Kapitány Balázs: Nem elég a családpolitika, vándorláspolitika is kell

Egy demográfiai kormányzásnak a családpolitika mellett egy jól megtervezett vándorlási politika is része kell legyen

– állítja Kapitány Balázs demográfus. A Népességtudományi Kutatóintézet munkatársa az Indexnek úgy fogalmazott: akkora lett Magyarországon mostanra a szakadék a születések és a halálozások számában, amit enélkül nem lehet áthidalni.

Házasodási boomnak vagyunk tanúi az elmúlt években Magyarországon, ez azonban nem jelenti egyúttal azt is, hogy több gyerek születik

– ez az egyik legfőbb megállapítása annak a friss tanulmánynak, amit a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének két munkatársa, Kapitány Balázs és Murinkó Lívia jegyez. A Párkapcsolati változások, termékenységi trendek című dolgozat szerint a házasságkötések számának több évtizedes csökkenő trendje

A mélypontot 2010 jelentette, abban az évben alig több mint 35 és fél ezren házasodtak, tavaly ez a szám már a 65 ezret is meghaladta.

A mostani tendenciával számolva egyre javulnak a nők esélyei arra, hogy férjhez menjenek (és persze a férfiaké is, hogy megházasodjanak).  A szaknyelven csak teljes első házasságkötési arányszámnak nevezett mutató ugyanis azt jelzi, mekkora az esélye annak, hogy egy nő 49 éves koráig legalább egyszer megházasodik; húsz éve még 49, 2010-ben 39, 2018-ban 65, tavaly pedig már 88 százalék esélyt mutatott erre.

Hiába kötnek azonban egyre többen házasságot, ez nem hozza magával a születések számának emelkedését is – mutatott rá az Indexnek nyilatkozva Kapitány Balázs.

A házasság és a gyermekszületés között ma már jóval gyengébb az ok-okozati kapcsolat, mint 15-20 évvel ezelőtt. Ezért, bár jó jel a házasságok számának növekedése, de ebből még nem következik, hogy a frigyet követő 9 hónap múlva megszületik a gyerek.

Az előzetes adatok szerint tavaly 89 200 gyermek jött világra Magyarországon, ez (2011 és 2013 után) minden idők harmadik legalacsonyabb születésszáma. Bár 2020 első harmadában 2019-hez képest egyértelmű (5,5 százalékos) növekedés figyelhető meg, ennek mértéke azonban kevés volt ahhoz, hogy a csökkenő trend megforduljon, ezzel valójában csak a 2016-os évi értékre állt vissza 2020 első hónapjaiban a születésszám.

Míg a házasságkötésekre egyértelműen kedvező hatással vannak a családpolitikai intézkedések, a születések számának alakulására kevésbé.

Ez nem egy automata, ahová elég, ha bedobom a pénzt, és a végén kijön az árucikk. A gyermekvállalásban rengeteg a szubjektív elem, sokan halasztják a szülést ilyen-olyan indokkal, és a felmérések azt mutatják, hogy közben nem figyelnek rá, hogy ketyeg a biológiai óra

– mondta a kutató. Az adatok szerint Magyarországon jelenleg már átlagosan 28,8 évesek a nők, amikor megszülik első gyermeküket.

Kapitány Balázs hangsúlyozta: a gyermekvállalásról sem egyéni, sem társadalmi szinten nem lehet úgy gondolkodni, mint egy projektről, ez egy sokismeretlenes egyenlet, amely rengeteg nem vagy kevésbé számszerűsíthető tényezőből áll.

Főleg a második és a harmadik gyermeket tervezve már ott van a tapasztalat arról, támogatja-e a munkahely a kisgyermekes létet, talál-e a szülő megfelelő bölcsődét, óvodát, házi gyermekorvost a gyerekének, tudják-e a gyerek mellett logisztikázni az életüket, stb. Azt látjuk, hogy ha az édesanya a gyermek születését követően visszamegy dolgozni, az jelentősen csökkenti a kistestvér megszületésének az esélyét. Mert míg a magyar családpolitika igen fejlett az anyagi támogatások terén, azokkal kifejezetten »jól céloz«, a másik lába, amely legalább ennyire fontos, lényegesen kevésbé fejlett: gyenge a támogató intézményrendszer vagy például a kismamák diszkriminációját csírájában elfojtó munkajogi védelem.

A demográfus szerint a koronavírus-járványnak nem várható közvetlen érdemi hatása a születések alakulására, annál inkább lehet a pandémia nyomában járó gazdasági válságnak, főként, ha az elhúzódó lesz. A korábbi megszorításoknál vagy a 2008-as világgazdasági válságnál is látszott, a bizonytalan időszakban az emberek halasztják a gyermekvállalást, annak pedig az a következménye, hogy nem születik meg minden tervezett gyerek. De a korábbi kedvezőtlen időszakok után mindig volt egy „felpattanás”, amire érdemes lehet akár újabb ösztönzőkkel ráerősíteni.

Kapitány Balázs ugyanakkor azok közé tartozik, akik szerint a népességfogyást ma Magyarországon önmagában a születésszám növelésére irányuló intézkedésekkel nem lehet megállítani.

Ahhoz, hogy a demográfiai krízisből kijöjjünk, el kell érni, hogy kevesebben haljanak meg idő előtt, és akármilyen tabutéma is ez, de szükség van egy minimális vándorlási többlet biztosítására is. Nem amellett érvelek, hogy a harmadik világból telepítsünk be más kultúrájú embereket tömegesen Magyarországra, hanem például arra, hogy segítsük elő a külföldre költözöttek visszavándorlását, de a Kárpát-medencén belüli vándorlási nyereséggel is lehet számolni. Jelenleg akkora nálunk a szakadék a születések és a halálozások számában – nagyjából 40 ezerrel halnak meg évente többen, mint amennyien születnek –, amit csak a gyermekvállalási kedv növelésével nem lehet áthidalni.  

Ha demográfiai kormányzásról beszélünk, akkor annak egy jól megtervezett, okos vándorlási politika is része kell legyen – fogalmazott a demográfus, jelezve, hogy a be- és a visszavándorlás elősegítése egyaránt beletartozik ebbe, ezért sem a „bevándorláspolitika” kifejezést használja. Mint mondta, egy erdélyi kutatás szerint azok közül, akik onnan korábban Nyugat-Európába mentek dolgozni, sokan terveznek visszatérést – de már Magyarországra.

Ez eddig ismeretlen célcsoport és potenciál volt

– hívta fel a figyelmet a Népességtudományi Intézet demográfusa, aki ezzel együtt azt is fontosnak tartaná, hogy olyan intézkedések szülessenek, amelyek megkönnyítik a Magyarországról külföldre ment, de a visszatérésen gondolkodó honfitársaink hazaköltözését. 

Ismert: a kétezres évek tendenciái alapján készült előrejelzések szerint 2060-ra 7,9 millióra csökken az ország lélekszáma. Kapitány Balázs ezzel kapcsolatban megjegyezte:

A kivándoroltakról nincsenek egzakt statisztikák, de az sem egyértelmű például, hogy az egymillió magyar kettős állampolgár közül azok, akiknek van magyarországi lakcímük, mennyien élnek itt valójában. A kérdésre a következő népszámlálás adhat választ, ami elvileg, ha a világjárvány el nem mossa, jövőre esedékes.