- Belföld
- vétó
- alkotmányossági vétó
- politikai vétó
- gulyás gergely
- szijjártó péter
- stumpf istván
- navracsics tibor
- lázár jános
Vétó, az vajon mi?
![D MTI20201130023](https://kep.index.hu/1/0/3569/35695/356956/35695667_caff6e7d6656849836fcd7e845b15cb8_wm.jpg)
További Belföld cikkek
-
Sorra szólalnak meg az ÖT szereplői a műsor elhalasztásáról
- Munkásokat szállító busz gyulladt ki Tarnaörs határában
- Mágneshorgászat közben meghalt egy 13 éves fiú Győr-Moson-Sopronban
- Budapest főtájépítésze nem érti, miért lesz a Margitsziget egy része no-go zóna augusztus 20-án
- Demokratikus Koalíció: A rendőrség után a NAV is beszállt a DK elleni kormányzati támadásba
A vétó (latin veto, azaz „megtiltom”) története, mint annyi minden a történelemben, az ókori Rómáig nyúlik vissza, amikor a néptribunus a vétójával semmissé tette a szenátus határozatát. Ebből az aktusból kifejlődött vétójog napjainkban egy személyt vagy testületet jogosít fel annak megakadályozására, hogy valamely határozat vagy jogszabály életbe lépjen.
A magyar jogban sem ismeretlen a vétó. Kétféle is van belőle például az államfőnek:
- ha egy törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, azt az aláírás előtt észrevételeinek közlésével megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek (politikai vétó);
- ha egy elfogadott törvényt vagy annak valamely rendelkezését alaptörvény-ellenesnek tartja, annak aláírása előtt megküldi vizsgálatra az Alkotmánybíróságnak (alkotmányossági vétó).
Vétó az Európai Tanácsban
A nemzetközi jogban is számos példa van a vétójogra. Ilyennel kíván most élni a magyar és a lengyel kormány is az Európai Unióban. De mi van a háttérben?
Az elmúlt hetekben alakult ki vita arról, hogy lehet-e vagy sem az uniós pénzek kifizetését úgynevezett jogállamisági feltételekhez kötni. Egy új rendelet részletezné az eljárást (mechanizmust), amely – legalábbis a kidolgozói szerint – lehetővé tenné az uniós költségvetés védelmét, amennyiben megállapítást nyer, hogy a jogállamiság elveinek megsértése egy tagállamban befolyásolja vagy súlyosan veszélyezteti az uniós források hatékony és eredményes felhasználását.
Jelenleg három különböző rendeletről folyik éles vita:
- a jogállamisági elvek megsértésével kapcsolatos szankciókról szóló rendelet, valamint
- a koronavírus-válság enyhítését célzó 750 milliárd eurós helyreállítási alap elfogadásához minősített többség kell (a 27-ből 15 tagállam támogatását jelenti, és ezeknek az EU lakosságának 65 százalékát kell képviselniük); míg
- az 1,1 billió eurós uniós költségvetés elfogadásához viszont az Európai Tanácsban minden tagállam támogatása, azaz teljes egyetértés szükséges.
November közepén a nagykövetek értekezletén Magyarország és Lengyelország jelezte, élni kíván vétójogával, hogy megakadályozzák a kifizetések jogállamisági feltételekhez kötését.
Így aztán az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács a teljes egyetértés hiányában nem tudja a költségvetést az Európai Parlament elé terjeszteni.
A magyar–lengyel álláspont szerint ha az unió vezetése tényleg gyorsan el akarja fogadni a 2021–2027-es büdzsét és a helyreállítási alapról szóló rendeletet, akkor ezekről válasszák le, időben tolják el a jogállamisági rendelet ügyét.
Szijjártó további tárgyalásokat sürget
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós külügyminiszterek hétfői tanácsülése után Brüsszelben közölte:
Magyarország és Lengyelország úgy gondolja, egy konszenzussal elfogadott álláspont kialakításához további tárgyalásokra van szükség. A megállapodásra esélyt látnak, ugyanis mindkét ország elkötelezett híve a jogállamiságnak.
