Vitatja a Pride a Kúria döntését

A Kúria kedden elutasította a Budapest Pride keresetét, amiben a közösség azt kifogásolta, hogy a rendőrség a járványhelyzetre hivatkozva tiltotta be a Pride autós, dudálós felvonulását, amit egy gyülekezést kategorikusan tiltó kormányrendelet alapján hozott meg. A Kúria azt írja, hogy a rendőrség döntése jogszerű volt,  

a gyülekezési hatóság (rendőrség) az adott gyűlés egyedi körülményeit döntéshozatala során nem mérlegelhette.

A Budapest Pride december 10-re hirdetett volna a rakparton egy autós megmozdulást, amellyel az emberi jogok világnapján, az örökbefogadás ellehetetlenítése és az Alaptörvény módosítása ellen tiltakoztak volna.

Az Alaptörvény 9. módosítása részletesen kitér a keresztény nevelésre, a kormánypártok javaslatára bekerült az Alaptörvénybe, hogy, az anya nő, az apa férfi. A témáról itt olvashatnak részletes összefoglalót:

Az örökbefogadás szigorításával miniszteri engedélyhez kötik, hogy az élettársi kapcsolatban élők, az egyedülállók és a homoszexuális párok gyermeket nevelhessenek. A Helsinki Bizottság az ombusdsmanhoz fordult.

Tüntetni csak otthon, a négy fal között

A Kúria a BRFK döntését hagyta helyben. A rendőrség arra hivatkozva nem engedélyezte a felvonulást, hogy a védelmi intézkedésekről szóló kormányrendelet a veszélyhelyzet alatt mindenféle gyülekezést tilt. A Pride szervezői szerint a rendezvényt a járványhelyzet szempontjából maximális gondossággal eljárva, zárt autókban ülve, maszkban és egymástól biztonságos távolságot tartva, legfeljebb 30 fő részvételével kívánták megtartani, ami semmiben sem különbözött volna a

Radványi Viktória, a Budapest Pride egyik szervezője az ellehetetlenített tüntetésről azt mondta az Indexnek, hogy a gyülekezést tiltó kormányrendeletre nem volt szükség, mert a rendőrségnek alapból van lehetősége arra, hogy egyedi eseteket bíráljon el. Szerinte a gyülekezés tiltása az alapvető emberi jogokat korlátozza.

– mondta. 

A Helsinki Bizottság szerint szerint a rendőrség olyan tüntetés megtartását tiltotta meg, amely a járványhelyzet szempontjából nem hordozott kockázatot. A jogvédő szervezet azt kérte a Kúriától, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a kormányrendelet mindenfajta gyűlést egységesen és kategorikusan tiltó szabályainak felülvizsgálatát. A Kúria erre úgy reagált:

Kétségkívül megállapítható, hogy a felhatalmazó rendelkezés alapján a korlátozó intézkedések meghozatalát az állampolgárok életének és egészségének biztonsága indokolta, e körben a Kúria alaptörvény-ellenességet nem észlelt.