Maszkot mindenkire! De milyet?

Az Indexen a napokban számoltunk be egy kutatásról, mely azt vizsgálta meg, hogy az európaiak, köztük a magyarok mennyire fegyelmezetten tartják be a koronavírus-járvány miatt elrendelt egészségügyi szabályokat. A maszkviseleti hajlandóságot nézve egészen jól állunk az európai átlaghoz képest, ám ha az utcán sétálunk vagy tömegközlekedési eszközön utazunk, még mindig számtalan olyan ember jön szembe, aki helytelenül viseli a maszkját vagy nem a megfelelő maszkot veszi fel.

Ezért most megpróbáljuk még egyszer összefoglalni az összes lényeges információt, mely a maszkokkal kapcsolatos, és hozzájárul ahhoz, hogy a lehető legnagyobb eséllyel vészeljük át fertőzés nélkül a mostani időszakot. Mivel profi, teljes körű válaszokat szeretnénk adni a felmerülő kérdésekre, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), illetve a Nemzeti Népegészségügy Központ „maszkügyi” szakembereitől kértünk információkat, s meg is kaptuk őket.

Ahogy azt kismillió kutatás igazolja, a maszk lényege, hogy minimalizálja a fertőzöttek által kilélegzett cseppek (aeroszolok) levegőbe kerülését, azok légutakba jutását. Ha egészségesek vagyunk, a szájunk és orrunk elfedése minket véd a mások által kilélegzett aeroszoloktól, ha fertőzöttek vagyunk, akkor másokat védünk vele. Légzés, beszélgetés, köhögés, tüsszentés során a cseppek változó intenzitással szóródnak szét, de ha maszk van rajtunk, akkor annak a felületén, nem pedig más bőrén, arcán, nyálkahártyáján landolnak.

A maszk attól is megóv bennünket, hogy a kezünkre tapadt szennyeződés önkéntelen mozdulatok során az arcunkra, majd onnan a szemünkbe, szánkba, orrunkba kerüljön. (Ne felejtsük el, hogy a maszkviselet csak egy része a védekezésnek: a távolságtartásra és a gyakori kézmosásra ugyanígy kell ügyelnünk!)

A védőmaszkot, ami lehet orvostechnikai eszköz, egyéni védőeszköz, vagy házilag készített maszk, akkor használjuk helyesen, ha teljesen elfedi az orrunkat, a szánkat és az állunkat, ehhez ellenőrizni kell a kialakítását.

Ügyelni kell rá, hogy szorosan illeszkedjen az archoz, ezzel csökkentve az alászívást. A felhúzása előtt és után is alaposan kezet kell mosnunk szappannal. Ha a maszk átnedvesedett, le kell cserélni, mert erőteljesen romlik a szűrőképessége. Akár gumis, akár megkötős maszkot szerzünk be, úgy kell felhelyezni, hogy utána ne kelljen folyton igazgatnunk, mert a kezünkről így több szennyeződés kerülhet a felületére, és „telítődik”.

A légzésvédő eszközöket 3 kategóriába sorolhatjuk az alapján, hogy milyen anyagból vannak, milyen szabályozás vonatkozik rájuk és mi a felhasználási céljuk. Ezek alapján léteznek

• orvostechnikai eszközök,
• légzésvédelmi célú egyéni védőeszközök,
• egyéb szájmaszkok.

A hatásfok kategóriánként és kategórián belül is eltérő lehet.

Sebészeti vagy orvosi maszk

Az első kategóriába tartozó sebészeti maszkok profi egészségügyi felhasználásra, vagyis például a kórházi dolgozóknak készülnek, azonban a kialakításuk miatt nem nyújtanak teljes védelmet a kórokozók és más szennyező anyagokkal szemben, mivel a maszk felülete lazán illeszkedik az arcra. Védettségi szintjük eltérő lehet. Ennek ellenére rengetegen hordják őket az utcán, amivel több probléma is van.

Ezek a maszkok az áteresztőképességük miatt 2,5-3 órán át jelenteknek védelmet, ezt követően cserélni kell őket, tehát rövid távon lehet csak viselni őket.

A légzésvédők

A második kategóriába tartoznak a légzésvédelmi célú egyéni védőeszközök. Ezeket eredetileg munkavédelmi célra fejlesztették ki, vagyis hogy nagyon magas hatásfokkal védjék az embert a belégzéssel a szervezetbe jutó szennyező anyagoktól, például egy építkezésen, járműjavítóban. Típusuk behatárolja az elérhető védelem mértékét.

Két csoportra oszthatjuk őket:

• szűrési típusú légzésvédőkre (respirátorok)
• és izolációs légzésvédőkre.

A szűrési típusú légzésvédelmi eszközök a belélegzett levegőből szűrik ki a szennyező anyagot, és a szennyezettség mértékét a megengedett szint alá csökkentik. Az ezen az elven működő részecskeszűrő félálarcokat FFP (Filtering Facepiece Particulare) jelzéssel látják el, teljesítményük alapján 1-2-3. osztályúak lehetnek (FFP1, FFP2, FFP3), sokat látunk belőle az utcán. Az izolációs légzésvédők külső forrásból biztosítanak levegőt, így rendeltetésszerű használat mellett teljes védelmet biztosítanak.

