Edina
2 °C
15 °C

Gémesi György az Indexnek: 100 milliárd forintot vontak ki az önkormányzati rendszerből

STA0868
2021.01.16. 13:56
Miközben Gödöllőn adománygyűjtés folyik a polgármester felhívására két földrengés sújtotta horvát település támogatására, Gémesi György sokadszorra ajánlja fel a Magyar Önkormányzatok Szövetségének támogatását a pandémia elleni védekezéshez. Legutóbb a fővárosi önkormányzatokkal közösen hívták fel a kormány figyelmét a Covid elleni vakcinák beadására alkalmas önkormányzati egészségügyi intézményekre, amelyek az egészségügyi személyzettel együtt rendelkezésére állnak az oltásokhoz. Gémesi György az önkormányzatiság fennmaradásáért aggódva ismertette a településeket ellehetetlenítő kormányzati elvonásokat. Interjú.

Egy hete felhívást tett közzé, hogy a gödöllőiek – akiknek módjuk van rá – adakozzanak a horvát földrengés károsultjainak. Ismert, hogy Gödöllő erős kapcsolatokat ápol a horvát partnervárosával.

Különlegesen jó a kapcsolatunk Opatijával. Tavaly Európa kulturális fővárosa volt, amire meghívtak minket is. A monarchia kapcsán Opatija és környéke több ponton kötődik a királyi családhoz. Lehetőséget kaptunk arra, hogy részt vegyünk a tavalyi kulturális rendezvényeken. Opatijában minden évben rendeznek egy nagy bált, amire mindig vendégül hívnak egy várost, idén ez Gödöllő lett volna, de ezt eltörölte a pandémia. Tavaly nyáron sikerült létrehoznunk az Erzsébet királyné-kiállítást. Gyönyörű ruhákat állítottunk ki, vittünk herendi porcelánt is, hiszen a királyi család egyik porcelánja herendi volt. Ezután a jobboldali sajtóban engem azzal vádoltak meg, hogy közpénzen nyaraltam Opatijában.

Én dolgozni mentem oda, mindössze három napra, míg – ha jól emlékszem – mások milliárdos luxusjachton töltötték el szabadidejüket. A kiállításunk kapcsán a horvát nemzeti televíziónak adhattam interjút. A magyar közszolgálati televíziónak nyolc éve nem adhatok nyilatkozatot, és nem azért, mert én nem akarok ott megszólalni, hanem mert soha nem kérdeznek meg semmiről. 

A horvát földrengés után Ivo Komšić polgármester úr írt egy szívszorító levelet nekem, hogy próbáljunk segíteni két Zágráb melletti településnek, Sisaknak és Petrinjának. Nem kell részleteznem az ott lévő károkat, problémákat. A nehéz helyzetben a kis összegű támogatások is sokat számítanak.

Mi mindig szoktunk gyűjtést szervezni a bajbajutottaknak, a székely árvíznél is, a lengyel árvíznél is így tettünk.

A baptisták is, a máltaiak is gyűjtenek, nekünk ez a levél meg a személyes jó kapcsolat adta az indíttatást. 1500 eurós önkormányzati támogatással és az én 50 ezer forintos felajánlásommal indult a gyűjtés.

A horvátok helyzete is nagyon nehéz a koronavírus-járvány miatt, ráadásul az idegenforgalom – ami a bevételük nagy részét adja – teljesen padlóra került, ilyen helyzetben a tartalékok kimerülnek. A földrengés különösen nehéz helyzetbe hozta az országot. Néztem a neten a reakciókat a fölhívásunkra, teljesen korrektek voltak a hozzászólások, de azért volt, aki ebbe is rögtön belekeverte a napi politikát, pedig ennek semmi köze ahhoz.

A járvány elleni védekezésnek is szakmai alapon kellene történnie – erre is több alkalommal felhívta a figyelmet.

Igen. A védőoltások kérdésének se legyen semmi köze a napi pártpolitikához! Kérdés, hogy ez az ügy visszaterelhető-e még szakmai mederbe. Az emberek ma sokszor aszerint alakítják ki a véleményüket, még a védőoltásokról is, hogy melyik szavazótáborhoz tartoznak. Egyébként én orvosként természetesen oltáspárti vagyok. Nyilvánvaló, hogy a védekezés egyik leghatékonyabb eleme a védőoltás.

A múlt héten a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) közösen ajánlották fel egy felhívásban a kormánynak a segítséget a védőoltások beadásának megszervezéséhez. Miért volt erre szükség?

A Covid elleni oltást a legegyszerűbben az önkormányzati egészségügyi alapellátás rendszerében lehet megoldani. A járóbeteg-ellátás 80 százalékát az önkormányzatok látják el, ott vannak a rendelőintézetek, a háziorvosi körzetek, felkészült orvosokkal. Nekik kell egy kis többletmuníciót adni. Az Orvosi Kamara ugyanezt mondja.

A kormányzat eredeti terve az volt, a miniszterelnök is erről beszélt egy interjúban, hogy az oltásokat a választást lebonyolító szavazókörökben oldják meg. Erre reagálva adták ki önök szinte azonnal a felhívásukat.

Először ez volt a terv, hogy a szavazókörökben – ezek nagy része az iskolákban, óvodákban, egyéb intézményekben van – oltanak.

Ki adott a miniszterelnöknek ilyen tanácsot? Nonszensz. Ebből is a kapkodás látszik, miközben az önkormányzatok nagyon szívesen adnának segítséget, ha volna párbeszéd.

Segítünk! Félretesszük, hogy a hurok a nyakunkon. Oltópontok tekintetében is, humán erőforrás tekintetében is, a létesítményeinkkel is rendelkezésre állunk. A szakma döntse el, miként kell ezt megoldani – a szükséges infrastruktúra rendelkezésre áll. Nem kellene ennyire gyűlölni minket! Egyébként 2006 és 2010 között még keményen együttműködtem a mai kormánypártokkal.

Mégpedig azért, mert már akkor is szűkítették az önkormányzatok mozgásterét. Igaz, hogy jóval kevésbé, mint most. Együttműködtem velük az önkormányzati értékek megmaradása érdekében. 2007-ben Szita Károllyal és Kövér Lászlóval ültünk le – ott volt a volt MÖSZ-főtitkárunk is, ő a tanú rá –, és végigbeszéltük, hogy a 2006-os választások után miként tudjuk azt a sok új polgármestert, önkormányzati képviselőt helyzetbe hozni, akit frissen választottak meg. Önkormányzati szövetségünk képzésiprogram-tervezetet készített számukra. Azt kértem tőlük, erősítsük meg a szövetséget, hogy legyen egy erős magyar önkormányzati érdekvédelmi szakmai szervezet.

Az önkormányzatok és a kormány között – ugyanúgy, mint a világ minden pontján – mindig lesz vita. De ennek nem szabad pártpolitikai vitává válnia! Ennek a vitának arról kell szólnia, hogy mennyi és mely feladatok kerüljenek a kormányzati szinthez, mik maradjanak az önkormányzatoknál. És arról, hogy ezek ellátására mekkora központi forrást rendeljenek, hogy milyen saját bevételeik lehetnek az önkormányzatoknak, és hogy mely feladatok ellátásában támaszkodhat a kormányzat rájuk. 93 ezer önkormányzat és régió van Európában. Sehol sem jelent problémát az önkormányzatiság Európában, csak Magyarországon.

A Covid-járvány elleni védekezés miatt milyen forrásokat vontak el az önkormányzatoktól?

Először is rögzítsük azt, hogy a védekezésre eddig egy fillért sem kaptunk.

Az első hullám végén bekérték az adatokat a járvány elleni védekezésre fordított költsége i kről. Még ezt sem kapták meg?

