Magyarok a Harvardon

A Harvard Egyetem (Harvard University) az Egyesült Államok legrégebbi felsőoktatási intézménye a Massachusetts állambeli Cambridge-ben. Az egyetemet 1639-ben John Harvard teológusról nevezték el, aki a halálos ágyán egy új kollégium felállítására ajánlotta fel birtokai felét, négyszáz könyvét, továbbá nyolcszáz angol fontot.

Az éles nyelvű harvardi diákok a teológusról készített műalkotást, amelynek cipőjét a babonás vizsgázók már fényesre simogattak, a három hazugság szobrának nevezik. Szerintük ugyanis nem ő alapította az intézményt, amit eredetileg New College-nek hívtak, ráadásul a szobor sem őt ábrázolja, mert senki sem tudja, hogy nézett ki valójában.

Elnökök, színészek, üzleti guruk

A Harvard Egyetem tagja a nyolc egyetemet (Brown, Columbia, Cornell, Dartmouth, Princeton, Pennsylvania, Harvard és Yale) tömörítő, 1954-ben létrehozott Borostyán Ligának (Ivy Leauge), amely eredetileg a keleti part egyetemeinek sportbeli együttműködésére jött létre. Ahogy mondani szokták, a Liga tagjának lenni ennél sokkal többet jelent: az innen kikerülők Amerika elitjét képviselik. Másképp mondva: a Harvard az elitképzés fellegvára.

Az „amerikai álom” szerves része a magas szintű felsőoktatás. A Harvardon kívül magas presztízsű a Yale, a Columbia és a Princeton is, ahogy műszaki területen a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) vagy a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech).

A QS TopUniversities 2020-as rangsora szerint a Harvard nyújtja a legjobb üzleti képzést a világon. A Harvard Business School MBA-képzésére hihetetlenül nehéz bekerülni, legfeljebb a felvételizők tizedének sikerül. A Harvard Egyetem alapképzésére talán még ennél is keményebb bejutni, jó, ha minden huszadik jelölt jut révbe.

Nincs professzori pályázat

A Harvard legismertebb magyar oktatója Kornai János, aki 1984–85-ben még vendégprofesszor volt, majd 1986-ban nevezték ki állandó jelleggel a közgazdaságtan professzorává. 2002 óta a Harvard Egyetem professor emeritusa.

Hírnevét az 1980-ban publikált A hiány című kötetével alapozta meg, amelyben bemutatta, hogy a hiány nem csupán a hibásan megállapított árak vagy a szakszerűtlen tervezés következménye, hanem a szocialista rendszer olyan sajátossága, amely annak belső természetéből fakad. Az ő nevéhez fűződik többek közt a puha költségvetési korlát fogalma is.

Kornai A gondolat erejével: rendhagyó önéletrajz című könyvében írja le azt a bonyolult eljárást, aminek végén a meghívott harvardi professzorrá válhat. A legizgalmasabb ugyanis az az egészben, hogy a Harvardon nem lehet professzori állásra pályázni, a „rendes egyetemi tanár” (full professor) munkakört csak az kaphatja, akit meghívnak, és a procedúra végén arra alkalmasnak minősítenek jövőbeni kollégái.

Az amerikai »rendes egyetemi tanár« (full professor) munkahelyének biztonságát sajátos aszimmetrikus munkaszerződés védelmezi, amelyet tenure-nek neveznek. Egy tenured professor bármikor felmondhat, ha rosszul érzi magát a munkahelyen, vagy másutt jobb lehetőséget kínálnak számára. Ezzel szemben a munkaadó, az egyetem nem küldheti el még akkor sem, ha elégedetlen a teljesítményével. Noha ennek a jogviszonynak a célszerűsége vitatható, elég széles körben támogatják, mert a teljes biztonságot tekintik az akadémiai szabadság legfontosabb garanciájának. Így senkit sem érhet egzisztenciális fenyegetés politikai vagy tudományos nézetei miatt

– állítja Kornai János, aki szerint a Harvard Egyetem ismérve az elsőrangú tudományos teljesítmény. Az ottani professzorok szívből azonosulnak az egyetem presztízsszempontjaival, úgy akarnak választani, hogy megőrizzék a Harvard No 1. rangját. Abból indulnak ki, ha jók a tanárok, akkor minden rendben lesz. Ha nem jók, akkor az egyetem menthetetlenül a középszerűség szintjére süllyed. 

