Budapest visszavonja a maszkhasználati szabályozását, mert kormányrendeletbe ütközik
További Belföld cikkek
- Összecsapott Kövér László és Gyurcsány Ferenc, több mint tízmillió forintos büntetés lett a vége
- Csaknem 40 milliárd forintot ad a kormány a kórházak adósságrendezésére
- Átláthatóságot emleget Magyar Péter, de nincs nyoma a 103 millió forintnak
- Eltűnt egy 16 éves ukrán lány Budapesten
- A DK nem szavazza meg Vitézy Dávidot főpolgármester-helyettesnek
Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének az új típusú koronavírus terjedése elleni védekezéshez szükséges egyes intézkedésekről szóló 21/2020. (IV. 23.) önkormányzati rendelete több, alkotmányjogilag kifogásolható rendelkezést is tartalmaz az arc eltakarásával összefüggésben.
Schiffer András ügyvéd, korábbi országgyűlési képviselő a következőket mondta az Index megkeresésére az alkotmányellenességgel kapcsolatos felvetésünkről:
Szigorú értelemben igaza van: a jelenleg hatályos kormányrendelet néhány ponton »üti« az önkormányzati rendeletet. Erről, tehát az önkormányzati rendelet jogszabályba ütközéséről, a normakollízióról, a rendelet Alaptörvény-ellenességéről a Kúria dönt.
A 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzetet a kormány június 18-i hatállyal szüntette meg. A veszélyhelyzet megszűnésével a kormány a járványügyi készültség bevezetését rendelte el, és hirdette ki az egészségügyi válsághelyzetet, járványügyi készültségi időszakot, melynek bevezetését az egészségügyről szóló törvény tette lehetővé. A jelenleg érvényben lévő egészségügyi válsághelyzet nem tartozik az Alaptörvényben rögzített különleges jogrendek közé.
A rendeletekben foglaltakról mind a kormány, mind az önkormányzat alkothat jogszabályt, az Alaptörvényből fakadó eredeti és a más, törvényekből származtatható jogalkotói hatáskörében. Szeptember 21-től új jogszabály, a 431/2020. (IX. 18.) kormányrendelet (továbbiakban: kormányrendelet) szabályozza a járványügyi készültségi időszak egyes védelmi intézkedéseit.
Jogforrási hierarchia
Az önkormányzati rendelet az Alaptörvényben lefektetett jogforrási hierarchiában az alsó szinten helyezkedik el, és a helyi önkormányzat feladatkörében eljárva a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján alkothat önkormányzati rendeletet.
A fentiekből az következik, hogy a kormányrendelettel, mint a jelenleg érvényben lévő egészségügyi válsághelyzetben alkalmazandó közösségi együttélés alapvető szabályaira vonatkozó jogszabállyal, az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes, azonban szigorúbb rendelkezéseket, kiegészítő szabályokat tartalmazhat, és új, a kormányrendeletben nem szabályozott tárgyköröket érinthet.
A fővárosi önkormányzati rendeletet kibocsátása (2020. április 23.) óta háromszor módosították: május 15-én, június 17-én és szeptember 15-én. Ez utóbbit már a Közgyűlés saját hatáskörében hozta meg a veszélyhelyzet megszűnése után, míg az előző két módosító rendeletet a főpolgármester hozta a Közgyűlés hatáskörében a veszélyhelyzet ideje alatt, az önkormányzati törvény különleges felhatalmazása alapján.
Schiffer András az üggyel kapcsolatban kiemelte, hogy
az önkormányzati rendelet úgy született, hogy még nem volt hatályban a kormányrendelet, annak hatályba lépése óta viszont az az irányadó, ami felülírja az alsóbb szintű jogszabályt. A jogalkotó Főváros jobban tenné, ha ehhez igazítaná, vagy egyszerűen a kormányrendelet miatt hatályon kívül helyezné a saját rendeletét. Magyarul, eredendően a Főváros nem hibázott, azonban törvényi felhatalmazás alapján az adott életviszonyra a kormány rendeletet alkothat, ezt megtette, innentől kezdve az önkormányzati rendelet csak annyiban alkalmazható, amennyiben nem kerül ellentétbe a kormányrendelettel.
