Az ajándék néha visszakérhető

GettyImages-1160735734
2020.12.27. 06:19
Miért küldenek évente a norvégok fenyőfát Londonba, vagy a hollandok húszezer tulipánhagymát Kanadába? Mi történik a magyar államfők ajándékba kapott emléktárgyaival? Minek minősül az ajándékozás? Visszakérhető-e az ajándék? Mikor nem kell illetéket fizetni? És még sok minden, amit érdemes tudni az ajándékozásról.

Bármennyire furcsa, főleg ilyenkor, karácsonytájt, de minden ajándékozás egyúttal szerződés is, amely az ajándékozó és a megajándékozott között jön létre. Miután a szerződések nemcsak írásban, hanem szóban vagy ráutaló magatartással is születhetnek, az ajándékozási szerződés sokszor már azzal létrejön, ha valaki az ajándékot elfogadja. Az ingatlan ajándékozását viszont mindenképpen írásba kell foglalni. A Polgári törvénykönyv más esetekben szerencsére nem írja elő kötelezően az ajándékozási szerződés írásba foglalását.

Amikor visszakérhető

Az ajándékozás megtörténte után előfordul olyan helyzet, amikor az ajándék visszakérhető. A törvény szerint az alábbi esetekben követelhető vissza:

  1. ha az ajándékozó körülményei időközben olyannyira megváltoznak, hogy a létfenntartása miatt szüksége van a korábban adott ajándékra;
  2. ha a megajándékozott (vagy vele együtt élő hozzátartozója) az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el; vagy
  3. ha az ajándékozónak az ajándékozással kapcsolatos feltevése meghiúsult (ilyen például a várható házasságkötés reményében adott ajándék, de az esküvő elmarad).

Néhány esetben azonban még ilyenkor sem követelhető vissza. Így különösen akkor,

  • ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg;
  • ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; vagy
  • ha az ajándék szokásos mértékű.

A szokásos mértékű ajándék megítélése – mint annyi minden a jogban – relatív. Befolyásolja például a felek anyagi helyzete, hiszen más a szokásos mérték egy gazdag és egy szegényebb családban. A bírósági gyakorlat általános zsinórmértékként egy személygépkocsi ajándékozását már nem tekinti szokásos mértékű ajándéknak.

A szülőknek nem árt tudni, hogy a korlátozottan cselekvőképes (14 évesnél idősebb, de 18-nál fiatalabb) kiskorú is ajándékozhat érvényesen szokásos mértékű ajándékot. Így például, ha a kamasz fiú odaajándékozza barátnőjének a „48 szerelmes vers” című kötetet, akkor azt bátran megteheti, ha viszont a több százezer forintos, legújabb iPhone 12 mobiltelefonját, akkor a szülő ezt tapintatosan megakadályozhatja, tudniillik az ilyen ajándékozás amúgy érvénytelen.

Illetékmentességi szabályok

Elsőre talán az is durván hangzik, hogy ajándékozás esetén a megajándékozottnak – legalábbis fő szabály szerint – illetéket kell fizetnie. Az ajándékozási illeték általános mértéke a tiszta érték 18 százaléka, míg lakástulajdon esetén a 9 százaléka. Szerencsére a fő szabály alól több kivétel is van. Így például illetékmentes:

  • az egyenes ági rokonok, a házastársak, valamint 2020. július 8-a óta a testvérek közötti ajándékozás;
  • a 150 000 forintnál alacsonyabb forgalmi értékű ingóságok ajándékozása (nem árt tudni, hogy a pénz ingóságnak számít, ezért az ajándékozása is csak 150 000 forintig illetékmentes, feltéve, hogy nem készült róla okirat);
  • a lakóház építésére alkalmas telektulajdon ajándékozása, feltéve, hogy a megajándékozott az ingatlanon 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát.

