Megosztó jelölt a főbírói székbe – Hétfőn szavaz az Országgyűlés

Azzal, hogy Áder János államfő Varga Zs. András alkotmánybírót jelölte október 5-én a Kúria elnökének, egyszersmind az is eldőlt, hogy január 1-jétől nem Darák Péternek hívják a főbírót. Elvileg ugyanis a kúriai elnök kilenc évre újraválasztható lenne, ezzel a lehetőséggel azonban nem élt a köztársasági elnök.

Kilencszáz ítélet

Varga Zs. András a jelölést elfogadta. A személyével szemben ellenzéki politikusok és bírák is azt hozzák fel fő kifogásként, hogy egy napot sem volt ítélkező bíró. Erre maga a jelölt felelt október 9-én, az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtti meghallgatásán, kifejtve, hogy az Alkotmánybíróság jogorvoslati fórumként is működik, vagyis ítélkező tevékenységet végez, és ő maga az elmúlt hat évben több mint ezer alkotmánybírósági ügy eldöntésében vett részt, amelyből kilencszáz bírói ítélet elleni panasz volt.

Varga Zs. érvelését erősítette meg október 12-én a jobbikos Gyüre Csaba azonnali kérdésére válaszolva Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár is, aki szerint 

és ha megválasztják, egy alkotmánybíró kerülhet a Kúria élére, egy alkotmánybíró pedig bírói tevékenységet végez. Közbevetőleg: Orbán Balázs szimpátiájának már két évvel korábban, egy Mandinerben megjelent beszélgetésükben is ezer jelét adta.

Teljes mellszélességgel kiállt az államfő jelöltje mellett Orbán főnöke, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is, aki az október 8-i kormányinfón elmondta, hogy az ítélkezési gyakorlat ugyan nem követelmény, de előny a Kúria elnökénél. Ez Varga Zs. esetében adott, jegyezte meg, mivel az Alkotmánybíróság az Alaptörvény értelmében alkotmányjogi panaszokkal is foglalkozik, így ő is végzett ítélkezési tevékenységet. Hozzátette: 

Apró ellentmondás, hogy 2011-ben éppen azért távolították el a posztjáról mandátuma lejárta előtt a Legfelsőbb Bíróság akkori elnökét, Baka Andrást, mert Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter megfogalmazása szerint

nem felel meg annak az új törvényi szabályozásban rögzített kritériumnak, amely ehhez öt év magyarországi bírói gyakorlatot ír elő.

Outsiderek magas polcon

Akár hozzávesszük az alkotmánybírósági időszakot az ítélkezési évekhez, akár nem, azért volt rá precedens az elmúlt három évtizedben, hogy outsider került magas polcra, és szépen megállta a helyét. 1990-ben például Györgyi Kálmánt, a kiváló büntetőjogászt választották meg legfőbb ügyésznek, aki annak előtte egy napot sem volt ügyész. Később viccesen megjegyezte, hogy szerinte egykori tanára, Kádár Miklós így kommentálta volna a felkérését:

„Kedves Kálmán! Nem kizárt, hogy nálad alkalmatlanabb embert is lehetett volna e tisztségre találni.”

Aztán Györgyi Kálmán sokak megelégedésére tíz évig irányította az ügyészséget, átvezetve a testületet a jogállami demokráciába.

Vagy: az Alkotmánybíróság első elnöke, Sólyom László is úgy került a grémium élére, hogy gyakorlatilag nem volt vezetői tapasztalata, afféle szobatudósnak számított, és megválasztásáig szinte kizárólag polgári joggal foglalkozott. Ehhez képest a kilencvenes éveket bátran nevezhetjük a Sólyom-bíróság korszakának is, számtalan, máig meghatározó ítélettel. A névadó pedig az Alkotmánybíróság után, 2005-től öt évig a köztársaság elnöke is volt.

Alkotmánybírák bírói pulpituson

Varga Zs. jelölésével kapcsolatban az Országos Bírói Tanács (OBT) azt is nehezményezte, hogy

jelöltté válását két, közelmúltbeli törvénymódosítás tette lehetővé, amely nem felel meg annak az alkotmányos elvárásnak, hogy a bírósági szervezetrendszer csúcsára más hatalmi ágaktól független, külső szemlélő számára is pártatlannak látszó személy kerüljön.

Az OBT ezzel arra célzott, hogy egy 2019 végén elfogadott törvénymódosítás lehetővé tette, hogyha egy alkotmánybíró ezt kéri, akkor őt az államfő „a kinevezési feltételek vizsgálata és pályázat kiírása nélkül határozatlan időre bíróvá kinevezi”. A jogszabály értelmében az érintett személy bírói jogállása az alkotmánybírósági tagsága alatt szünetel, ám mandátuma lejártát követően rögtön a Kúriára kerülhet, mégpedig tanácselnöknek.

Áder János államfő nyáron megjelent határozataival összesen nyolc alkotmánybírót nevezett ki bíróvá az új szabályok alapján. Így lett július 1-jétől Czine Ágnes, Juhász Imre, Hörcherné Marosi Ildikó, Schanda Balázs, Sulyok Tamás, Szabó Marcel, Szalay Péter és Varga Zs. András is „alvóbíró” a Kúrián. Azért „csak” nyolcan, mert ők még nem érték el az általános – az alkotmánybírákra egyébként nem érvényes – nyugdíjkorhatárt.

Schiffer András ügyvéd, az LMP korábbi társelnöke Facebook-posztjában úgy vélte:

Ha valaki kicsit is tisztában van a tényekkel, az tudja: nem a gyakorlatban 8-10 jelenlegi alkotmánybíró, 6-8-10 év múlva esedékes pulpitusra ültetése jelent veszélyt a bírói függetlenségre. Orbánnak újfent sikerült becsapdáznia ellenfeleit. Az egész manőver egy fedősztori volt ahhoz, hogy Varga Zs. Andrásból kúriai elnök legyen. Mennyivel elegánsabb a mindenkori 15 fős közjogi testület miatt törvényt módosítani, mint egyetlen egy ember miatt.”

„Nem az elnöknek van Kúriája”

Varga Zs. jelölése óta két plénum előtt is kifejthette álláspontját. Az Országgyűlés igazságügyi bizottságának meghallgatásán kiemelte: „végtelenül fontos” a Kúria elnökeként a szakmai és igazgatási feladatok elválasztása, hogy „talárban vagy talár nélkül nyilvánulunk-e meg”. Mint mondta, a Kúria elnöke igazgatási feladatot lát el és nem befolyásolhatja az ítélkezést, ítélkező bíróként pedig álláspontja egy a döntés meghozatalában résztvevő többi bíró álláspontja között.

A jelöltnek a bizottsági ülésen további három tételmondata volt:

• A Kúria elnökének az egyes ítéletekre roppant kevés befolyása van, és ez így helyes.
• Nem az elnöknek van Kúriája, hanem a Kúriának elnöke.
• Volt és vélhetően ezután is lesz személyes véleménye a különböző közjogi kérdésekről, esküt azonban Magyarország Alaptörvényére, és nem saját tudományos meggyőződésére kell tennie, ha az Országgyűlés megválasztja.

Az OBT október 9-én 13-1 arányban nem támogatta Varga Zs. megválasztását, mert

nem lehet elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy a jelölt korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek és a bírósági igazgatás terén gyakorlati múltja nincs. A rendszerváltás óta kizárólag olyan személy töltötte be a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria elnökének tisztségét, aki ezt megelőzően hosszabb-rövidebb ideig bíróként is dolgozott.

Ugyanakkor a tanács, amelynek amúgy a Kúria elnöke is tagja, elismerte a jelölt tudományos területen szerzett érdemeit, alkotmánybíróként és a legfőbb ügyész helyetteseként a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatásban szerzett tapasztalatát, valamint személyes kvalitásait és felkészültségét. Az OBT közleménye szerint „meggyőző és megnyugtató volt, amit a jelölt a meghallgatáson a jogegység, a bírósági szervezet tekintélye, a folyamatban lévő ügyekben az utóbbi időben tapasztalt, nyilvánosan megfogalmazott kritikák közbizalmat romboló hatását illetően elmondott”.

Vadász Viktor, az OBT tagja később a Klubrádiónak kifejtette: külső szemmel nézve azért aggályos a döntés, mert az ügyészség és a bíróság majdhogynem két külön hatalmi ág. Belülről nézve pedig két külön szakma. 

– hangsúlyozta a Fővárosi Törvényszék büntetőbírója.

Szabad királyválasztás?

Jelölése kapcsán azt is Varga Zs. szemére vetették, hogy néhány évvel ezelőtt egy konferencián azt mondta: meg kellene fontolni a törvényes dinasztia visszahelyezését a jogba és az Apostoli Királyság helyreállítását éppúgy, mint a szabad királyválasztás törvénybe iktatását.

Varga Zs. ugyanis egy 2010-es tanulmányában az alkotmányozás kapcsán arról értekezett, hogy a gyorsaság kizárja az alapos vitát, alapos vita nélkül pedig veszélybe kerül az új alkotmány hosszú távú tekintélye. Az ellentmondás feloldására egyik lehetséges módszerként ezért azt javasolta:

ha az alkotmány legbelső szintje nem dönti el az államforma és a kormányforma legfontosabb kérdéseit, hanem olyan preambulumot és alkotmányos alapelvkészletet tartalmaz, amely a legitimizmus eredményétől (az Apostoli Királyság helyreállítása a törvényes dinasztia jogaiba visszahelyezése mellett) a szabad királyválasztáson át a köztársasági államforma véglegesítéséig bármely megoldást változtatás nélkül »elvisel«.

Hát, azért ez nem ugyanaz!

A DK az Európai Bizottsághoz fordul

És végül: a Demokratikus Koalíció (DK) az Európai Bizottsághoz fordul azért, hogy „Polt Péter jobbkeze” ne lehessen a Kúria elnöke – jelentette be október 10-én Rónai Sándor, a párt európai parlamenti képviselője. Rónai szerint Varga Zs. András „ezer szállal kötődik Polt Péterhez és a Fideszhez” és már akkor „az Orbán-rendszer része volt, amikor az első kormánya alatt az ügyészség futni hagyta a fideszes bűnözőket”. (Varga Zs. András nem büntetőjogi, hanem közjogi legfőbbügyész-helyettes volt – A szerk.)

(Borítókép: Varga Zsolt András, a Kúria elnökjelöltje meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén a Parlament Delegációs termében 2020. október 8-án. Fotó: Illyés Tibor / MTI)