A lényegi különbségek
Az önkormányzati rendelet a következőt fogalmazza meg a maszkviseléssel kapcsolatban:
1. § (1) Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása érdekében Budapest közigazgatási területén […] az ott tartózkodó, hat évnél idősebb személynek a száj- és az orrnyílását – különösen textil- vagy papírmaszkkal, sállal, kendővel, illetve bármely egyéb, a kilégzéssel távozó cseppek felfogására alkalmas eszközzel – teljes egészében és folyamatosan el kell takarnia.
Ezzel szemben a kormány hatályos rendelete szigorúbb követelményeket támaszt:
1. § (1) A hatodik életévét be nem töltött kiskorú kivételével mindenki köteles […] orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil- vagy más anyagból készült maszkot (a továbbiakban együtt: maszk) olyan módon viselni, hogy az az orrot és a szájat folyamatosan elfedje.
Ez alapján az önkormányzati rendelet ellentétes tartalmú a jogforrási hierarchiában magasabb szinten elhelyezkedő kormányrendelettel, mivel az a sál, kendő vagy egyéb, kilégzéssel távozó cseppek felfogására alkalmas eszközt kizárva, a meghatározott anyagokból készült orrot és szájat folyamatosan elfedő maszk viselését írja elő. Az ellentmondás az önkormányzati rendelet ezen rendelkezésének érvénytelenségét vonja maga után.
Emellett az önkormányzati rendelet két kivétel szabályt is megfogalmaz az 1. § (2) és (3) bekezdésében a fent idézett 1. § (1) bekezdésre vonatkozóan, amelyek alkotmányos szempontból kifogásolhatóak lehetnek:
1. § (2) Az (1) bekezdés c) és d) pontját nem kell alkalmazni az olyan funkciójú helyiségre és épületrészre, amely esetében biztonsági előírás az arc eltakarását egyébként tiltja.
1. § (3) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni arra a személyre, akit másoktól egyébként a kilégzéssel távozó cseppek felfogására alkalmas eszköz választ el, vagy fizikai akadály biztosítja a másoktól való legalább kétméteres távolság megtartását.
A kormányrendelet nem engedélyez ilyen jellegű kivételt, így ha azt más, az önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabály nem tartalmazza, ellentétes tartalmú, ebből következően pedig érvénytelen. Továbbá a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 3. § értelmében tilos az alacsonyabb szabályozási szinten az azonos vagy indokolatlanul párhuzamos jogszabály, vagy a magasabb jogforrási szintről származó norma megismétlése.
A mulasztás és annak következményei
Az önkormányzati rendelet esetében a nyilvánvaló ellentétek lehetséges oka, hogy az önkormányzat korábban alkotta meg a rendeletét, mint hogy a kormány módosította volna az erre vonatkozó szabályokat. Az utolsó fővárosi módosítás kihirdetése óta több mint egy hónap telt el, és azóta már többször is módosították a kormányrendeletet.
A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlésének mulasztása több veszélyt is rejthet magában. A testület sok esetben mintaadó az ország többi önkormányzata számára, így ezzel összefüggésben vagy ettől függetlenül más önkormányzatoknál is előfordulhat, hogy az önkormányzati rendeletek nincsenek összhangban a magasabb szintű jogforrásokkal. Továbbá az enyhébb járványügyi intézkedések alkalmazása, nevezetesen a megengedőbb maszkviselési szabályok, növelik a járvány egészségügyi kockázatát.
Az ellentétek feloldásáról, az önkormányzati rendeletek alkotmányellenességéről a Kúria dönthet, az önkormányzati rendeletet azonban érvényesnek kell tekinteni az érvénytelenség tényét megállapító döntésig.
Frissítés
A Fővárosi Önkormányzat tájékoztatása szerint a szerdai közgyűlés napirendjén szerepel a fővárosi rendelet visszavonása.