Egy budapesti lakás ára

A Harvard a közgazdász- mellett a jogászképzéséről is híres. Nagy Gusztáv, az Alkotmánybíróság tanácsadója idén vette át a Harvard Law School-on a jogász mesterszakos oklevelet. A fiatal alkotmányjogász a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karán szerzett diplomát, és csak hosszú előkészületek után vágott bele a tengerentúli kalandba.

A Harvardot gyakran éri az a vád, hogy durván szelektál a diákok között. Nagy Gusztáv szerint a felvételitől a diploma átvételéig valóban hosszú és kanyargós út vezet, sok akadállyal és még több lemondással, de például az ő évfolyamtársai 61 különböző országból érkeztek, ötödük már rendelkezett tudományos fokozattal, 16-an alkotmánybírósági vagy legfelsőbb bírósági tanácsadók voltak, 18-an egyetemi oktatók, nyolcan bírók, heten ügyészek, Fulbright-ösztöndíjasok pedig összesen 22-en voltak.

Hát igen, az anyagi fedezet előteremtése nélkül még akkor sem lehet bejutni a Harvardra, ha valaki sikeresen felvételizett. 

Ezt még komoly saját megtakarítások mellett sem tudja senki egyedül kifizetni, ezért a tervek megvalósításához szükség van nemcsak egy, hanem több ösztöndíj elnyerésére is, ezenkívül gyakran amerikai tanulmányi hitelre is. Nem véletlen, hogy gyakorta látni amerikai filmekben, hogy a szülők a gyermekük taníttatására már csecsemőkorban elkezdenek spórolni. Az ösztöndíjak között vannak állami és alapítványi, magyar és amerikai források, amelyekre pályázni lehet

– mondta Nagy Gusztáv.

A felvételi folyamat online zajlik, általában írásban, de a felvételi eljárás későbbi szakaszban kiegészülhet szóbeli interjúval is. A felvételihez csatolni kell valamennyi, végzettséget igazoló oklevél eredeti és hitelesített angol nyelvű változatát, egy részletes, amerikai típusú önéletrajzot, az ajánlóleveleket, aztán abszolválni kell megfelelő pontszámmal a TOEFL-nyelvvizsgát, és meg kell írni két esszét.

A szemlélet átvehető

Sokáig mesélhetnék a világhírű professzoraimról is, akiket itthon csak lábjegyzetben lehet meghivatkozni külföldi szakirodalomként, ott viszont név szerint ismerték a tanítványaikat, beszélgethettünk velük előadások után és fogadóórákon, sőt volt, aki vacsorázni is elhívott minket. Vagy a gyönyörű, zöld campusról, mókusokkal, impozáns épületekkel, a világ második legnagyobb jogi könyvtárával, saját színházzal, múzeummal, ahol Monet- és Renoir-képek lógtak, egyetemi sportpályákkal, buszjáratokkal, ingyenkávéval.

Arra a kérdésre, hogy egyetemi oktatóként mit vesz át harvardi tapasztalataiból, a fiatal jogász ezt válaszolta:

Sok szempontból igazságtalan a kintit a magyar jogi oktatáshoz hasonlítani, mert a Harvard nemcsak a legjobb, de a leggazdagabb egyetem is a világon, ötvenmilliárd dolláros alapítványi vagyonnal, ami a teljes magyar GDP egyharmada. Ezért nyilván más minőségű képzést tud nyújtani a hallgatóinak, ehhez más infrastruktúrát tud biztosítani, és az oktatóit is máshogy tudja honorálni. Ráadásul a nagyon magas tandíj miatt a hallgatók elképesztően motiváltak, próbálják kihozni magukból a maximumot, ha már bekerültek, és ennyit fizetnek érte. A legfontosabbnak mégis annak a szemléletnek az átvételét tartanám, hogy a hallgató érezze, az egyetemen a dékántól és a professzoroktól a könyvtároson és a tanulmányi osztályon át az adminisztratív személyzetig mindenki azért van, hogy az ő felkészülését és szakmai-tudományos gyarapodását segítse, erre minden esélyt megadjon, és ehhez minden feltételt biztosítson; ugyanakkor cserébe el is várja, hogy a hallgatóknak legyen véleményük, és azt megpróbálják megvédeni.

Borítókép: John Harvard szobra – Getty Images Hungary. Fotós: Porter Gifford