Kásler Miklós elmondta, hogy mikor lehet vakcina idehaza

A jövő év elejére valószínűsítette a koronavírus-vakcinát Magyarországon a parlament népjóléti bizottságában kedden tartott éves meghallgatásán az emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós leszögezte: olyan vakcina, amely nem hatásos és szövődményeket okoz, nem fog forgalomba kerülni itthon.

A koronavírus elleni vakcinákról „még mindig nem tudunk mindent", de legalább 6-7 oltóanyag van előrehaladott kutatási fázisban, és közel vagyunk ahhoz, hogy a szakemberek átnézhessék azok dokumentációit 

– mondta a miniszter, megjegyezve ugyanakkor: még sok a kérdőjel a védőoltások körül, így nem tudni, hogy mennyi időre ad, adnak védettséget, egy oltás kell-e vagy kettő. Képviselői kérdésre Kásler Miklós úgy fogalmazott, „minden valószínűség szerint jövő év elejére lesz vakcina" Magyarországon. 

A koronavírus reprodukciós rátájára (R érték) irányuló kérdésre elmondta,

– olvasható az MTI beszámolójában. Kásler Miklós elmondta, 

„Ha csak valami durva változás nem történik, akkor az egészségügy tudja tartani a frontot” – fogalmazott a miniszter. Meghallgatásán a kormány intézkedéseit sorolva közölte, hogy míg a szociális ágazati kiadás 2010-ben 325 milliárd forint volt, addig 2020-ban már 435 milliárd, jövőre pedig 790 milliárdot irányoztak elő a költségvetésben. Ez azt jelenti, hogy 2010 és 2021 között 143 százalékkal növeli a kormány az erre az ágazatra szánt forrásokat.

Gyermekvédelmi szakellátásban 23 ezer fiatal van, 15 ezren nevelőszülőknél, 8 ezren intézményekben. A miniszter közlése szerint 2020-tól a nevelőszülők számára elérhető a nevelőszülői gyed, amit 683 nevelőszülő vett igénybe.

Ez évtől három új családtámogatási forma lépett életbe az örökbefogadásoknál;

Egyszerűsödött az örökbefogadási eljárás is – ismertette. Beszélt arról is, hogy a kormány egyik célja, hogy a nagy létszámú intézmények helyett önálló lakhatást biztosítson a sérült embereknek, továbbá munkához juttassa őket a munkaerőpiacon.

A szünidei gyermekétkeztetésre is évről évre többet költ a kormány – jelezte a miniszter, hozzátéve, míg 2010-ben erre 28,7 milliárd forint jutott, addig 2020-ban már 82,5 milliárd. Beszámolt arról is, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátája a 2010-es 18 százalékról 2020-ra 44 százalékra nőtt, jelenleg 155 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozik.

Kásler Miklós kitért arra, hogy két évvel ezelőtt a kormány új egészségkultúrát hirdetett a megelőzésre helyezve a hangsúlyt. Megalkották az öt nemzeti programot, amelyek a daganatos, a mozgásszervi, a keringési, a mentálhigiénés betegségekre és azok megelőzésére fókuszálnak, és létrejött a gyermekgyógyászati program is.

Ezek kifutási ideje legalább tíz év, tehát csak évek múlva lesznek láthatók ezen programok sikerei

– véli Kásler Miklós. Hozzátette: elindultak a célzott emlő- és vastagbélrákszűrések. Utóbbi kapcsán közölte, hogy 1700 háziorvos és 55 laboratórium bevonásával kezdődtek meg a vizsgálatok. A mintavételhez alkalmas egységcsomagot 200 ezren kapták meg. Közülük 12 ezer embernél kellett kolonoszkópiát végezni, kezdeti stádiumú tumort 1234 embernél találtak.

Az alapellátásban a kormány célja a praxisközösségek, csoportpraxisok erősítése. Az elmúlt évben két pályázat volt a praxisközösségek megerősítésére, jelenleg 126 praxisközösség működik. Ha az egész országot le akarjuk fedni ezzel az együttműködési típussal, akkor ezer ilyen teamrendszert kell létrehozni

– mondta a miniszter. Közölte azt is, hogy a Magyar falu programban 18 milliárd forintból 190 orvosi rendelő felújítása vagy építése kap támogatást, 783 falu orvosi eszköztárát bővítik, és 13 településen új szolgálati lakás kerül a családorvosok használatába. 

Kásler Miklós beszélt arról is, hogy 2019–2020-ban 254 mentőautó cseréje történt meg, emellett számos helyen az országban korszerűsítették a mentőállomásokat, vagy újakat építettek. Továbbá a kilenc helikopter beszerzésével jelentősen korszerűsödött a légi mentés is.

Meglátása szerint a sürgősségi ellátás az átalakítás óta jól működik, a családbarát szülészetek kialakítása is folyamatosan zajlik 10 milliárd forintból, és 2019-től bővült az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (eeszt) is. Mint mondta, napi 250 ezer ellátási eseményt és 800 ezer e-receptet rögzítenek a „felhőben”.

 A tárcavezető említést tett a szakdolgozói és védőnői béremelésről is. Mint mondta, 

Azokra a képviselői felvetésekre, hogy sok pedagógus és egészségügyi dolgozó betegen megy dolgozni, mert nem kapja meg a betegség idejére a teljes táppénzt, Kásler Miklós azt válaszolta: a táppénz 100 százalék. Szintén képviselői kérdésre válaszolva elmondta, az orvostanhallgatók kirendelésekor a fogadó kórháznak kell a szállást és az étkezést biztosítania számukra.