Mitől védi a mentelmi jog az EP-képviselőket?

Az ókori Rómában a néptribunok külön védettséget élveztek annak érdekében, hogy szabadon gyakorolhassák feladatukat. Büntetés, sőt kivégzés várt arra, aki ezt a szabályt megsértette. Az uniós jog 1965 óta ismeri a mentelmi jog intézményét, miszerint

az Európai Parlament képviselői ellen nem indítható vizsgálat, jogi eljárás, valamint nem vehetők őrizetbe feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazataik miatt.

Az EP-képviselők mentelmi joga elsősorban a parlamentet mint demokratikusan megválasztott intézményt védi. A mentelmi jog teszi lehetővé, hogy a parlament megőrizze kollektív, külső nyomásoktól mentes függetlenségét, biztosítani tudja a szólásszabadság érvényesülését, illetve a képviselői mandátummal járó kötelezettségek teljesítését.

Érdekesség, hogy „A parlamenti mentelmi jog mint büntethetőségi akadály” címmel Polt Péter legfőbb ügyész írt doktori értekezést még 2010-ben. A disszertáció VI. fejezete („A mentelmi jog az Európai Parlamentben”) külön is kitér azokra az ügyekre, amelyekben az EP helyt adott a felfüggesztés iránti kérelemnek. Ezek az ügyek három csoportra oszthatók:

• azok a cselekmények, amelyek a demokratikus jogállamra, illetve az egyénre fokozott veszélyt jelentenek;
• a rágalmazó jellegű bűncselekmények;
• azok az esetek, ahol a büntető jogszabályok, illetve a közigazgatási jogszabályok megsértése egyrészt egyértelmű, másrészt pedig nem köthető a képviselő semmiféle politikai aktivitásához.

A fent említett három csoportnál egyaránt kritérium az, hogy a szóban forgó képviselő adott cselekménye vagy mulasztása a szóban forgó képviselőnek ne legyen összefüggésben azzal a politikai tevékenységgel, amelyet a parlament keretében kifejt

– írta értekezésében Polt Péter.

Az Európai Parlament eljárási szabályzata határozza meg, hogyan lehet felfüggeszteni egy képviselő mentelmi jogát:

1. A tagállamok illetékes hatóságainak valamely képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, az elnökhöz intézett kérelmét a parlament plenáris ülésén jelentik be. A képviselőnek jogában áll megvédenie mentelmi jogát.
2. Az EP jogi szakbizottsága tesz ajánlást a mentesség és a kiváltságok fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására. A bizottság felkérheti az érintett hatóságot, hogy indokolja kérelmét.
3. A bizottság az érintett hatóság hatáskörére és a kérelem elfogadhatóságára vonatkozóan indokolással alátámasztott véleményt adhat, de semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a neki tulajdonított vélemény vagy cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást.
4. A bizottság jelentését a képviselők a következő plenáris ülés alkalmával megvitatják, amiről aztán a vitát követő első szavazások óráján szavaznak.
5. Az elnök haladéktalanul értesíti az érintett képviselőt és az érintett tagállam illetékes hatóságát a parlament döntéséről.

Ugyanakkor az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az EP-képviselőket a tagállamuk szerinti választási törvények alapján választják meg. Ezért amikor saját államuk területén tartózkodnak, ugyanolyan mentességek és kiváltságok illetik meg őket, mint hazájuk parlamenti képviselőit.

(Borítókép: Az Európai Parlament épületegyüttesének részlete. MTVA / Bizományosi: Balaton József)