Kértek ilyen adatokat, meg is küldtük, de nincs rá válasz. Semmi. Ausztriában összesen 2,5 milliárd eurót kaptak az önkormányzatok. Meg lehet nézni, hogy Európában miként viszonyulnak a kormányok az önkormányzatokhoz a járvány idején. Információink alapján sehol nem volt elvonás, és legalább a járvány elleni védekezés költségeit kifizették nekik. A központi elvonás tavasszal kezdődött a parkolási díjjal. Ez a fővárost érintette a legsúlyosabban, de Gödöllőn is nagy bevételnek számít a parkolási díj.

Nyilván nem csak az az oka a tiltakozásunknak, hogy a bevételt elveszi a kormány. Az is nagy gond, hogy az ingyenessé tett parkolás miatt összevissza parkolnak az autósok, és akik eddig reggel a munkahelyük közelében tudtak parkolni, most nem találnak helyet.

A parkolási díjnak ugyanis szabályozó szerepe is van. A parkolási díj azért is van, hogy forogjanak az autók, minél többen meg tudjanak állni elintézni az ügyeiket.

Ezt a szabályozási lehetőséget is elvették a bevételeink mellett. Nem igazolódott be, hogy átszállnak az emberek a tömegközlekedésről az autóra, hanem az igazolódott be, hogy most tényleg nem lehet parkolni Pesten.

Gödöllő esetében mekkora bevételkiesést jelentett 2020-ban az ingyenes parkolás?

Hetvenmillió forintot, és ez a rendelkezés ez évre is áthúzódik. 

A gépjárműadó elvétele miatti bevételkiesés országosan 36 milliárd forint bevételkiesést jelent az önkormányzatoknak.

És ez csak a gépjárműadó 40 százaléka elvonásának az eredménye, ugyanis korábban, 2016 tájékán már elvették a 60 százalékát. A gépjárműadó olyan átengedett adónem, amit nekünk kellett beszedni, és korábban itt maradt az önkormányzatoknál. Az ebből származó bevételt mi útfelújításra, útépítésére fordítottuk.

Tehát évekkel ezelőtt elvették a 60 százalékát, és most a maradék 40 százalékot is. Úgy vették el, hogy már megvolt a költségvetésünk 2020-ra, amikor tavaly tavasszal elvonták tőlünk, tehát működő költségvetésből vonták el. Gödöllőnek ez összesen 115 millió forint bevételkiesést eredményezett. Magyarország összes önkormányzata számára pedig 36 milliárd forintot.

A következő kvázi elvonás, hogy olyan könnyítéseket adtak a vállalkozóknak, hogy a helyi iparűzési adót korábban decemberig kellett feltölteni, most majd csak március végéig kell. A probléma az, hogy a polgármesternek február 15-ig kell a költségvetést beterjeszteni a képviselő-testület elé, és nem tudom, hogy mekkora bevétellel számolhatok.

Ráadásul ennek az iparűzési adónak is elengedték egy részét.

Igen, az iparűzési adónál 4 milliárd forint árbevételig a befizetendő iparűzési adót 50 százalékra csökkentették le. Azt sem tudjuk még, ennek mi lesz következménye. A lényeg az, hogy nem látom a most készülő idei költségvetés bevételi oldalán, hogy mivel kalkulálhatok. Ez várhatóan 400-500 milliós bevételkiesést jelent Gödöllőnek.

Mindent összeadva mekkora bevételkieséssel kell számolnia Gödöllőnek?

Több mint 1 milliárd forinttal. Ennek kompenzálására bevételnövelés céljából tavaly novemberben készítettünk egy helyi módosított adórendeletet, amely alapján 600 millió forint pluszbevételt tudtunk volna elérni egy adóátrendezéssel a törvényes kereteken belül.

Úgy akartuk átalakítani a lakosság számára kedvező módon az ingatlanadót, hogy 50 négyzetméterig ne fizessen senki adót az üzlethelyiségre, garázsra, az így kieső bevételt terheltük volna át a nagy adózókra, a bevásárlóközpontokra, a nagy cégekre. Azért, mert nekik plusz 20-30 millió forint nem jelent akkora terhet. Vagyis a kis adózóknak kedvezményt adtunk, a nagy adózókra nagyobb terhet raktunk, tehát arányosabb közteherviselést valósítottunk volna meg a törvényes keretek között.

