Előd
6 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Pszichés zavarokat okoz a koronavírus-járvány

HUS 3602
2020.10.16. 15:57

A koronavírus-járvány miatti bezártság erőteljesen hatott az emberek pszichés állapotára, többségüknél több tünet is jelentkezett, sokuknál ráadásul életükben először. Egy reprezentatív felmérés szerint azokban az államokban volt a legerősebb hatás, amelyekben a járványhelyzet a legsúlyosabb volt – derül ki hat európai országban készített hatezer online interjú eredményéből, amelyet az október 10-én tartott lelki egészség világnapja alkalmából publikáltak.

Dr. Németh Attila, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) alapító főigazgatója, a Szakmai Kollégium Pszichoterápiás Tagozat elnöke elmondta, hogy a mentálhigiéne az 50-es, 60-as években még Tiltott kategóriába tartozott hazánkban, a 70-es években került a Tűrt, és a 80-as évektől kezdve a Támogatott kategóriába.

A három „T” már a múlté, elfogadottá vált a pszichoterápia, új, hatékony gyógyszerek kerültek forgalomba, megjelentek a képalkotók a klinikumban és a kutatásban, azonban a népesség lelki egészségét nehéz mérni, illetve megítélni. Nincs ugyanis jó indikátorunk

– hangsúlyozta. Hozzátéve, az alkoholfogyasztás és a májzsugorban meghaltak száma tíz év alatt kismértékben csökkent.

Az egy főre jutó alkoholfogyasztást illetően az Európai Unión belül Magyarország a középmezőnyben van. További nehézséget jelent a drogbetegek és a játékszenvedélyesek kezelése. A pszichiátriai ellátás egyik legerősebb indikátora az öngyilkosságok számának alakulása. Ismert, hogy ennek hátterében leggyakrabb kezeletlen vagy elégtelenül kezelt depresszió áll, főleg a bipoláris II. affektív zavarban szenvedők veszélyeztetettek, és nagy jelentősége van a társult addikcióknak, a személyiségzavaroknak és az impulzuskontroll-zavaroknak is.

Ezen a területen azonban nagy előrelépés történt: 2011-től kezdődően ütemes csökkenést tapasztaltak, és a legutóbbi adatok alapján ez a szám több mint harmadával mérséklődött az elmúlt tíz évben. Ez nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő eredmény. A 100 000 lakosra jutó 15,8 befejezett öngyilkossági értékkel lekerültünk az Európai Unió dobogójáról, de van még mit javítani. Az eredményre mégis büszkék lehetünk – fogalmazott a szakember.

Az ELMA Kutatóintézet hat európai országban (Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország) végzett felmérést az Angelini Pharma megbízásából a lelki egészség világnapja alkalmából.

A felmérés alapján a kijárási korlátozás alatt az emberek 58 százalékánál jelentkeztek a pszichológiai rendellenességek olyan tünetei, amelyek 15 napnál tovább tartottak.

Ez az arány Olaszországban (63 százalék), Nagy-Britanniában (63) és Spanyolországban (69) volt a legmagasabb – ezekben az országokban erőteljesebb volt a Covid–19 hatása, míg például Németországban csak 47 százalék volt ez az érték.

A megkérdezettek számos tünetet említettek: álmatlanság, alvászavar vagy éjszakai ébredés (19 százalék), energiahiány vagy gyengeség (16); szomorúság vagy sírni vágyás (15); túlzott aggódás és félelem (14), érdeklődés vagy öröm hiánya (európai átlag: 14), pánik- és szorongásos rohamok (10). A megkérdezettek többsége (61 százalék) úgy nyilatkozott, hogy e tünetek közül legalább kettő jelentkezett nála. 46 százalékuk azt állította, hogy először voltak ilyen tünetei, míg 39 százalékuk esetében a már meglévő tünetek súlyosbodtak.

A felmérésben részt vevők többsége (54 százalék) úgy igyekezett megbirkózni a pszichológiai problémájával, hogy aggodalmait partnerével, családtagjaival és legközelebbi barátaival osztotta meg, viszont csak kevesen fordultak szakemberhez segítségért. Háziorvost csupán 18 százalék, pszichológust 11, pszichiátert 9 százalék keresett fel panaszaival, amit azonban a járvány miatti korlátozó intézkedések is befolyásolhattak.

A pszichológiai rendellenességek egyre gyakoribbá válása ellenére az emberek kb. negyed része keresett információt a Covid–19-járvány mentális egészségére gyakorolt hatásairól. Ennél magasabb volt az arány Olaszországban (35 százalék) és Spanyolországban (38), a járvány által súlyosabban érintett területeken. Az információkeresés nagyrészt az interneten keresztül történt, kisebb részben (18 százalék) a tévében hallott információk alapján.

A felmérés eredményei megerősítik, hogy a kijárási korlátozások jelentősen befolyásolták a lelki egészséget

– fejtette ki Agnese Cattaneo, az Angelini Pharma orvosigazgatója, aki szerint az embereket nem szabad magukra hagyni ezekkel a problémákkal, biztosítani kell számukra a szakorvosok igénybevételét. A lelki egészség világnapja alkalmából arra hívta fel a figyelmet, hogy tájékoztatást kell nyújtani a pszichológiai problémákról, és kihangsúlyozta, hogy küzdeni kell az előítéletek ellen, amelyek még mindig jellemzők ezen a területen.

A járvány hatásának tudható be, hogy az emberek már nagyon is tudatában vannak a mentális problémák kockázatával: több, mint 70 százalékuk elismeri, hogy bárki, akár ők maguk is szenvedhetnek ilyen zavarokban. A válaszadók többsége (74 százalék) leginkább az életminőségre gyakorolt hatástól tart, ami különösen a párkapcsolatokra lehet jelentős hatással.

A megkérdezettek csaknem kétharmada (64 százalék) elismeri azt is, hogy a mentális zavarok megkülönböztetést és elszigetelődést vonhatnak maguk után. Abban azonban kevésbé értenek egyet, hogy a mentális zavarok szégyent okoznak-e. Míg a megkérdezettek fele egyetért ezzel az állítással, addig Nagy-Britanniában és Lengyelországban csak az emberek harmada osztja ezt a véleményt. 

Nem eléggé ismert, hogy a pszichiátriai betegségek milyen jelentős direkt és indirekt költséggel járnak a társadalom számára, és már csak emiatt is szükséges még nagyobb figyelmet és anyagi forrást fordítani a lakosság lelki egészségére – hívta fel a figyelmet az európai felmérés kapcsán dr. Németh Attila. Emlékeztetett rá, hogy 2018-ban az emberi erőforrások miniszterének felkérésére elkészítették a Nemzeti Mentális Egészség Programot, és bíznak benne, hogy forrás is lesz a megvalósításához.

Egyedül nem megy! A lakosság lelki egészségét csak összefogással lehet emelni. Ebbe a körbe nemcsak a háziorvosok, a pszichológusok, a szakápolók tartoznak, hanem a szociális szférától kezdve az egyházakon át egészen a médiáig mindenki beletartozik. Fogjunk össze, de ne csak egy napra

– hangsúlyozta dr. Németh Attila. 

A felmérésről

A felmérés szeptemberben zajlott hat ország (Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország) lakosainak reprezentatív mintáján, CAWI (Computer Assisted Web Interviewing – számítógépes internetes megkérdezés) módszerrel végzett online interjúk segítségével. Országonként 1000 főt kérdeztek meg, és a minta a nemek, a földrajzi terület és a kor (19–70 év) tekintetében is reprezentatív volt.

(Borítókép Index)