Több ezer tervezett műtét maradhat el a járvány miatt

Felfüggesztik a halasztható műtéteket – ideértve az egynapos sebészeti beavatkozásokat is – az országban mától, azaz keddtől, és szinte minden kórháznak fogadnia kell koronavírusos betegeket – így döntött még szombaton az emberi erőforrások minisztere. A Kásler Miklós aláírásával kiadott utasítás szerint kivételt képeznek a rendelkezés alól a sürgősségi ellátások, amelyek nélkül a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne.

Emlékezetes: idén március 16-tól egyszer már kiadták az utasítást, hogy tervezett egészségügyi ellátás csak sürgős szükség miatt végezhető. Aztán a járványhelyzet kedvező alakulásával május 4-től fokozatosan enyhítettek a szigoron, és június 18-tól lehetővé vált, hogy mindenkit ellássanak. Közben azért fenn kellett tartani egy 20 százalékos kapacitást a Covid–19-fertőzöttek számára.

Ami biztos: a várólisták hosszabbodnak

Arról, hogy az idén eddig mennyi műtét maradt el a Covid–19 miatt, nincs semmilyen nyilvánosan elérhető összesítés. Így csak következtetni lehet arra, mennyi betegnek kellett akkor – és kell majd most – tudomásul vennie, hogy egyelőre nem fogják megoperálni. Amit biztosan tudni lehet: az eredendően is várólistás beavatkozások közül

jóllehet nyáron elsősorban ezeket igyekeztek felpörgetni a kórházak. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adataiból látszik, hogy csak szeptemberben majdnem 8300 szürkehályog-műtétet végeztek, az elmúlt hat hónapban pedig 33–288-at, ebből a beavatkozásból csinálják egyébként most már évek óta a legtöbbet, átlagosan és nagyjából 80 ezret. Jelenleg 8 és fél ezer embernek lenne szüksége erre a beavatkozásra, nekik most azonban a halasztások miatt még az ennél a műtéteknél átlagos 54 napnál is többet kell azonban várniuk.

Az 50 leggyakoribb ellátás közé tartozik az artroszkópia, vagyis a térdízület tükrözése is, ebből két éve, „békeidőben” még majdnem 15 ezret végeznek, most az elmúlt hat hónapban mindössze 831-et, és csupán 28 várakozót mutat a NEAK adatbázisa. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a térdfájdalmat sokféle egyéb módon is lehet enyhíteni, és a páciensek sem akarnak vírusfertőzést kockáztatni.

A gerincoperációknak már kevésbé van alternatívájuk, ilyenekre most több mint ezren kénytelenek várni az átlagos 38 napnál bizonyosan tovább. Csípőprotézisre még többen tartanának igényt: 4,5 ezer várakozót mutat a Várólista adatbázis, majdnem annyit, mint ahány embernél ezt a beavatkozást az elmúlt fél évben elvégezték (5517).

A NEAK egyébként kétféle várólistát különböztet meg: a kötelező központin 13 beavatkozás szerepel a mandulaműtéttől a gerincsérv-operáción át a térdprotézis-beültetésig. De ilyen a diagnosztikus szívkatéterezés is, amiből csak az elmúlt fél évben több mint 26 ezret végeztek, de jelenleg is 1218 betegnek lenne rá szüksége. A kötelezőn felül van egy úgynevezett kapacitáshiányos várólista is, amelyen azokat a beavatkozásokat kell feltüntetni, amelyekre az adott intézményben a 60 napot meghaladja a várakozási idő.

Összesen 30 ilyen operáció létezik, beleértve a nyitott szívműtéteket. 

A British Journal of Surgery szaklapban még májusban jelent meg egy cikk, amely szerint világszerte 28,4 millió tervezett műtét maradhat el 2020-ban, ha az egyes országokban a koronavírus-járvány csúcsa 12 hétig tart. Az elhalasztott műtétek száma minden egyes további héttel 2,4 millióval nő. A kutatók 71 ország 359 kórházának információiból indultak ki, és ezt terjesztették ki a világ 190 országára statisztikai módszerekkel. Úgy számoltak, hogy

főként az ortopédiai beavatkozások csúsznak. A 28,4 millió elmaradó műtétből ők 6,3 millióra tették ezek számát, de úgy számoltak, hogy onkológiai beavatkozások is késedelmet szenvednek, és ezek száma is 2,3 millióra tehető.

A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint ez egy rendkívüli helyzet, amely a betegeket és az egészségügyi dolgozókat egyaránt komoly kihívások elé állítja. Ficzere Andrea az Indexnek úgy fogalmazott:

nagyon sajnálja azokat, akiknek mostanra volt műtéti időpontjuk, főként, ha azt egyszer vagy többször már módosították. Látniuk kell azonban, hogy ez az intézkedés az ő biztonságukat is szolgálja, hiszen egyre több koronavírussal fertőzött szorul kórházi ellátásra, akik jelenleg elsőbbséget élveznek a tervezett beavatkozásra várókkal szemben.

Az Uzsoki utcai Kórház főigazgatója hangsúlyozta: a járvány csillapodását követően – ahogyan a tavaszi időszak után is – ismét mindent megtesznek majd a kórházak azért, hogy pótolják az elmaradt műtéteket. Jelenleg az erőforrásokat – így az egészségügyi dolgozók kapacitásait is – a járvány megfékezésére és a már kórházi ellátást igénylő fertőzöttek ellátására kell összpontosítani.

Ficzere Andrea ugyanakkor igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy az akut ellátást igénylőket, különös tekintettel a daganatos és a szív- érrendszeri betegekre, késedelem nélkül fogják ellátni, és mindent megtesznek azért, hogy a kórházi tartózkodás alatt elkerüljék a fertőzést.

Minden kórház járványkórház lett

Az intézkedést már maga a miniszterelnök is belengette, amikor legutóbb a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy november 21-ig 2240, december 10-re pedig 4480 ágyra van szükség az intenzív osztályokon. Mint fogalmazott, itt van a magyar teljesítőképesség határa, mert ez azt jelenti, hogy 30-32 ezer ember fekszik majd koronavírussal kórházban.

A helyzet már napról napra romlik: a legutóbbi, hétfői közlés szerint

Ez valóban olyan jelentős terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre, hogy az nem bírná azt, ha közben minden a megszokott módon működne. Ahogyan Müller Cecília országos tisztifőorvos fogalmazott:

a legrosszabb forgatókönyvre készülnek, ehhez pedig elegendő helyet és egészségügyi személyzetet kell biztosítani a kórházakban a súlyos állapotú koronavírusos betegeknek.

Kásler Miklós ezért nemcsak a nem sürgős műtétek halasztásáról, de arról is döntött, hogy a kórházak már mától kötelesek elkülöníteni a Covid-betegek ellátására az összes ágyuk 40 százalékát, további 7 százalékát pedig a lélegeztetésre szoruló koronavírusos pácienseknek kell fenntartaniuk.

A NEAK adatai szerint az országban idén szeptemberben valamivel több mint 41 ezer kórházi ágy volt az aktív ellátást igénylő páciensek kezelésére, ezeknek a 64 százalékán feküdt beteg. Az ápolást, krónikus ellátást és rehabilitációt igénylő páciensek kezelésére további 25 250 ágy állt rendelkezésre, ezeknek a kihasználtsága 68 százalékos volt.

Az utasítás meghatározza azt is, hogy mely szolgáltatók kötelesek ellátni a Covid-beteg gyermekeket, az intenzív ellátást igénylő koraszülötteket, valamint a művesekezelésre szoruló, szoros kontaktnak számító, gyanús vagy fertőzött betegeket. A miniszter kijelölte, hogy mely intézmények maradnak meg az eredeti feladatuknál:

Az orvosok már hetekkel ezelőtt kérték

Kásler Miklós néhány héttel ezelőtt, amikor a Magyar Orvosi Kamara javasolta, még elutasította a nem sürgős műtétek halasztását. A MOK szeptember végén írt levelet a miniszternek, hogy állítsák le a tervezhető műtéteket. Kollégáiktól ugyanis már akkor folyamatosan kaptak jelzéseket a kapacitáshiányokról és a kényszermegoldásokról.

A MOK ugyanazért kérte a halasztható műtétek leállítását, amiért azt végül is most a miniszter meglépte: mert az elektív ellátás intenzív- és aneszteziológusi kapacitásokat (embert és gépet) köt le, ami

• veszélyezteti az eredményes védekezést,
• fertőzésveszélyt jelent a betegek a számára,
• újabb kórházi gócok kialakulása esetén jó eséllyel szétszórja a fertőzést,
• és hozzájárul a járvány további terjedéséhez.

Mindez újabb egészségügyi dolgozókat kényszeríthet karanténba, ami tovább csökkenti a szükséges kapacitást – hívták fel már akkor a figyelmet. Azt kérték, hogy legalább a Covid-betegeket nagy számban ellátó járványkórházakban hozzák meg a korlátozó intézkedéseket.

Az EMMI akkor azzal érvelt, hogy a tavasszal jól bevált járványkezelési stratégiát alkalmazzák: lépcsőzetesen nyitják meg az ellátóhelyeket, és elsődlegesen a nagy gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező intézményekbe koncentrálják a betegeket és a szakembereket.

A járvány dinamikájához igazodva azokból a kórházakból csoportosítunk át orvosokat és ápolókat, amelyek jelenleg nem vesznek részt a fertőzés elleni védekezésben

– írták akkor.

(Borítókép: Christopher Furlong / Getty Images Hungary)