Lóránt, Loránd
-6 °C
1 °C

Lovas András: Már túlcsordult az ellátórendszer

2020.11.06. 07:28
Egészen rövid időn belül valóra válhat a betegek és az egészségügyiek rémálma: az intenzív osztályos kapacitások nem bírják a járvány okozta terhelést. Emiatt az orvosok akár olyan súlyos szakmai és etikai döntés elé is kényszerülhetnek, mint hogy az életben maradási esélyeik alapján rangsorolják a betegeket.

Drámai hangú tudósításban számolt be a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) csütörtöki, online kongresszusáról a Medical Online szakportál, amely Lovas Andrást, a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztályának vezetőjét idézve azt írja: már túlcsordult az ellátórendszer, nincs benne tartalék.

A kórházakban 1000 intenzív terápiás ágy van, ezek 60-70 százaléka volt foglalt januárban, normál ellátás mellett. A rendelkezésre álló személyzet legfeljebb kétezer intenzív ellátásra szoruló beteget tud ellátni, ehhez képest november 5-én már több mint ötezer embert ápoltak az intézményekben, és a számuk exponenciálisan nő, lélegeztetőgépen 378-an voltak – sorolta az osztályvezető.

Lovas András azt mondta: már most vannak olyan intenzív osztályok, ahol alkalmazni kellene a Magyar Orvosi Kamara (MOK) tavaszi ajánlását, amelyet arra az esetre dolgoztak ki, ha az egészségügyi ellátórendszer már nem lenne képes megbirkózni a Covid–19 megbetegedések nagy számával. Ez a még tavasszal kiadott 30 oldalas dokumentum nagyon leegyszerűsítve a betegek rangsorolásában segíti az orvosokat. Abban, hogy mint Hegedűs Zsolt, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának elnöke fogalmazott, „a súlyos, morális terhet okozó választás terhét levéve az egyes orvosok válláról, széles körben elfogadott, etikai szempontok szerint megfogalmazott elvek mentén történhessen az ellátás, és születhessenek meg a szükséges döntések”.

A cél, hogy a lehető legtöbb emberélet lehessen megmenteni, de ehhez priorizálni kell azokat a betegeket, akik a megfelelő terápia mellett nagyobb valószínűséggel gyógyulnak meg, szemben azokkal, akiknek erre kevesebb az esélyük – idézi szavait a portál. Az ajánlás szerint a döntéskor a haszonmaximalizálás elve szerint kell eljárni, a döntésben nem lehet figyelembe venni a beteg anyagi helyzetét, korát, fogyatékosságát, nemét, rasszát, vallását, ismertségét, a pénz elfogadása ilyen helyzetben pedig bűncselekménynek minősül – szögezte le Hegedűs Zsolt, hozzátéve azt is, hogy azoknak a betegeknek, akiknek a terápiája nem folytatódik, biztosítani kell a megfelelő palliatív – vagyis végső – ellátást.

Lovas András arról is beszélt, az ilyen kényszerű döntést – amelyet egyébként nem a kezelőorvosnak, hanem egy teamnek kell meghozni – megnehezíti, hogy az egyes intenzív osztályoknak nincsen rálátásuk arra, hol van még esetleg üres ágy, szabad lélegeztetőgép.

Egyre több fertőzött érkezik a kórházakba, így nagyon fontos, hogy a döntések szakmai alapon szülessenek meg, és a lakosság számára is egyértelmű legyen, hogy milyen etikai elvek, tudományos adatok alapján történik az ellátás – hangsúlyozta Lovas András. Azt is elsorolta, hogy az intenzív ellátásban rendelkezésre álló kapacitásokat tovább szűkíti, hogy a nem Covid-ellátásra kijelölt osztályokon is vannak olyan betegek, akiknél már nem mutatható ki a Sars -CoV-2 vírus, de az állapotuk intenzív ápolást kíván. Emellett a covidosok ellátásához műszakos beosztás mellett dupla személyzetre van szükség, hiszen a szakdolgozóknak – a védőfelszerelés viselése miatt – folyamatosan váltaniuk kell egymást. Az ápolók számát pedig tovább apasztja, hogy közülük is egyre többen megfertőződnek, és kiesnek a munkából.