Virgil
0 °C
3 °C

Parragh-ötletek: a tücsök szaktól a helyi adók befagyasztásáig

D KOS20200310015
2020.11.22. 06:22 Módosítva: 2020.11.22. 06:23
Igazán nincs ötletek híján Parragh László, a Magyarországi Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) húsz éve hivatalban lévő elnöke, aki az elmúlt évtizedben a kötelező kamarai hozzájárulástól az ágazati különadókon át egészen napjainkig újabb és újabb – saját szóhasználata szerint – tabudöntögető javaslatokkal rukkolt elő.

Parragh Lászlót a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének jelöltjeként 2000-ben választották meg a Magyarországi Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének. Az MKIK elnöke – különösen az elmúlt évtizedben – számos újszerű javaslattal sietett az Orbán-kormány segítségére.

2011. március 26. – ágazati különadók

A 2010-es kormányváltás után a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozóján kijelentette

az ágazati különadók eszközei lehetnek a gazdaságban képződő, jelenleg eltorzult jövedelemszerkezet kiegyenlítésének.

A kamarai elnök szerint a kamatterhek, a kommunikációs vagy az energiaköltségek csökkenését eredményezhetné a monopóliumok korlátozása hatósági eszközökkel, és ez hozzájárulna a versenyképesség javításához.

2011. november 9. – kamarai hozzájárulás

Az MKIK-elnök kezdeményezésére 2011. november 9-én nyújtotta be a gazdasági kamarákról szóló törvény módosító indítványát az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága. A javaslat indokolása hangsúlyozta:

A törvénymódosítás célja, hogy az önkéntes tagságon alapuló kamarai rendszer továbbfejlesztése érdekében megteremtse a gazdálkodó szervezetek (egyéni és társas vállalkozások) kötelező kamarai regisztrációját és minimális összegű (5000 Ft/év) fizetési kötelezettség előírásával a kamarai közfeladatok ellátásához való hozzájárulást.

Parragh a Magyar Hírlap 2011. november 14-i számában a törvénymódosítás kapcsán adott interjújában kiemelte:

A gazdaságban rendet kell tenni, tudni kell, kik a kontárok, s kik a lánctartozás generálói. Ehhez viszont a vállalkozások regisztrációja szükséges, így lehet képet kapni a helyzetről. Ennek ára van, ami eltörpül a kontárok és nem fizetők okozta károk mellett.

A törvénymódosítás értelmében 2012. január 1. és március 1. között valamennyi gazdálkodó szervezetnek, egyéni vállalkozónak – kivéve a mezőgazdasági tevékenységet fő tevékenységként végző vállalkozásokat, a mezőgazdasági őstermelőket és az ügyvédi irodákat – be kellett jelentkeznie a kereskedelmi és iparkamarai nyilvántartási rendszerbe, és március 31-éig eleget kellett tennie a kamarai hozzájárulás befizetési kötelezettségének. A kamarai hozzájárulás 90%-a a területi kamarát, 10%-a pedig az MKIK-t illeti, ami tavaly az országos kamarának 470 millió forint bevételt jelentett.

Az MKIK elnöke a törvénymódosítás hatálybalépése után közölte, hogy vállalkozóbarát módon viszonyulnak a nem regisztráló cégekhez is, elsősorban ösztönözni fogják őket a bejelentkezésre, és csak a legvégső esetben kezdeményezik a felszámolást. Erre a türelemre szükség is volt, hiszen a hvg.hu 2014. május 22-i cikke arról számolt be, hogy 

Parragh két olyan cégben is érdekelt, amely nem fizette be a kötelező kamarai hozzájárulást.

2013. március 18. – „tücsök szak”

Parragh az azóta megszüntetett Népszabadságnak adott interjújában amellett érvelt, hogy a felsőoktatásnak is jót tesz, ha a kamara és a gazdaság ott megjelenik. Az MKIK elnöke kifejtette:

Engem senki nem fog meggyőzni arról, hogy ma az andragógia az egyik legfontosabb szak. Szerintem azért választják sokan, mert az a legegyszerűbb. Ha oda bejutok, bármi lehet belőlem. Ez az a tücsök szak.

Arra az újságírói közbevetésre, hogy az ott végzettekből nem lesz munkanélküli, így válaszolt: „Addig nem, amíg tanulnak.”

2017. június 8-án – gimnáziumok bezárása

Nagy vitát váltott ki a debreceni kijelentése is. A MKIK elnöke fájlalta, hogy rendkívül erős a gimnáziumok „elszívó hatása”. Mint mondta: „az elmúlt öt évben 100 ezer gyerek esett ki a középfokú képzésből, ebből 84 ezer a szakképzésből.” Óriási hibának nevezte, hogy 

„polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat”.

2018. május 14. – „tabudöntögető javaslatok”

A 2018-as választások után a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésén tartott előadásában többek közt arról is beszélt, hogy a megfelelő számú szakképzett munkaerő biztosításához újra kell gondolni a jelenlegi munkaerőpiaci technikákat.

„Tabudöntögető javaslataink vannak, ki is fogják verni a biztosítékot

– jegyezte meg anélkül, hogy a részletekre kitért volna.

2020. június 17. – katások hárommilliós értékhatára

 A Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta, a kamara javaslatai között szerepel például, hogy a katás vállalkozásnak és üzletfelének adatot kell szolgáltatnia akkor, ha egymás közötti ügyleteik egy évben meghaladják a hárommillió forintot. „Jelenleg is van ilyen szabály, az értékhatár most egymillió forint” – jegyezte meg Parragh László, ám hozzátette:

nemcsak az összeget emelnék meg, de ki is egészítenék a passzust. Mégpedig úgy, hogy a hárommillió forint feletti rész után bizonyos mértékű (akár negyven százaléknyi) adót kellene leróni.

„A plusz közterhet nem a katás vállalkozó, hanem az üzletfele lenne köteles befizetni az államkasszába” – jegyezte meg a kamarai elnök.

2020. november 8. – iparűzési adó felfüggesztése

 A társasági nyereségadót egy évre le lehetne vinni 5 százalékra, és az iparűzési adót fel kellene függeszteni akár egy évre. És hát arra kéne törekednünk, hogy általában is csökkentsük a vállalkozások kiadásait. Én ezt javasoltam a miniszterelnöknek

jelentette ki az MKIK elnöke. Orbán Viktor délelőtt arról számolt be a Facebookon, hogy egyeztetett Parragh Lászlóval. Elsősorban arról, hogy miként lehetne segíteni a kis- és középvállalkozásokon, hozzátéve: várja az iparkamara elnökének erre vonatkozó javaslatait.

2020. november 17. – önkormányzati adók befagyasztása

„Az iparűzési adó elengedésére és az önkormányzati hatáskörbe tartozó többi adónem befagyasztására tesz javaslatot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara”

nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az MKIK elnöke. Parragh László kiemelte: a könnyítés a teljes kis- és középvállalkozói szektorra érvényes lenne 2020-ra és 2021-re egyaránt.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke / MTI/Koszticsák Szilárd