Az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul a kétéves munkaidőkeret lehetősége miatt

Az Alkotmánybírósághoz fordul a Magyar Szocialista Párt a munkavállalói és szakszervezeti jogok védelme érdekében – közölte Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke hétfői online sajtótájékoztatójukon. A Magyar Szakszervezeti Szövetség kezdeményezésére, az ellenzéki pártok támogatásával megfogalmazott beadványukban a kétéves munkaidőkeret elrendelésének lehetőségét kifogásolják – írta az MTI.

Ez azt jelenti, hogy a dolgozóknak két év átlagában kell meglennie a heti 40 órás munkaidőnek. A munkáltató megteheti, hogy két éven belül akár hónapokon keresztül heti hat napot dolgoztatja a beosztottjait, és ezért sem túlórapénzt, sem műszakpótlékot nem fizet – magyarázta Tóth Bertalan.

Kiemelte, hogy a  járványügyi veszélyhelyzetet június 18-án megszüntették, ennek ellenére a Fidesz-kormány továbbra is törvényben biztosítja ezt a lehetőséget a munkaadók számára. Ezzel a dolgozók kiszolgáltatottá váltak a munkaadók felé, és tulajdonképpen a szakszervezetek jogait is lenullázták azzal, hogy sem a kollektív szerződést, sem a szakszervezeti konzultációt nem írják elő. A munkáltató egyedül áll a munkavállalóval szemben – jelezte. Kitért arra is, hogy sérül a pihenőidőhöz való jog, a fizetett szabadság kiadásának a rendje, és jövedelemtől is elesnek a munkavállalók, hiszen sem túlórapénzt, sem műszakpótlékot nem kaphatnak.

Tóth Bertalan azt mondta: a Magyar Szakszervezeti Szövetség kezdeményezésére, az ellenzéki pártok támogatásával fordulnak az Alkotmánybírósághoz. Az MSZP stratégiájában kiemelt szerepe van a szakszervezeti, a munkavállalói jogoknak, szociáldemokrata pártként ez elsődleges számukra – állította, majd hozzátette: bíznak benne, hogy a testület minél előbb meghozza a döntést, mert már több helyen alkalmazzák ezt a lehetőséget.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a szabályozás alapján egyoldalú intézkedéseket hozhat a munkáltató a munkavállalókra vonatkozóan, amit elfogadhatatlannak tartanak. Kitért arra, hogy ezentúl a munkavállalóval is meg tud állapodni a munkáltató, ami azonban nem lehet egyenértékű partneri megállapodás, mert a gazdasági erőfölény mindig az utóbbinál lesz, és a dolgozó kiszolgáltatottá válik, ha egyénileg próbálja meg az érdekeit érvényesíteni.

Emlékeztetett, hogy 2012 óta a szakszervezeteknek nincs lehetőségük önállóan az Alkotmánybírósághoz fordulni, ezért gondolták úgy, hogy felhívást intéznek az országgyűlési képviselőkhöz. Kezdeményezésükre az ellenzéki pártok reagáltak – mondta.