Szijjártó szerint képmutató vita folyik a bevezetni kívánt jogállamisági mechanizmusról, ugyanis azok beszélnek a jogállamiság fontosságáról, akik maguk akarják áthágni az uniós szerződéseket azáltal, hogy olyan jogot akarnak elvenni Magyarországtól, amit a szerződések garantálnak.
„Nem szabad összekötni olyan dolgokat, amelyeknek nincs közük egymáshoz” – utalt a külgazdasági és külügyminiszter az uniós költségvetésre, a pénzügyi mentőcsomagra, illetve a politikai feltételrendszerre.
![Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Zbiegniew Rau lengyel külügyminiszter az uniós tagországok külügyminisztereinek tanácskozásán Brüsszelben 2020. december 7-én](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3569/35695/356959/35695973_c0306f51acb525480791f80dcaf71d57_wm.jpg)
Gulyás Gergely nem lát sok esélyt
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nem lát sok esélyt a kompromisszumra a vétó ügyében, sőt szerinte elhúzódó válság is lehet. Erről azon a hétfői online kerekasztal-beszélgetésen fejtette ki álláspontját, amelyen Orbán Balázs parlamenti és stratégiai államtitkár „A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye” című könyvét mutatták be.
Az ATV beszámolója szerint a miniszter a kialakult helyzet kapcsán elmondta, a németeknek kiemelt felelősségük van abban, hogy hagyták Európát olyan helyzetbe jutni, a vitákat valótlan állításokkal elmérgesedni, amelyeknek nincs jó megoldása. Hozzátette: ma már, ami nekünk ma elfogadható lenne, az a választási kampányban a holland miniszterelnöknek bukást jelentene.
Eljutottunk ide, most nem tudjuk, hogy milyen megoldás lesz. Mi a racionális kompromisszumokra készen állunk, de ez a nemzeti érdek feladását semmilyen formában nem jelentheti
– jelentette ki Gulyás Gergely, aki arra is emlékeztetett, hogy annak idején az új uniós alkotmány azért nem lépett hatályba – bár a legfontosabb pontjait a lisszaboni szerződés átmentette –, mert Franciaország és Hollandia elutasította a népszavazáson. Akkor senki nem gondolta azt – folytatta a miniszter –, hogy Franciaország és Hollandia vétója egy sok évig tartó alkotmányozási munkát tett tönkre, „ne lenne demokratikus”, ne lenne elfogadható az akkor még tizen-egynéhány tagállamból álló Európai Unióban.
![Gulyás Gergely](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3569/35695/356959/35695991_cc5a4b3f94de5ed3d5c7bcd3168788a6_wm.jpg)
Orbán három volt minisztere is óvatosságra int
A kerekasztal-beszélgetésen kifejtette álláspontját az Orbán-kormány három korábbi minisztere is.
- Navracsics Tibor volt igazságügyi és közigazgatási miniszter elmondása szerint nem lát abban semmi kivetnivalót elvi szinten, hogy Magyarország és Lengyelország a vétót kilátásba helyezi. Szerinte ugyanis a vétóhoz minden tagállamnak joga van azokban az esetekben, amikor egyhangúság kell egy döntés elfogadásához. Hozzátette azonban, hogy
túl sok területen vagyunk konfrontációban az Európai Unióval.
- Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, volt alkotmánybíró szerint a konfliktus mögött súlyos viták feszülnek, és a legsúlyosabb vita az, hogy az Európai Unió a föderalizáció irányába megy, vagy a nemzetállamok meg tudják tartani az alapszerződésben biztosított jogaikat. Úgy vélte, hogy Európa jövőjéről nem lehet a kis államok konszenzusa nélkül dönteni.
- Lázár János volt kancelláriaminiszter szerint a mostani vétóvita összefüggésben van azzal, hogy mi a saját gazdasági mozgásterünk. A volt kancelláriaminiszter ugyanakkor igazat adott abban Navracsics Tibornak, hogy
sok van feltéve egy lapra. Én így egyszerűsíteném le a vétóvitát.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő (j) megbeszélést folytat Varsóban 2020. november 30-án. Egy héten belül immár másodszor egyeztet egymással személyesen a két kormányfő, a mai kétoldalú megbeszélés célja további intézkedések megvitatása az EU-s költségvetési tárgyalások és a soron következő uniós csúcstalálkozó kapcsán. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán