Szigorították a feltételes szabadlábra helyezést

Az Országgyűlés október 20-án egyhangúlag fogadta el a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos, személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelmét célzó új szabályozást, amely a Büntető törvénykönyv (Btk.), az egészségügyi törvény és a Bv-kódex néhány rendelkezését módosítja.

A győri kettős gyermekgyilkosság

Azért kellett szigorítani a törvényi feltételeken, mert az elmúlt hónapokban több olyan súlyos bűncselekmény is történt, amelyeket bíróság által feltételesen szabadlábra helyezett személyek követtek el. Ezek sorából is kiemelkedett a múlt év decemberi győri kettős gyermekgyilkosság.

A történet dióhéjban: A tragikus eseménysorozat 2016. május 9-én éjjel kezdődött, amikor H. Gábor szombathelyi otthonukban megkísérelte megölni alvó feleségét. A brutális gyilkossági kísérletnek három kiskorú gyermekük is szem- és fültanúja volt.

A férfi azért nem kapott ennél súlyosabb büntetést, mert az ügyben készült igazságügyi elmeszakértői vélemény szerint a cselekmény idején beszűkült tudatállapotban volt. Három évvel később jó magaviselete miatt a bíróság 2019. szeptember 27-étől feltételesen szabadlábra helyezte H. Gábort, aki aztán december 15-én győri lakásában megölte kiskorú fiát és nevelt lányát, majd magával is végzett.

A jó magaviselet sem számít

Az eddigi szabályozás szerint az elítéltet akkor nem lehetett feltételesen szabadlábra helyezni, ha például többszörös visszaeső és a büntetését fegyházban kell végrehajtani, vagy erőszakos többszörös visszaeső, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. Emellett a Btk. korábban is kizárta egyes súlyos bűncselekmények, például a népirtás, terrorcselekmény és a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt bűnelkövető feltételes szabadságra bocsátását.

Az új szabályozás lényege: a legsúlyosabb bűncselekmények miatt kiszabott határozott tartamú szabadságvesztéseknél

A legsúlyosabb, az emberi életet vagy a testi épséget sértő bűncselekmény (így többek között emberölés, emberrablás, terrorcselekmény), valamint a hozzátartozó sérelmére legalább nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetőjét a törvény erejénél fogva kizárják a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből. 

Azoknál a személy elleni erőszakos, hozzátartozók sérelmére elkövetett bűncselekményeknél pedig, amelyeknél nem eleve kizárt a feltételes szabadságra bocsátás, csak kivételesen lesz alkalmazható ez a kedvezmény. A bűnismétlés megelőzése érdekében távoltartás, nyomkövető és pártfogó felügyelet elrendelését írja elő a törvénymódosítás.

Nem automatizmus, és visszaüthet 

Polgár Andrásnak, a Veszprémi Járásbíróság büntetés-végrehajtási bírájának a „Gondolatok a feltételes szabadságra bocsátásról” című tanulmánya szerint nyilvánvaló hátránya is van annak, hogy egyes esetekben a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt.

Ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy a kedvezményből kizárt elítéltek esetében elvész az egyik legkomolyabb nevelési eszköz, pozitív motiváló tényező, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének, vagyis a büntetés megrövidítésének elvi lehetősége. Éppen ezért az elítélt várhatóan nehezebben lesz motiválható, esetében a kedvező irányba befolyásoló eszközök köre korlátozottá válik, miután a legfontosabb előny, a kedvezményes szabadulás lehetősége hiányzik; míg a szankciókat, a felelősségre vonást kilátásba helyező negatív tényezők eredményessége csak időszakos lehet.

Ezt szerinte a statisztikai adatok egyértelműen megerősítik. A 2010-ben 7533 elítéltből 6079-et bocsátottak feltételes szabadságra, 2011-ben 7598 elítéltből 6037-et, 2012-ben 7334-ből 5900-at, 2013-ban 7427-ből 5945 elítéltet bocsátottak feltételes szabadságra. Így a kedvezményben az érintettek négyötöde részesült, ami indokolatlanul elnéző és enyhe gyakorlatnak tűnik a veszprémi büntetés-végrehajtási bíró szerint.

Lajkó Péter, a Balassagyarmati Törvényszék bírája egy interjúban leszögezte:

A feltételes szabadságra bocsátás az elítéltnek nem alanyi joga, és ilyen módon nem jelent feltétlen kötelezettséget a bíróra nézve.

A büntetés-végrehajtási bíró szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége az elítélteket abba az irányba motiválja, hogy a büntetés végrehajtása alatt kifogástalan magatartást tanúsítanak, ezzel pedig kialakítsák azt a meggyőződést a bíróságban, hogy a szabadulásukat követően a társadalom hasznos tagjává váljanak, és törvénytisztelő életmódot folytassanak, tartózkodjanak az újabb bűncselekmények elkövetésétől.

(Borítókép: Rendőrautó 2019. december 15-én Győr egyik ipari telephelyén, ahol lakossági bejelentés alapján egy lakásban két gyermek, egy 13 éves lány és egy 10 éves fiú, valamint apjuk holttestét találták meg a rendőrök. MTI / Krizsán Csaba)