Az idehaza közkedvelt FFP típusú maszkok legnagyobb része nem használható többször és nem mosható. Mivel ha magas hőfokon kimosnánk őket vagy akár csak gőzölnénk, hogy eltávolítsuk a lehetséges vírusokat, tönkremennének. Ugyanakkor ezekből a típusokból is akadhat kivétel, így minden esetben érdemes alaposan elolvasni a használati utasításukat, mielőtt használni kezdjük őket. Gondoljunk a környezetvédelmi szempontokra is: nem biztos, hogy fogyasztóként a műanyag maszkok piacát érdemes duzzasztanunk, ha hasonló szűrőképességgel kevésbé környezetszennyező anyagból készült terméket is választhatunk.

Egyéb maszkok

Az egyéb, vagyis a két fenti szabályozási kategóriába nem sorolható maszkok (pl. otthon készült, varrott maszkok) esetében a hatásfokot az határozza meg, hogy milyen az alapanyag szűrési és légáteresztő (azaz az átlélegezhetőségi) tulajdonsága. A szűrés hatékonysága függ

• a szövés szorosságától,
• a szál átmérőjétől,
• valamint nem szőtt anyagok esetében a gyártási folyamattól.

A maszkok készítéséhez célszerű nem elasztikus (rugalmas) anyagot választani, ugyanis használat közben az anyag nyúlik, mely növeli a pórusméretét, ezáltal csökken a szűrési hatékonyság. A rugalmas anyagok továbbá érzékenyek a magas hőmérsékletre, ezért nem moshatók hatékonyan.

Az anyagválasztás mellett a rétegek mennyisége is fontos. Az anyag fajtájától függően érdemes minimum 3 rétegű maszkot hordani. Vizsgálatok szerint a szövet vagy ruhamaszkok (pl. nejlon vagy poliészter) két rétegben 2-szer, 5-ször nagyobb szűrési hatékonyságot biztosítanak, mint egy rétegben. Pamutból készült maszkoknál 4 rétegűt javasolt venni. A porózus anyagok (pl. géz) még több rétegben sem biztosítanak kellő szűrést.

Mi a helyzet a sállal?

A tél beálltával sokan nemcsak a nyakuk melegítését oldják meg a sállal, de maszkként is tekintenek rá. Ez hiba, hiszen a nyaksálak nem arra készültek, hogy az arcot és orrot takarják, vagy hogy bármilyen szűrési tulajdonsággal bírjanak. A szűrőképességük függ az anyaguktól is, például a kötött sálak szemmel látható pórusokat (lyukakat) tartalmaznak, ha több rétegben tekerjük őket magunkra, az meg megnehezíti az átlélegezhetőséget. Tovább gyengíti a hatékonyságukat, hogy a kilélegzett pára hatására az anyaguk hamar átnedvesedik, ami viszont rövid idő alatt ideális mikrokörnyezetté válhat az egyéb fertőző ágensek számára.

Eldobjam, kimossam, vasaljam?

A maszkokon egy nemzetközi jelzés mutatja, ha egyszer használatos, ez egy bekarikázott 2-es áthúzva, ezt a szimbólumot kell keresnünk.

A sebészeti maszkok (orvosi maszkok) egyszer használatos eszközök, mivel anyaguk tulajdonságai alapján nem alkalmasak például hővel, vagy vegyszerrel/fertőtlenítőszerrel történő fertőtlenítésre, tisztításra. Az FFP típusú maszkok legnagyobb hányadát ugyancsak el kell dobni egy használat után, nem lehet kimosni őket, de itt a használati utasítás dönt.

A ruhaanyagból készült maszkokat használat után ajánlott zárt zacskóban tartani, amíg ki nem mossuk. Moshatjuk őket mosógépben, a mikroorganizmusok elpusztításához, inaktiválásához 90-95 fokon vagy 60-75 fokon, ez utóbbi esetben fertőtlenítő hatású mosószerrel kombinálva ezen kívül lehetséges kézzel mosni fertőtlenítőszer-tartalmú oldatban, legalább 10 percig, valamint a vasalás is lehetséges és akár hónapokig tudjuk használni őket, amíg az anyaguk el nem fárad.

Mit keressünk a címkén?

A jogszerűen forgalomba hozott orvostechnikai vagy egyéni légzésvédők megvásárlása során segítséget nyújthatnak a különböző jelölések és a maszk dokumentációja. Ez a bekezdés most picit unalmas lesz, de egyszer mindenki rágja át magát rajta vagy tegye el könyvjelzőbe a cikket, hogy vásárlás esetén elő tudja venni.

Ha a fentiek ellenére a sebészeti maszkot (nem steril) választjuk, keressük a CE jelölést, valamint a 93/42/EEC vagy 4/2009 (III.17) EüM-rendelet alapján kiállított gyártói megfelelőségi nyilatkozatot. Steril maszkok esetében ügyeljünk a CE jelölésre és a tanúsítószervezet négyjegyű azonosítószámára pl CE3271, valamint a 93/42/EEC alapján kiállított tanúsítvány meglétére. Egyéni védőeszköz, légzésvédők esetében is a CE jelölésre kell figyelni, és a tanúsítószervezet négyjegyű azonosítójára, valamint a 2016/425/EU-rendelet alapján kiállított tanúsítványra.

Minden jogszerűen árult maszkon ott kell lennie a termék gyártójának, ha nem talál ilyet, ne vegye meg!

(Borítókép: ppi / Index)