Széthúzó erő a bérrendezés az egészségügyben

Jócskán felkavarta az egészségügyi állóvizet Orbán Viktor miniszterelnök szombati videobejelentése, amelyben közölte, a kormány elfogadta a Magyar Orvosi Kamara által előterjesztett, mindeddig nem látott méretű béremelést tartalmazó javaslatot, és a hálapénz kivezetéséről is megállapodás született.

Az Index körbejárta, a különböző egészségügyi szakszervezetek miként fogadták az orvosoknak szánt fizetésemelést.

– summázta véleményét a Független Egészségügyi Szakszervezet. A szervezet elnöke dr. Soós Adrianna üdvözölte Orbán Viktor miniszterelnök elismerő szavait az orvosok és az egészségügyi dolgozók munkájáról, de mivel mindez csak erkölcsi elismerés, kérik mindennek az anyagi megnyilvánulását is.

A javaslat szerint a béremelés 2021. január 1-jétől kezdődik, és három éven át tart. Ez alapján egy kezdő orvos alapbére 2023-tól bruttó 687 ezer forintra nőhet a jelenlegi 255 ezerről.

A FESZ adatai szerint szakdolgozók hiánya ma már sürgetőbb, mint az orvosoké, így kérik, hogy 2021 elején az orvosok béremelésével arányos béremelésre kerüljön sor a szakdolgozók és a többi közfinanszírozott egészségügyi dolgozó részére is.

Soós Adrianna kitért arra is, hogy idén már egy egyszeri, rendkívüli juttatásban részesültek az egészségügyi dolgozók, de attól függetlenül minden hónapban alacsony összegért látják el feladataikat dolgoznak messze többet, mint az előírt munkaidő.

Az eddig megvalósult béremelésekkel csak a szakmai bérminimumokat elérő induló bérekhez lehetett eljutni, így a szakma elhagyása folytatódik. Az eddig beígért béremelésekkel nem lehet elérni a képzett munkavállalók megtartását, s különösen leértékeltnek érzik magukat most, az orvosok számára eldöntött béremelések fényében.

– kritizálta a javaslatot a FESZ elnöke. Kiemelte azt is, hogy az egészségügyben is jelentős a fertőzöttség, az átirányítások pedig további megterhelést jelentenek a dolgozók részére. A most megismert orvosi béremelések fényében az elégedetlenség és az elvándorlási, pályaelhagyási szándékok érzékelhetően nőnek, ami katasztrofális eredménnyel járhat. 

Cser Ágnes bizakodó

Az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szervezete nem reagált megkeresésünkre. A Cser Ágnes által vezetett szervezet a honlapján úgy fogalmazott:

az egészségügyben összetartó erőt alakít ki

a korábbi 14, és a mostani 20 százalékos béremelés. Ezzel folytatódik az a bérfelzárkózási folyamat, amely 2010-ig minden követelésük, és a sztrájkok ellenére elmaradt. Cser Ágnes bízik a pozitív folytatásban, és hogy a folyamatos tárgyalások eredményeképpen a gazdasági és műszaki területen foglalkoztatottak béremelését is sikerül elérniük. A közlemény végén arra is kitért, hogy az egészségügy egy rendkívül komplex szolgáltatási terület, amelyet sikerült ezzel a lépéssel megfelelő szintre emelni.

Legalább 50 százalékos béremelés kellene

A bizonytalan jövőkép rendkívüli feszültségeket okoz a szakdolgozói közösségekben – ezt már a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Országos Elnöksége nyilatkozta számunkra.

A MESZK javaslata, hogy 2021-ben legalább 50 százalékos szakdolgozói béremelés történjen, mely jelenleg nincs betervezve, és ez folytatódjon 2022-ben, illetve 2023-ban is – az orvosi bérrendezés ütemezésével és mértékével megegyező módon.

– írja a Balogh Zoltán vezette szakszervezet.

(Borítókép: Krasznai Erika ápoló védőfelszerelésben egy beteg pulzusát méri a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított Covid Ortopéd-Traumatológiai Osztályon a fővárosi Szent János Kórházban 2020. június 4-én.

MTI/Balogh Zoltán)