Vétó, az vajon mi?

A vétó (latin veto, azaz „megtiltom”) története, mint annyi minden a történelemben, az ókori Rómáig nyúlik vissza, amikor a néptribunus a vétójával semmissé tette a szenátus határozatát. Ebből az aktusból kifejlődött vétójog napjainkban egy személyt vagy testületet jogosít fel annak megakadályozására, hogy valamely határozat vagy jogszabály életbe lépjen.

A magyar jogban sem ismeretlen a vétó. Kétféle is van belőle például az államfőnek:

1. ha egy törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, azt az aláírás előtt észrevételeinek közlésével megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek (politikai vétó);
2. ha egy elfogadott törvényt vagy annak valamely rendelkezését alaptörvény-ellenesnek tartja, annak aláírása előtt megküldi vizsgálatra az Alkotmánybíróságnak (alkotmányossági vétó).

Vétó az Európai Tanácsban

A nemzetközi jogban is számos példa van a vétójogra. Ilyennel kíván most élni a magyar és a lengyel kormány is az Európai Unióban. De mi van a háttérben?

Az elmúlt hetekben alakult ki vita arról, hogy lehet-e vagy sem az uniós pénzek kifizetését úgynevezett jogállamisági feltételekhez kötni. Egy új rendelet részletezné az eljárást (mechanizmust), amely – legalábbis a kidolgozói szerint – lehetővé tenné az uniós költségvetés védelmét, amennyiben megállapítást nyer, hogy a jogállamiság elveinek megsértése egy tagállamban befolyásolja vagy súlyosan veszélyezteti az uniós források hatékony és eredményes felhasználását.

Jelenleg három különböző rendeletről folyik éles vita:

1. a jogállamisági elvek megsértésével kapcsolatos szankciókról szóló rendelet, valamint
2. a koronavírus-válság enyhítését célzó 750 milliárd eurós helyreállítási alap elfogadásához minősített többség kell (a 27-ből 15 tagállam támogatását jelenti, és ezeknek az EU lakosságának 65 százalékát kell képviselniük); míg
3. az 1,1 billió eurós uniós költségvetés elfogadásához viszont az Európai Tanácsban minden tagállam támogatása, azaz teljes egyetértés szükséges.

November közepén a nagykövetek értekezletén Magyarország és Lengyelország jelezte, élni kíván vétójogával, hogy megakadályozzák a kifizetések jogállamisági feltételekhez kötését. 

A magyar–lengyel álláspont szerint ha az unió vezetése tényleg gyorsan el akarja fogadni a 2021–2027-es büdzsét és a helyreállítási alapról szóló rendeletet, akkor ezekről válasszák le, időben tolják el a jogállamisági rendelet ügyét.

Szijjártó további tárgyalásokat sürget

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós külügyminiszterek hétfői tanácsülése után Brüsszelben közölte:

Magyarország és Lengyelország úgy gondolja, egy konszenzussal elfogadott álláspont kialakításához további tárgyalásokra van szükség. A megállapodásra esélyt látnak, ugyanis mindkét ország elkötelezett híve a jogállamiságnak.

„Nem szabad összekötni olyan dolgokat, amelyeknek nincs közük egymáshoz” – utalt a külgazdasági és külügyminiszter az uniós költségvetésre, a pénzügyi mentőcsomagra, illetve a politikai feltételrendszerre.

Gulyás Gergely nem lát sok esélyt

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nem lát sok esélyt a kompromisszumra a vétó ügyében, sőt szerinte elhúzódó válság is lehet. Erről azon a hétfői online kerekasztal-beszélgetésen fejtette ki álláspontját, amelyen Orbán Balázs parlamenti és stratégiai államtitkár „A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye” című könyvét mutatták be.

Az ATV beszámolója szerint a miniszter a kialakult helyzet kapcsán elmondta, a németeknek kiemelt felelősségük van abban, hogy hagyták Európát olyan helyzetbe jutni, a vitákat valótlan állításokkal elmérgesedni, amelyeknek nincs jó megoldása. Hozzátette: ma már, ami nekünk ma elfogadható lenne, az a választási kampányban a holland miniszterelnöknek bukást jelentene.

Eljutottunk ide, most nem tudjuk, hogy milyen megoldás lesz. Mi a racionális kompromisszumokra készen állunk, de ez a nemzeti érdek feladását semmilyen formában nem jelentheti

– jelentette ki Gulyás Gergely, aki arra is emlékeztetett, hogy annak idején az új uniós alkotmány azért nem lépett hatályba – bár a legfontosabb pontjait a lisszaboni szerződés átmentette –, mert Franciaország és Hollandia elutasította a népszavazáson. Akkor senki nem gondolta azt – folytatta a miniszter –, hogy Franciaország és Hollandia vétója egy sok évig tartó alkotmányozási munkát tett tönkre, „ne lenne demokratikus”, ne lenne elfogadható az akkor még tizen-egynéhány tagállamból álló Európai Unióban.

Orbán három volt minisztere is óvatosságra int

A kerekasztal-beszélgetésen kifejtette álláspontját az Orbán-kormány három korábbi minisztere is.

• Navracsics Tibor volt igazságügyi és közigazgatási miniszter elmondása szerint nem lát abban semmi kivetnivalót elvi szinten, hogy Magyarország és Lengyelország a vétót kilátásba helyezi. Szerinte ugyanis a vétóhoz minden tagállamnak joga van azokban az esetekben, amikor egyhangúság kell egy döntés elfogadásához. Hozzátette azonban, hogy

túl sok területen vagyunk konfrontációban az Európai Unióval.

• Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, volt alkotmánybíró szerint a konfliktus mögött súlyos viták feszülnek, és a legsúlyosabb vita az, hogy az Európai Unió a föderalizáció irányába megy, vagy a nemzetállamok meg tudják tartani az alapszerződésben biztosított jogaikat. Úgy vélte, hogy Európa jövőjéről nem lehet a kis államok konszenzusa nélkül dönteni.
• Lázár János volt kancelláriaminiszter szerint a mostani vétóvita összefüggésben van azzal, hogy mi a saját gazdasági mozgásterünk. A volt kancelláriaminiszter ugyanakkor igazat adott abban Navracsics Tibornak, hogy

sok van feltéve egy lapra. Én így egyszerűsíteném le a vétóvitát.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő (j) megbeszélést folytat Varsóban 2020. november 30-án. Egy héten belül immár másodszor egyeztet egymással személyesen a két kormányfő, a mai kétoldalú megbeszélés célja további intézkedések megvitatása az EU-s költségvetési tárgyalások és a soron következő uniós csúcstalálkozó kapcsán. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán