Ha Budapestről van szó, Karácsonyt nem zavarja a központosítás

Csütörtök reggel Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára nyílt levélben fordult Karácsony Gergelyhez, melyben azt kérte, budapesti polgárként is, hogy a főpolgármester ne szüntesse meg a 153 éves Főkertet. 

Karácsony múlt hét pénteken jelentette be, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásai és a kormányzati elvonások miatt magán kezd el spórolni, hogy ezzel elkerülje a megszorítások bevezetését a fővárosban. 

Az új intézkedések között szerepelt az is, hogy bécsi és berlini mintára megszüntetnének több városüzemeltetéssel foglalkozó céget, tevékenységeiket pedig egy gigaholding látná el. A Budapesti Városüzemeltetési Holding, a Főkert, az FKF, a Főtáv, a Temetkezési Intézet és a Főkétüsz kerülne összevonásra. 

Karácsonyék a közműszolgáltatók összevonását 2023-ra tervezték, ugyanakkor a főváros anyagi helyzete miatt előbbre hozták a döntést.

Élt 153 évet?

A Főkert és a további öt cég összevonásával Budapest legrégebbi közműszolgáltatója szűnne meg.

1867-ben, a kiegyezés évében döntött úgy Pest város vezetése, hogy az egyre nagyobb számban lévő parkok és fasorok miatt napirendre tűzi egy városi kertészet megállapítását, akkor még csak Pestre kiterjedő hatáskörrel. 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítése után a Városi Kertészet Fővárosi Kertészetre változtatta a nevét. 

A II. világháborúban, Budapest ostroma alatt a parkok 90 százaléka, az épületek és felszerelések 40 százaléka ment tönkre, a gondozott zöldterületeket pedig csak 1948-ra sikerült a háború előtti állapotra visszaállítani. 

Az 1950–60-as években a Főkertnek már 2500-3000 munkatársa volt, fő feladata pedig fővárosi parkok és fasorok fenntartása volt. Ez a 70-es évekre kiegészült a lakókörzetek parkosítása mellett nagyszabású parképítési munkálatokkal is, ilyen volt a Városliget és az óbudai Hajógyári-sziget újjáépítése is.

A 1980-as években azonban a Központi Bizottság vezetői úgy döntöttek, hogy a költségek csökkentése miatt szétosztják a kerületek között a Főkert által kezelt területeket. A fenntartásra azonban nem biztosítottak pénzügyi fedezetet, ezért néhány év alatt belátták, hogy a kerületek nem tudnak megbirkózni a nagyparkok, történelmi kertek és játszóterek gondozásával és fejlesztésével. 

A rendszerváltás után önkormányzati vállalattá vált, amely napjainkban is körülbelül 400 főt foglalkoztat, ebből körülbelül 300 fő végez fizikai munkát, valamint egy 90-100 fős szellemi háttér irányítja a Főkertet, amely 2020-ban közel 4 milliárd 400 millió forint éves támogatást kapott (ez a főváros költségvetésének körülbelül 1 százaléka). 

Mi lesz így a zöld Budapesttel?

A Főkert gondoskodik számtalan közpark mellett a Gellért-hegy, a Tabán, a Vérmező, a Hajógyári-sziget, a Nehru park, a Népliget, a Feneketlen-tó, a Gesztenyéskert, a Városmajor, a Margit-sziget és a Szent István park zöldfelületeiről is. 

Fürjes a nyílt levelében azzal érvel a Főkert önállósága mellett, hogy szerinte a fővárosi vezetés által tervezett mamutvállalatban „mindig több figyelem és erőforrás jut majd a fűtésre, a melegvíz-ellátásra, a szemétszállításra és a kéményseprésre, mint a zöldterületek gyarapítására, gondozására, és az utcák, terek takarítására”. 

A főpolgármester szerint azonban az átszervezés a szakmai munkákat végző munkatársakat nem érintené, csak az általa „kifizetőhelynek” nevezett pozíciókat szüntetnék meg.

Szerettünk volna többet is megtudni arról, a Főkert beolvasztása után mi lesz a sorsa a dolgozóknak, mennyit kíván a jövőben fordítani a gigaholding a Főkert által ellátott feladatokra, Budapest zöldítésére. A Főváros Sajtóosztálya azonban jelezte, egyelőre Karácsony Gergely korábbi közleménye és Facebook-posztja a mérvadó, az átalakításokkal kapcsolatban részletes tájékoztatást csak később tudnak adni. 

(Borítókép: Madárürülékkel szennyezett padot mosnak le a Főkert Nonprofit Zrt. munkatársai a belvárosi Szabadság téren 2020. január 29-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)