Orbán Viktor: Magyarország megvétózza az uniós büdzsét és a helyreállítási alapot

Levélben tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét arról, hogy a magyar kormány megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfő délután.

Éppen most informáltak a legújabb fejleményekről az MFF/NGEU-csomag (a többéves pénzügyi keret és a »Next Generation EU« helyreállítási eszköz) végrehajtásának helyzetét illetően

– írta Orbán Viktor. Levelében a miniszterelnök megerősítette, hogy a „semmiről sincs megállapodás, ameddig nincs megállapodás mindenről” elvvel összhangban Magyarország kormánya az MFF/NGEU jogalkotási csomag valamennyi eleme ellenében fog szavazni, beleértve azok megvétózását, melyek egyhangúságot igényelnek, így az MFF-rendeletet és a saját forrásokról szóló határozatot is.

Havasi Bertalan emlékeztetett: Orbán Viktor már korábban is felhívta a figyelmet arra, veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit, ha a következő hétéves költségvetést, illetve a rendkívüli helyreállítási csomagot olyan feltételekhez kötnék, amelyek pontosan nem határozzák meg, hogy mi a vélt jogsértés, és önkényesen vezethetnek politikai alapú költségvetési szankcióhoz kettős mérce alkalmazásával. Magyarország számára alapvetőek a közös értékek, beleértve a jogállamiságot, ezek érvényesülését és alkalmazását a magyar embereknek kell megítélniük, akik erre ugyanúgy képesek, mint bármely más európai nép.

Ha Magyarország megvétózza a 2021–27-es uniós költségvetést, abból válság lesz – értesüléseink szerint ezzel szembesítette most a Brüsszelben tárgyaló magyar tárgyalóküldöttséget egy vezető uniós illetékes. 

Megkérdeztük Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárt: felkészült-e a kormány arra, hogy ez a válság bekövetkezik? Ezen az áron is ragaszkodnak-e a mandátumukhoz? 

Mi nem változtattunk az álláspontunkon, az elveinken, nem is tudtunk volna az Országgyűlés mandátuma alapján. A felelősség azokat terheli, akik az egyértelmű és ismert magyar álláspont ellenére új helyzetet teremtettek

– mondta Kovács Zoltán az Indexnek.

Ezzel egy időben Varga Judit igazságügyi miniszter saját Facebook-oldalán az alábbiakat posztolta:

Várjuk ki a végét! Olyan ez, mint a Ki rántja előbb el a kormányt? nevű játék. Megafondiplomácia: még az is lehet, hogy az e heti EU-csúcson sem lesz tényleges vétó, mert a magyar és a lengyel vétószándékot látva a soros uniós elnökség szavazásra sem bocsátja a kérdést 

– mondta az Indexnek Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, volt külügyi államtitkár, az SZDSZ egykori (2004-09) európai parlamenti képviselője. 

Szerinte a magyar kormánynak sem érdeke, hogy a vétó miatt olyanok haragját is magára vonja, akikét eddig nem. Miközben ugyanis az EU következő, hétéves költségvetésének jóváhagyása ráér még, a koronavírus-járvány által különösen sújtott dél-európai EU-tagállamok – köztük Olaszország és Spanyolország – már januártól számítanak az EU helyreállítási alapjából befolyó pénzekre. Márpedig ehhez nemcsak mielőbbi politikai döntésre lenne szükség, hanem a végrehajtási utasításoknak is mielőbb meg kellene születniük. Nem utolsósorban pedig hazánk is 6 milliárd euróval részesülhet(ne) ebből az alapból, amit a vétó csak feltartóztatna.