogadási alrendszerében. Szintén előzetesen kell jelezni a rendszerben, ha a gyermek vagy fiatal felnőtt elhagyja a gondozási helyet, legalább egy nappal. 

A javítóintézeti informatikai rendszer (JIR) esetében az adatfeldolgozó és üzemeltető feladatokat a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság lája el.