Tizenöt év múlva már érezhetjük, hogy igazán nagy baj van a nyugdíjrendszerrel

Az öngondoskodási célú kiegészítő rendszer megerősítésével, ennek egyik lehetőségeként a már tavaly is szorgalmazott Jóléti Alapok bevezetésével tehermentesítené az állami nyugdíjrendszert és a társadalombiztosítást a Magyar Nemzeti Bank.

– mondta Szebelédi Ferenc, a felügyelet főosztályvezetője a Portfolio  Öngondoskodás 2020 konferenciáján. Arról is beszélt, hogy a magyar nyugdíjrendszer 

Az állami rendszer fenntartására nem elegendők a kiegészítő rendszerek, a szakember szerint ezek eléggé megkérdőjelezhetők, ugyanis ezekből egy generáció hiányzik, az aktív befizetők száma pedig csökken.

Míg korábban meg tudták szólítani a fiatalokat a nyugdíjcélú megtakarításokkal, ez mostanra kevésbé jellemző, 39 év az átlagos pénztári belépési kor, a nyugdíjbiztosításoknál 44 év. 

Szebelédi Ferenc úgy látja, hogy a 2019-ben fokozatosan bevezetett lengyel munkavállalói tőketervprogram az, amely a megoldások közül térben és időben is a legközelebb állhat Magyarországhoz. 2022-től egyébként az írek is terveznek hasonlót bevezetni a 87 százalékos lefedettségű, az Egyesült Királyságban működő NEST mintájára.

Az MNB olyan megoldásban gondolkozik, ami nem kevesek kiváltsága, emellett egyszerű és kiszámítható feltételrendszerű, nem versenyez az állami megoldásokkal, a pénzügyi tudatosság fejlesztését feltételezi

– fogalmazott, és kiemelte, hogy a tavalyi 330 pontos Versenyképességi Programjában az MNB ennek konkrét koncepcióját is bemutatta. A Jóléti Alapok koncepciója olyan lehetőség, amely egy szervezeti keretet jelentene a nyugdíj- és egészségpénztárak számára (célonként elkülönített számlák mellett) a munkavállalók és a munkáltatók együttes befizetése és az állam által nyújtott adómentesség vagy támogatás mellett.