Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM- Belföld
- egészségügy
- ápoló
- kórházak
- fekvőbeteg
- koronavírus
- koronavírus magyarországon
- szolgálati jogviszony
Egy ápolóra 4-6 beteg jut a Covid-intenzíven
További Belföld cikkek
- Magyar Péter miatt zárhatták le a Vas vármegyei gyermekotthonokat is
- Hadházy Ákos támogatná Magyar Pétert, hogy miniszterelnök legyen
- A MÁV hibájából maradt el egy színházi előadás Győrben
- Székely János püspök: Az ünnep az egy kincs, és ezt mindenki érzi
- A Madách Imre Gimnázium leváltott igazgatója szerint az iskolai mobiltörvény abszolút hungarikum
A koronavírus különösen leterheli az egészségügyet. Amit jól mutat, hogy a Covid intenzív-osztályokon átlagosan 4-6 beteg jut egy ápolóra.
Dr. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke azt mondta az Indexnek, hogy a betegek túlélési esélye, leginkább az őket ápoló szakdolgozók számától függ, akiket csak a jelenleginél erősebb anyagi ösztönzéssel lehetne megtartani. A felmérésben a következőkre kerestek választ.
A válaszokból az derült ki, hogy az egészségügyi szakdolgozók közel 90 százaléka elégedetlen keresetével. Nagyon sokan közülük három műszakban és több munkahelyen vállnak munkát. Jelenleg akár heti 60 óra is lehet a ledolgozott munkaidő, ami ügyelettel együtt akár heti 72 óra is lehet átlagban. A legtöbben munkahelyi és anyagi kényszerből vállalnak nagyon sok túlmunkát. Nem ritka, hogy havi 280 -300 órát dolgoznak, a 168-176 órás törvényes munkaidő helyett.
Nem véletlen, hogy a szakképzettek száma a területen kétszer annyi, mint ahányan valójában gyakorolják a szakmát. Jelentős a pályaelhagyás, többnyire a fiatalok részről
– mondta Soós Adrianna.
A fekvőbeteg ellátásban dolgozók közel fele hagyná el az állami egészségügyet. A válaszadók mindössze egyharmada szeretne a jelenlegi munkahelyén maradni, amit a szakszervezet rendkívül riasztónak tart. Ennek oka, hogy a szolgálati jogviszonyról szóló törvény ellehetetleníti, hogy a dolgozók egynél több egészségügyi intézményben vállaljanak munkát. Ráadásul az új rendszer nem rendezte az intenzív osztályokon dolgozó ápolók műszakpótlékait sem.
Soós Adrianna szerint a szolgálati jogviszony bevezetése az egészségügyi szakdolgozók körében rosszabb anyagi helyzetet teremt, mert
- a kollektív szerződések kivezetése
- a hálapénz eltörlése
- a mellékállások korlátozása
jövedelemcsökkenéssel fog járni. Az alapbérek pedig rendkívül alacsonyak, amit a szakdolgozók többsége megalázóan kevésnek tart az elvégzett munkájához és megélhetéséhez képest. Ráadásul az orvosok megemelt bére is elszakadt az ápolók keresetnövekedésétől, ami ugyancsak bérfeszültséget teremt az egészségügyben.
Az orvosok 2019-hez képest jelentős, 300 százalékos béremelésben részesülnek 2022-ig, míg a szakdolgozók fizetése 3 év alatt, mindössze 72 százalékkal növekedett 3 év alatt.
A válaszadók 37 százalékát az alacsony bérek mellett, a kiegészítő jövedelmek, és egyéb juttatások korlátozása készteti munkahelyváltásra. Okként a mellékfoglalkozások visszafogását minden negyedik szakdolgozó jelölte meg. Minden ötödik szakdolgozó pedig a jelentős egészségügyi kockázatok miatt hagyná el a pályát. Többen tapasztalták a járvány időszakban a foglalkoztatási biztonság csökkenését.
A kormány által elfogadott bértábla alapján 2022-re egy 30 éves gyakorlattal rendelkező szakorvos fizetése 1 256 300 forintra nő, míg egy szintén 30 éves gyakorlattal rendelkező MSC diplomás ápoló, illetve mentőtiszt bére csak 600 ezer forint lesz.
Borítókép: MTI/Balogh Zoltán
Már negyvenhét egészségügyi dolgozó hunyt el koronavírus-fertőzésben
A múlt héten még csupán 41 főről lehetett tudni.