Elhunyt Bragyova András volt alkotmánybíró
Bragyova András 1950. március 1-jén született Budapesten. Édesapja, aki a negyedik ikszen túl szerzett gépészmérnöki diplomát, szinte egész életében a textiliparban dolgozott. A két világháború alapvetően kihatott szülei és nagyszülei sorsára: nagyapja és nagybátyja oroszországi hadifogoly volt, míg édesapja és édesanyja 1945. április 4-én, egy utcabálon ismerkedtek meg. Egyetlen gyermekük az Újlipótvárosban járt általános iskolába, majd a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban tanult tovább.
Sikertelen bölcsészkari felvételi után nyomdaipari tanuló lett. 1968–1970-ben együtt járt nyomdaipari szakmunkásképzőbe Vámos Miklóssal, aki Borgisz címmel regényt írt a nyomdászokról. Bragyova szerint Vámos szinte egy az egyben rekonstruálta az akkori történéseket. Például Sas Gábor, akit mindenki Sásnak hívott, Nád Ervin, Konkoly tanár úr pedig Búza Sándor néven szerepel a regényben.
A filozófia szak helyett az ELTE jogi karára jelentkezett, ahol summa cum laude minősítéssel doktorált. Kétévnyi banki jogászkodás után 1977-től az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében dolgozott. Eleinte nemzetközi jogi kérdésekkel foglalkozott, majd érdeklődése fokozatosan az alkotmányjog felé fordult. 1988-ban szerzett kandidátusi fokozatot, 2003 óta az MTA doktora. 2000-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, a Miskolci Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője, majd a kar Doktori Iskolájának vezetője lett. 1994 és 2004 között a Közép-európai Egyetem Politikatudományi Tanszékének állandó vendégtanára volt.
Bragyova András 2005 szeptembere és 2014 szeptembere között volt az Alkotmánybíróság tagja.
Alkotmánybíróként markáns különvéleményeket fogalmazott meg. Nem értett egyet a tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról szóló népszavazás kiírásával, a házipénztár-adó, az elvárt társasági adó és a luxusadó eltörlésével, de helytelenítette a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény hatálybalépésének megakadályozását is.
Vitatta a parlament feloszlását célzó népi kezdeményezés hitelesítését, és hogy a testület alkotmányellenesnek találta a gyülekezési törvénynek azt a szabályát, amely szerint a rendőrség mérlegelés nélkül köteles feloszlatni a bejelentés nélküli tüntetést.