Kevés a mester, igény pedig lenne rájuk
További Belföld cikkek
- Nehéz katonai gépjárművek érkeznek Budapestre
- Toroczkai László: A Fidesz önmagát fogja elpusztítani
- „Álljon a görcs a lábába és a kezébe, aki ilyet csinál” – Gyurcsány Ferencet kidobták Debrecenben
- Leharapta felesége ujját a féltékeny kamionos
- A jövő útja vagy az autósok sarcolása az új budapesti parkolási rendszer?
A kormány által indított otthonteremtési támogatásoknak köszönhetően sok család vág bele az elkövetkező hónapokban építkezésbe, felújításba. Szakembert azonban több hónap várakozást követően is nehéz találni.
Még október közepén jelentette be Novák Katalin, a családokért felelős tárca nélküli miniszter, hogy otthonfelújítási programot indít a kormány január elsejétől. A program egyik eleme szerint
A legalább egy gyermeket nevelő családok otthonfelújítási költségeinek, vagyis a kivitelezés és az anyag árának felét számla ellenében átvállalja az állam legfeljebb hárommillió forintig.
A családokért felelős tárca nélküli miniszter emlékeztetett arra is, hogy szintén január 1-jétől az új építésű otthonok értékesítésének áfatartalmát 27-ről 5 százalékra csökkentik.
Nagy az érdeklődés
Egy friss szakági elemzés szerint az ingatlanpiaci igényeket nemcsak az állami támogatási lehetőségek kibővülése változtatta meg, de átalakította a vírushelyzet is. Akik például a kijárási korlátozás időszakát egy panellakásban töltötték, minden követ megmozgattak, hogy egy kis kertes házra, sorházi lakásra vagy nagy teraszos ingatlanra cserélhessék a lakásukat. A kedvező kamatozású hitelek és a családtámogatási intézkedések szintén
a családi házak, vidéki ingatlanok iránti keresletet fokozták.
Egy másik építőipari vállalat nemrégiben megjelent felmérése a lakástámogatási programok népszerűségét mérte fel. Ebből az derül ki, hogy a számtalan otthontámogatási lehetőség közül
- 82 százalék hallott az új támogatásokról;
- 61 százalék értékeli pozitívan;
- a válaszadók 26 százaléka tervezi, hogy biztosan igénybe veszi valamelyik kedvezményt.
A programok közül sokan az otthonfelújítási támogatást szeretnék igénybe venni. Továbbá az is kiderül a felmérésből, hogy a megkérdezettek fele ez utóbbi segítség maximális, 3 millió forintos összegét szeretné kihasználni.
Markovich Béla építőipari szakember szerint az otthonteremtési program új elemei
lökést adnak az építőiparnak.
Kiemelte, mivel január elsejétől jelentősen bővül azoknak a köre, akik igénybe vehetik a támogatást, így olyanokat is felújításra ösztönöz a program, akik korábban nem terveztek munkálatokat.
Ezzel azonban a szakemberhiány várhatóan erősödni fog.
Az idő pénz
A január elsejétől életbe lépő ötszázalékos áfakedvezmény, a lakásfelújítási támogatás és a csok miatt kisebb lakásépítési robbanás várható, ami tovább súlyosbíthatja a már így is kínzó szakemberhiányt – figyelmeztet a szakértő.
A leggyorsabban kőműveseket lehet találni, ők átlagosan 88 nap múlva veszik fel a munkát, a villanyszerelők viszont csak a megkeresés után átlagosan 130 nappal érkeznek.
A legmagasabb a szakemberhiány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (165 nap), Békés megyében (145 nap) és Vas megyében (134 nap).
Sajnos ezek nem kiugró értékek. Azonban januártól tovább erősödik a szakemberhiány. Ennélfogva érdemes már most szakembert keresni és leszerződni, még ha a munka valamikor a jövő év közepén kezdődik is el. Úgy látom, hogy tavasztól, a támogatások elindulása után már egyre nehezebb lesz szakembert találni
– véli Markovich.
A külföldiek visszajöttek, a magyarok kimentek
A szakemberhiány jelenlegi okait az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) több okra vezeti vissza, így a munkavállalók külföldi elhelyezkedésére, a fluktuációra, a kiöregedésre, valamint a nem megfelelő munkaerő-utánpótlásra.
A hazai építkezéseken
egyre magasabb arányban foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat.
Ők a járvány első lefutását követően, vagyis nyáron jellemzően visszajöttek Magyarországra, és szeptemberben is folytatták a munkát, a járvány erősödése ellenére is. Azok a külföldön munkát vállaló magyar szakmunkások és mérnökök viszont, akik a pandémiát megelőzően külföldre mentek, a nyári hónapokban visszautaztak a jellemzően nyugat-európai munkahelyükre, derül ki az ÉVOSZ összefoglalójából.
Csupán néhány százra tehető azoknak az építőiparban dolgozóknak a száma, akik munkát vállalva tartósan itthon maradtak.
Mit mondanak a számok?
A KSH adatai szerint az elmúlt években nőtt az építőiparban dolgozók száma, azonban még így is
jelentős munkaerőhiánnyal küzd az ágazat.
Tíz évvel ezelőtt, 2010-ben több mint 273 ezren dolgoztak az építőiparban, míg a legutóbbi hivatalos adat szerint
2019-ben több mint 343 ezren.
Az elmúlt években elindult lakástámogatási rendszer nagy fokú sikere miatt azonban a szakemberhiány tovább erősödött az építőiparban, ami jelentős csúszásokhoz vezet az ingatlanok használatbavétele során. Így
akár a támogatás egy részétől is eleshetnek,
ha nem tudják időben befejezni a munkálatokat és benyújtani a támogatás igényléséhez szükséges papírokat.
(Borítókép: Az ablakpárkányok rögzítését végzik munkások 2012-ben. Fotó: Beliczay László) / MTI)