Félreértelmezett kormányrendelet: mindkét oldal hibázott?

További Belföld cikkek

November 17-én látott napvilágot a Magyar Közlönyben „a 2020. november 4-én kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról” szóló kormányrendelet, amelynek értelmezése nemcsak az Index és a hvg.hu újságíróin, hanem a Kormányzati Tájékoztatási Központon és a kormányszóvivőn is kifogott. A bonyolultra sikerült szabályozásról kialakult vita vesztesei a jogkövető polgárok lettek. Emiatt elnézést kérünk. Reméljük, megteszik ugyanezt a kormányzati kommunikációért felelősök is.

Kedd este jelent meg a hivatalos lapban, és másnap már hatályba is lépett „a 2020. november 4-én kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról” szóló 505/2020. (XI. 17.) Korm.-rendelet. Miután a jogszabály értelmezéséhez nem született semmiféle magyarázó közlemény, a sajtó munkatársai maguk igyekeztek megfejteni a rendelet tartalmát. Az Index és a hvg.hu szerda reggeli híradásai arról számoltak be, hogy a kormány február 8-ig meghosszabbította a november 4-én kihirdetett, veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályát.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerda délelőtt közleményt adott ki:

a ma megjelent sajtóhírekkel ellentétben a jelenleg hatályban lévő korlátozó intézkedéseket nem hosszabbította meg a kormány, azok 2020. december 11-ig alkalmazandóak. A kormány a veszélyhelyzetet hosszabbította meg az Országgyűlés döntése alapján 2021. február 8. napjáig.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményét erősítette meg Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő is a Facebook-oldalán:

Sajnos látjuk, hogy gyakran jelennek meg álhírek veszélyhelyzet idején is. Ez nem csupán félrevezető, hanem kifejezetten ártalmas ezekben az időkben. Ma reggel arról adott hírt – valótlanul! – a sajtó, hogy a kormány meghosszabbította a jelenleg hatályban lévő korlátozó intézkedéseket. Ez nem igaz! A mostani intézkedések idén december 11-ig alkalmazandóak. A kormány a veszélyhelyzetet hosszabbította meg a parlament döntése alapján 2021. február 8-ig. A kettő pedig nem ugyanaz!

A közlemény megjelenése után az érintettek – így az Index is – korrigálták a cikkeiket. Azonban felmerült egy olyan újabb jogértelmezés is, miszerint – bár lehet, hogy nem ez volt az eredeti szándéka – a kormány a jelenleg hatályban lévő korlátozó intézkedések hatályát is meghosszabbította február 8-ig. Megjelenés előtt cikkünkkel megkerestünk több neves jogászt, köztük egy volt alkotmánybírót is, akik nevük elhallgatását kérve megerősítették, hogy a kormányrendelet bizony a korlátozó intézkedések hatályát is meghosszabbította február 8-ig.

Mindeközben a közszolgálati, illetve a kormánypárti média oldaláról folyamatos össztűz zúdult a két hírportálra, miközben – a lapunkhoz eljuttatott és más jogászi álláspontok többsége szerint is – mindkét oldal hibázott.

A kialakult helyzet fonákságaira Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke mutatott rá a Népszavának adott nyilatkozatában.

Mint elmondta: az alaptörvény szerint a veszélyhelyzetet a kormány hirdeti ki és vonja vissza saját hatáskörében. Sem a kihirdetéshez, sem a visszavonáshoz nem kell parlamenti jóváhagyás, és időben sincs korlátozva, hogy a veszélyhelyzet meddig állhat fent. Így annak meghosszabbítására sincs szükség: ellentétben azzal, amit a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye állít.

Meghosszabbításra és parlamenti jóváhagyásra a veszélyhelyzetben hozott egyes rendeletek esetében van szükség – hívta fel a figyelmet Kádár András Kristóf –, ezek ugyanis 15 nap után hatályukat vesztik. Kivéve, ha az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt azok meghosszabbítására és ezzel a lehetőséggel a kormány él.

Szerinte a félreértést az okozza, hogy a november 10-i rendelet 28. §-a tartalmaz egy időhatárt, amely szerint a rendeletben foglalt intézkedések csak december 11-ig alkalmazhatók. A mostani rendelet formálisan valóban meghosszabbította az összes korlátozás hatályát február 8-ig, de egyúttal meghosszabbította a 28. §-ban foglalt korlátozás hatályát is, ezért az továbbra is érvényben marad és a november 10-i rendeletben foglalt korlátozások továbbra is csak december 11-ig alkalmazhatók.

Ez egy rendkívül körülményes jogalkotási megoldás, nem csoda, hogy annak tartalmát egyes újságírók félreértették, utalva a rendelet címére, amely a rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról szól. A Kormányzati Tájékoztatási Központ jobban tette volna, ha ahelyett, hogy rémhírterjesztést és hazugságot kiált, inkább elnézést kér a félreérthető kodifikációért, megpróbálja közérthetően elmagyarázni a helyzetet, és főleg nem állítja valótlanul, hogy a rendelet a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szól

– hangsúlyozta Kádár András Kristóf.

A Magyar Helsinki Bizottság a Facebookon is reagált az ügyben: „A Kormányzati Tájékoztatási Központ jobban tette volna, ha ahelyett, hogy rémhírterjesztést és hazugságot kiált, inkább elnézést kér a jogalkotási szörnyszülöttért, vagy finomabban fogalmazva: a félreérthető kodifikációért” – írták a Facebook-bejegyzésben. Hozzáteszik: közérthetően kellett volna a kormánynak elmagyarázni a helyzetet, és nem azt állítani, hogy a rendelet az Országgyűlés döntése alapján a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szól.

Borítókép: Bánkúti Sándor / Index

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Angela Merkel
Szabadság

10782 Ft

Alekszej Navalnij
Hazafi

6300 Ft