És mi a helyzet a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (Szja tv. 70. §) utáni adóval? Ezek közé tartozik többek között az úgynevezett csekély értékű ajándék is, amely évente egyszer adható. Ilyen ajándéknak minősül a minimálbér 10 százalékát (16 100 forintot) meg nem haladó értékű termék vagy szolgáltatás, amely után az adót a kifizetőnek kell megfizetnie.

A Szabadság-szobortól a holland tulipánokig

Nem csak a magánemberek ajándékozzák meg egymást. Az állami szintű ajándékozás például része a diplomáciai protokollnak. A legtöbb országban precízen szabályozzák, hogy mekkora értékű ajándék adható és fogadható el. Az Egyesült Államokban egy 1906-ban hozott törvény szerint az elnök csak olyan ajándékot tarthat meg, amelynek értéke nem haladja meg az ötven dollárt, különben az ajándék az Egyesült Államok tulajdonába kerül.

Egyébként a diplomácia történetének egyik legértékesebb ajándékát, a New York-i Szabadság-szobrot Franciaország adta az Egyesült Államoknak függetlenségének 100 éves évfordulójára.

Norvégia 1947 óta minden évben küld Londonba egy húsz méternél magasabb fenyőfát, amit a Trafalgar téren állítanak fel karácsonykor. A fa a hála kifejezése Nagy-Britanniának, amiért segítséget nyújtottak a náci megszállás idején.

Hollandia minden évben húszezer tulipánhagymát küld Kanadának, amiért 1940-ben, amikor a nácik betörtek az országba, a holland királyi családot befogadták a háború befejezéséig.

Elárverezett államfői emléktárgyak

Nálunk az államfők jótékony célra árvereztetik el a hivatali idejükben kapott reprezentációs ajándékokat. A sort a tíz évig hivatalban lévő Göncz Árpád nyitotta, aki megbízatása lejártát követően 241 emléktárgyat ajánlott fel alapítványi célú árverésre. Az Index korabeli tudósítása szerint a gyűjteményben festmények, szobrok, érmék, plakettek, kisplasztikák, domborművek, vázák és tányérok voltak, de az aukció előtt a múzeumok is válogathattak a tárgyak közt.

Ami a minisztériumok ajándékozási gyakorlatát illeti, a kormánytagok legfeljebb százezer forintos ajándékot adhatnak partnereiknek a kétoldalú tárgyalásaik során. Ahány tárca, annyi szokás. Az Agrárminisztérium például csak a külföldi delegációk vezetőinek ad ajándékot. Ha a delegációvezető miniszter, akkor ötvenezer forint értékben kaphat valamilyen hungarikumot. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumban hatvanezer forint a felső határ, a legbőkezűbb Miniszterelnökségen pedig százezer forint.

Rendje is van az elfogadásnak

Az év végi üzleti ajándékozás egyik legfontosabb szabálya, hogy az ajándéknak, üdvözlőlapnak mindenképp december 31-ig meg kell érkezni a címzetthez. Ellenkező esetben ugyanis az üzleti partner azt gondolhatja, hogy megfeledkeztek róla vagy – ami még rosszabb – a megmaradt ajándékokat küldték ki neki

– tanácsolja Görög Ibolya protokollszakértő.

A különböző cégek, intézmények gyakran szabályzatban rendezik az ajándékok elfogadásának rendjét. A Semmelweis Egyetemen például 18 oldalas kancellári határozatban szabályozzák a legapróbb részletekig az ingatlan, a készpénz, sőt még a művészeti alkotások elfogadásának menetét is. A szabályzat célja pedig nem más, mint „a szabályos gazdálkodás követelményeinek betartása érdekében az elfogadás körülményeire és a követendő eljárásra vonatkozó rend kialakítása”. A kancellári határozat szerint a vonatkozó gyógyszerellátási szabályok lehetővé teszik a járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények részére az adomány gyógyszerek fogadását. De ajándéknak minősülnek a közcélú adományok és az úgynevezett haszonkölcsön-szerződések is. Ez utóbbi alapján a kölcsönadó egy meghatározott dolgot (például orvosi műszert) enged át ingyenesen időleges használatra az egészségügyi intézménynek.

Közcélú adományozás mint olyan

Sokan azt gondolják, nincs sok tennivaló a közcélú adományozással sem. Hát nagyon rosszul gondolják. Eleve már az is gyanús, hogy a közcélú adomány fogalmát az áfatörvény határozza meg. Arról nem is szólva, hogy bármilyen (adó)kedvezménnyel is jár a közcélú adományozás, azért a kivitelezés és a támogatások ellenőrzése így is jelentős „nettó kiadást” jelent a cégeknek. Mivel a közcélú adomány nem minősül ellenérték fejében történő termékértékesítésnek, illetve szolgáltatásnyújtásnak, így az nem áfaköteles.

Manapság egyre több esetben kötnek a cégek úgynevezett tartós adományozási szerződéseket, mivel ehhez nem húsz, hanem negyven százalék adóelőny kapcsolódik, ha az összes törvényben előírt paraméter teljesül. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a szerződést írásban kell megkötni, tartósnak csak a pénzbeni adomány minősül, és kizárólag akkor érvényesíthető a magasabb adókedvezmény, ha azt legalább három éven át, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben adja az adományozó. Amennyiben bármely paraméter sérül, nem vehető figyelembe az ebből származó adókedvezmény.

A taorendszer (a társasági adó egy részének meghatározott célokra való felajánlása) 2011-ben indult, és jelenleg két célra lehet felajánlást tenni: filmalkotások, illetve látványcsapatsportok (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong és röplabda) támogatására. A társasági adózók az adóelőlegük 80 százalékáig tehetnek felajánlást. Tíz év alatt például a labdarúgás finanszírozására több mint 300 milliárd forintot ajánlottak fel a társaságiadó-alanyok.

Mit hoz a Jézuska?

Az ajándékozási körkép végére hagytuk Csányi Vilmos akadémikus gondolatait, aki a karácsonyi ajándékozással kapcsolatos szülői frusztrációt karikírozza ki szellemesen:

Amikor a szülők úgy érzik, hogy most haladéktalanul valamiféle ajándékot kell adniuk a kicsinyüknek – megjegyzem, ennek az érzésnek a megjelenése éves ritmust követ, valószínűleg hormonális és genetikai alapon –, szóval, amikor az érzés elhatalmasodik, rendszerint már karácsony előtt néhány héttel, a szülők különböző válogatottan káros csemegéket, például szaloncukrot, csokifigurákat, mákos bejglit, valamint sokféle, ugyancsak ártalmas anyagból készített játéktárgyat szereznek be, de azt nem adják oda azonnal a gyermeknek, hanem eldugják (egy darabig még egymás előtt is rejtegetik, hogy miért, az rejtély). Az ajándékozási késztetés persze ilyenkor már oly erős a felnőtt egyedekben, hogy jóval a megajándékozás előtt elkezdenek beszélni róla a kicsikének. De nem azt mondják, hogy vettem neked izgalmas ajándékokat, csak egyelőre még egyedül szeretném nézegetni őket, mert te úgyis gyorsan elrontod mindet, és akkor én már nem tudok velük játszani. Nem, szó sincsen nyílt, egyenes beszédről. Helyette elkezdik kiépíteni a Jézuska-hiedelmet. Ha csak azt mondanák, ugye, hogy kapsz majd tőlünk valamit, azon nem lehetne töprengeni túl sokat, hiszen a szülők a gondozási viselkedés során gyakran ajándékoznak ezt-azt a kicsinek. Ehelyett inkább siránkozni kezdenek, hogy biztosan szeretnél kapni valamit, drágám, de mi nem tudunk adni neked semmit, nincs nekünk arra pénzünk, majd »hoz a Jézuska«.

(Borítókép:  Ngampol Thongsai / EyeEm / Getty Images Hungary)