Orsolya
4 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Parkolóban átvett tízmilliók – az első korrupt politikus, aki börtönbe került

DROZS20020410003
2020.10.12. 16:06
Épp húsz esztendeje, 2000. október 12-én érték tetten egy budai parkolóban Székely Zoltán kisgazda parlamenti képviselőt, amikor húszmillió forint kenőpénzt vett át. A Székely-ügy mérföldkő a hazai bűnüldözésben: ő volt az első aktív politikus a rendszerváltozás után, akit korrupciós ügyben letöltendő büntetésre ítéltek. Nevéhez nyelvújítási lelemény is fűződik, hiszen akcióinál a „millió” helyett a „dokumentum” kifejezést használta. Így lett húsz „dokumentumból” húszmillió forint. Bankilag megszámolva.

Székely Zoltán a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselője és vállalkozói tagozatának elnöke volt az 1998 és 2002 közötti politikai ciklusban. Az országos listán parlamentbe jutott honatya kezdeményezésére jött létre az a bizottság, amely a közbeszerzési törvényben foglaltak érvényesülését (lett volna) hivatott vizsgálni. A környezetvédelmi beruházásokat finanszírozó Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC) Közbeszerzési Ellenőrző Bizottságának (KEB) elnökeként a csatornázási pályázatokon nyertes önkormányzatokat, vállalkozókat keresett meg, hogy politikai kapcsolataira hivatkozva különféle előnyöket csikarjon ki.

Az emődi példa

A kisgazda honatya 1999-ben a Borsod megyei Emődön zsarolással kísérelte meg elérni, hogy a környező települések csatornázásához a KAC-ból megítélt támogatások 30%-át (139 millió forintot) megkapja, illetve a beruházás kivitelezésébe vonják be az általa megjelölt vállalkozást, a Csőszer Kft.-t. Mivelhogy az emődiek elzárkóztak az ukáz teljesítésétől, a KEB elnökeként iratokat kért be, majd a munkatársait küldte a településre.

A polgármester nem engedett a zsarolásnak, sőt,

titokban felvételt készített a Székely Zoltánnal és az általa küldött személyekkel folytatott beszélgetésekről.

A pályázatot időközben nem a Csőszer Kft., hanem az Egút Kft. nyerte meg, de ez sem hozta zavarba a politikust, mert a felvételek szerint már azt kérte, hogy a nyertes kft. alvállalkozóként bízzon meg két általa kijelölt céget, amelyek a rájuk eső megbízási díjnál néhány százmillióval kisebb értékű munkát végeznének el.

Szigetszentmiklósi csatornák

Egy évvel később a Pest megyei Szigetszentmiklóson is csatornázási munkálatok kezdődtek, ahol ugyancsak felbukkant a KEB feje. Székely minden befolyását latba vetve elérte, hogy a már eredménnyel lezárult közbeszerzési eljárást megismételjék. Majd nyomást gyakorolt az eljárást lefolytató cégre, hogy a kivitelezést a Csőszer Kft. kapja meg. A kedvenc kft.-je itt sem lett befutó, ezért közvetítő útján arra akarta rávenni a győztes PMVCS vezetőjét, Balla Dánielt, hogy a munkák felét engedjék át, és még 30 millió forintot is kért készpénzben. Balla közölte Székellyel, hogy a vállalkozás nem tudja kigazdálkodni a 30 milliós összeget,

ekkor Székely már megelégedett volna 20 millió forinttal is.

És itt jött az a csavar, amire Székely nem számított: Balla a rendőrségen jelentette a zsarolási kísérletet, és az ügyészségtől olyan eszközöket kapott, amelyekkel rögzíthette a beszélgetést. Székely a pénz átadására a Gellért téri autóparkolót szemelte ki.

Nem filmforgatás

2000. október 12-én a bámészkodók azt hihették a budai parkoló környékén, hogy valami B kategóriás akciófilmet forgatnak.

Magyar-Nemzet,-2001
Fotó: Magyar Nemzet, 2001 / Arcanum Digitális Tudománytár

Balla bemikrofonozva jelent meg a találkán, miközben a parkolóban ügyészségi nyomozók és rendőrök bújtak el, akik az akció előtt elhatározták, hogy még elindulása előtt elfogják Székelyt, mert a környék forgalmas, és könnyen eltűnhet.

Utóbb a büntetőperben az akcióban részt vevő tisztek egybehangzóan állították, hogy látták, amikor a képviselő Ballával elhagyja a Gellért Hotel éttermét, és beülnek Székely autójába. Balla a hátsó ülésre helyezte a pénzes táskát, majd kiszállt a járműből, és visszaindult a szálloda felé. Ezután a nyomozók igazoltatták Székelyt. Szerintük a pénzátadás ténye bizonyította a cselekményt. A tisztek elmondták azt is, hogy az akciót az ügyészek szervezték, a rendőrök csak a helyszínt biztosították, feladatuk a gépkocsi szemmel tartása volt.

Székely egy egészen más sztorival állt elő. Mint mondta, arra számított, hogy Balla kisgazda politikusokra nézve terhelő dokumentumokat ad át neki. Nagyon meglepődött, hogy a táskában egy halom pénz volt.

Nem jött zavarba akkor sem, amikor a „dokumentum” kifejezésről faggatták. Azt bizonygatta, hogy az nem az egymillió forint szinonimája volt. Balla szerint ezzel szemben

Székely találta ki, hogy pénz helyett „dokumentációt” mondjanak.

A politikus kereken tagadta ezt, elvégre a vállalkozó terhelő bizonyítékokat ígért neki „dokumentum” néven. A Balla által emlegetett „százalékos dokumentumok” pedig szerinte a kisgazdáknak szánt támogatást jelentették. Hogy minek a harminc százalékát, azt viszont már ő sem tudta megmondani.

Pszichikai kényszer

Székelyt mentelmi joga miatt nem vehették őrizetbe, így még aznap elengedték. A tetten érés hírére a Kisgazdapárt vezetése azonnal elhatárolódott tőle, másnap pedig kizárták a párt frakciójából. A következő héten Polt Péter legfőbb ügyész indítványára az Országgyűlés felfüggesztette a mentelmi jogát. Eközben a képviselő sem maradt tétlen, hiszen a sajtóban megjelent nyilatkozataiban bizonygatta ártatlanságát, azt állítva, hogy az ügyészség egy SZDSZ-es vállalkozót felhasználva állított neki csapdát.

A képvelő egyébként is kiakadt az ügyészségre.

Hivatali kötelességszegéssel elkövetett, 116 rendbeli államtitoksértés gyanújával feljelentette a fővárosi főügyészt, mert állítása szerint a Fővárosi Főügyészség Nyomozó Hivatala törvénytelenül tartott nála házkutatást, foglalt le államtitkokat és szolgálati titkokat tartalmazó iratokat. Székely azt is közölte, hogy az őt kihallgató ügyész pszichikai kényszert alkalmazott ellene. 

Amikor a képviselőt átmenetileg kiengedték az előzetes letartóztatásból, a házi őrizetben lévő politikust több alkalommal sem találták otthon az ellenőrzésére kivonuló rendőrök. Így aztán a házi őrizet szabályainak megszegése miatt a tárgyalás előtt nem sokkal megint bevitték.

Hat év fogház

A közvélemény által nagy érdeklődéssel kísért per 2001 decemberében kezdődött a Fővárosi Bíróságon. Az eljárás során Székely kitartott korábbi álláspontja mellett: nem történt korrupció, a KEB elnökeként a közbeszerzési eljárásokban tapasztalt szabálytalanságokat akarta feltárni. Amikor a parkolóban tetten érték, egy környezetvédelmi csalássorozatról várt információkat Ballától, és ő volt a legjobban meglepve, hogy a táskában 20 millió forint volt.

Magyar-Hírlap,-2001
Fotó: Arcanum Digitális Tudománytár / Magyar Hírlap, 2001

A vesztegetési ügy koronatanúja, Balla Dániel azonban a képviselő ellen vallott. A bíróság döntő bizonyítékként fogadta el a megzsarolt felek által készített hangfelvételeket is. Az elsőfokú ítéletben Székelyt két rendbeli, hivatalos személy általi kötelességszegéssel elkövetett vesztegetésben találták bűnösnek, és

hat év börtönbüntetésre ítélték.

A másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság 2002 decemberében a büntetés időtartamát jóváhagyta, ám azt nem börtönben, hanem enyhébb fokozaton, fogházban rendelte el letölteni. Emellett a vádlottat kilencmillió forint pénzbüntetésre is ítélte. Mivel a hat évbe az előzetesben leült másfél évet is beleszámolták, Székely kevesebb mint három év után, jó magaviselettel 2005-ben szabadult.

Székely korrupciós botránya megrengette a Független Kisgazdapártot. Sorra jöttek az újabb botrányok, illetve a párthoz kötődő személyek elleni büntetőperek.

A párt végletesen megosztottá vált, és a 2002-es választáson már be sem jutott az Országgyűlésbe.

Borítókép: Budapest, 2002. április 10. Folytatódott a Fővárosi Bíróságon a hivatali vesztegetéssel vádolt Székely Zoltán, volt kisgazdapárti, jelenleg független országgyűlési képviselő büntetőpere. A képen: Székely Zoltán megérkezik a tárgyalóterembe. MTI Fotó: Rózsahegyi Tibor