Most még nehezebb lesz a falvakban vásárolni
További Belföld cikkek
- Rétvári Bence: Januártól átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok és az óvónők bére
- Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
A tegnap bevezetett vásárlási idősáv vesztesei a vidéki kisboltok és a kistelepülések idősei lehetnek. Pedig az elöregedő lakosságú falvakban gyakran már a koronavírus-válság nélkül is gondot okoz a bevásárlás.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ hétfői sajtóközleménye szerint a kormány elfogadta az Idősek Tanácsának javaslatát, amely a járvány lassítása mellett az idősek védelmét célozta. A döntés szerint
A KEDDI NAPTÓL MINDEN HÉTKÖZNAP 09.00 ÓRA ÉS 11.00 ÓRA KÖZÖTT, ILLETVE SZOMBATON ÉS VASÁRNAP 08.00 ÓRA ÉS 10.00 ÓRA KÖZÖTT BEVEZETIk AZ IDŐSEK VÁSÁRLÁSI SÁVJÁT.
Ebben az időintervallumban csak a 65 év felettiek léphetnek be az alábbi üzletekbe:
- élelmiszerboltok,
- drogériák, (ide az illatszert, drogériai terméket, háztartási tisztítószert, vegyi árut és higiéniai papírterméket árusító üzletek tartoznak),
- gyógyszertárak,
- egyéb gyógyszert, gyógyászati segédeszközt forgalmazó boltok.
Egymillió ember érintett
A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke, Bubenkó Csaba már egy hónappal ezelőtt kifejezte aggodalmát, hogy a járványügyi szabályok betartása mellett is nehéz helyzetben van a kereskedelem, mivel a kockázati tényezők a szektorban dolgozókat fokozottabban érintik.
A VÁSÁRLÓK NAGYOBB SZÁMBAN, TÖMEGESEN JELENNEK MEG A BOLTOKBAN, ÍGY A JÁRVÁNYÜGYI ELŐÍRÁS EGYIK ELEMÉT, A TÁVOLSÁGTARTÁST SZINTE LEHETETLENSÉG MEGTARTANI.
Bubenkó Csaba hozzátette, az idősebbek eddig is a délelőtti órákat választották a nyugodt, tömegmentes vásárlásra, ezért a mai naptól életbe lépő vásárlási idősáv igazodik az ő vásárlási szokásaikhoz. A szakszervezet elnöke elmondta, a fővároson kívül
több ezer családi kisvállalkozás
működtet élelmiszerboltot a kétezer fő alatti lélekszámú településeken, ahol a kedvezőtlen járványhatások miatt most nehezen maradnak talpon.
Főként a kétezer főnél kevesebb lélekszámú településeken szűntek meg a boltok, illetve fenyegeti őket most ez a veszély.
Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke hozzátette, az ország összes településéből kétezer-négyszáznak kétezer főnél kevesebb az állandó lakosa, itt olyan falvakról is szó van, ahol csak néhány tucatnyian vagy néhány százan élnek. A vidéki élelmiszer-értékesítési láncban mégis
fontos szerepet töltenek be ezek a boltok, amelyek több mint egymillió ember napi élelmiszer–ellátásához járulnak hozzá több megyében
– mondta el az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke nemrégiben a Magyar Nemzetnek. A szakember hozzátette: az elmúlt hónapok igazolták, továbbra is nagy szükség van a bezárás veszélyével küzdő kisboltokra vidéken, mivel ezek gyakran
közösségi találkozóhelyként is fontos színterei a falusi életnek.
Elnapolt megnyitó
A szlovák határtól húsz kilométerre fekvő Szalonna községben a már meglévő két kisbolt a vírus előtt nem tudta teljes mértékben kiszolgálni a lakosság élelmiszerigényét, ezért Horváth Zsolt tavasszal nyitotta volna meg pékségét. A jelentős anyagi befektetés ellenére a koronavírus-járvány terjedése miatt a megnyitót azonban el kellett halasztania.
Márciusban, ahogy teltek a napok, egyértelművé vált, hogy nem tudjuk a pékséget megnyitni májusban. Sőt, júniusban sem, aztán pedig rájöttünk, hogy még ősszel sem. Ez anyagilag is nagy nehézséget jelent számunkra.
Horváth Zsolt, aki az ezerfős településen egyben önkormányzati képviselő is, kiemelte, a meglévő kisboltok a vásárlói igényeket nem mindig tudják feltétlenül ellátni.
A kenyér és a tej kora reggel elfogy, ezért akartunk mi is nyitni egy hasonló profilú üzletet.
Horváth hozzátette, nem csak alapvető élelmiszer szerepelne a kínálat között, hiszen a legközelebbi nagyáruház húsz kilométerre található.
Odafigyelnek az idősekre
A képviselő úgy véli, a járvány kedvezőtlen hatásai nem csak az üzleti életben jelentek meg. Az idősek számára nagy kihívást jelent a járvány, hiszen a kapcsolataik beszűkültek, alig találkoznak a családtagjaikkal.
A magyar falvak nagy része demográfiailag jóval elöregedettebb, mint a városok lakossága, elszigetelt, de idős közösségekből áll. Ám éppen azért, mert kisebb a közösség és más a népsűrűség,
sokkal nagyobb figyelmet kap az ember.
Erről már a Zala megyei Bak polgármestere, Farkas Tamás Attila beszélt az Indexnek. Hozzátette: a kisboltok nyitva vannak, a kocsma és a vendéglő ellenben a korlátozó intézkedések miatt már lassan két hete bezárt. Ezért odafigyelnek arra, hogy ebben az időszakban se maradjanak magukra a lakók.
IAz ién már nem tartottunk kulturális rendezvényeket, hanem az otthonaikban próbáljuk megszólítani az embereket.
A polgármester arra is kitért, hogy a falu lakói között a találkozások lecsökkentek, hiszen ha mozogtak is, annak célja többnyire kizárólag a munkahely megközelítése volt, vagy valamely alapvető létszükséglet, például boltba járás vagy vásárlás a patikában.
Az ünnep sem marad el
Emellett a miséken továbbra is aktívan részt vesz a zalai falu lakossága, és december elején a Mikulás személyesen látogat a gyerekek otthonához, hogy az ablakon át adja oda az ajándékcsomagokat vagy éppen a virgácsokat.
Farkas Tamás Attila tisztában van azzal, hogy a korlátozások azokat az időseket viseli meg leginkább, akik egyedül élnek.
Már tavasszal is odafigyeltünk rájuk, segítettünk az ügyintézésben, csekkbefizetésben, és szinte minden nap beszélgettünk velük, vagy telefonon, vagy személyesen, utóbbit a távolsági szabályokat betartva.
– emelte ki a polgármester. A magányosság leküzdéséhez nyáron tanfolyamot is indítottak a művelődési házban, ahol az idősebb korosztálynak megtanították a számítógép-kezelés alapjait, így sokan ma már ismerik a Facebookot és más csetelőprogramokat – fűzte hozzá.
Borítókép: MTI Fotós: Balázs Attila