Ezzel 150–200 millió forintot otthagytunk volna 2 ezer adóalanynál, és 300-400 millió pluszbevételünk lett volna a nagyoktól. Elkészült az erről szóló rendelet, majd december 2-án a miniszterelnök úr közölte, hogy nem lehet adót változtatni az önkormányzatoknak, csak a 2020-as szinten szedhetjük be idén is ezeket a helyi adókat.

Ezzel elvették a többletbevételi lehetőséget tőlünk.

Nincs most már gépjárműadóból se bevételünk, de mivel az utak fenntartása pénzbe kerül, úgy döntöttünk, hogy 3,5 tonna feletti gépjárművek esetében díjat kell fizetni az úthasználatért, ebből létrehozunk egy 100 milliós alapot, amit útjavításokra fordítunk. Módosítottuk inflációarányosan a különféle szolgáltatási díjakat is, majd kijött az ukáz, hogy ezt sem lehet, tehát még az inflációt se rakhattuk rá.

Csak mellékesen jegyzem meg, hogy az autópályadíjakat megemelték, és öt új állami utat díjasítottak. Tehát amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek. Nekünk nem lehetett bevezetni ezt a díjat a nehéz súlyú gépjárművekre, ami abszolút logikus és jogos lett volna.

Hiszen ha egy 20 tonnás teherautó rámegy az önkormányzati útra, és szétnyomja, azt nekünk meg kell megjavítani, kiraktuk a korlátozó táblákat, hogy meg kelljen váltani a jegyet, a bérletet a használatáért. De ezt sem lehet. Ebből 100-110 milliót tudtunk volna beszedni. Megtiltották. Megtiltották a szociális otthoni díjaknál is, hogy inflációarányosan növeljük a térítési díjakat, holott erősebb az infláció, mint korábban volt.

Tehát amit én elfogadhatatlannak tartok, az az, hogy azt mondják, meg kell osztani a terheket, ezért elveszik a pénzt. Most nem mennék bele azokba a populáris dolgokba, hogy közben stadionokat építenek, és hogy mi mindenre adott pénzt a kormány. A lényeg az, hogy közben elveszik tőlünk a lehetőségét is annak, hogy pótolhassuk a kieső bevételeinket. 

Egy egyszerű példán bemutatva: van egy 200 ezer forintos fizetésem, aminek elveszik a 35 százalékát, majd azt se engedik meg, hogy mellékállást vállaljak. Ott vagyok a 170 ezer forinttal, amikor a rezsiköltségem mindennel együtt 195 ezer forintba kerül. És akkor – maradjunk ennél a példánál – azt mondja:

te szimpatikus vagy nekem, neked kifizetem azt a 30 ezer forintot, te pedig, mivel csúnyán néztél rám, te nem kapsz, oldd meg.

Mit tudok tenni egy ilyen helyzetben? Lehúzok kiadásokat, amivel leviszem a kiadásaimat 170 ezer forintra. Megvonom a kaját, státusokat építek le, lejjebb veszem fűtést 20 fokról 18-ra, nem nyírom a kertemet egy évben nyolcszor, hanem csak ötször, nem tudom meglocsolni a virágaimat, mert le kellett vennem a vízhasználati díjat. Nincs más megoldás, mert nekem ugyanazt az infrastruktúrát fenn kell tartanom.

Az elvonásokat követően az elmúlt év végén az önkormányzatok egy része jelentős összegű támogatásokat kapott, lényegében szabadon, működtetésre is felhasználható pénzeket.

Összesen 82 település kapott 32 milliárd forintot. Ezek többnyire célhoz kötött támogatások voltak, de tíz önkormányzat működési feladatainak biztosítására adtak fejenként 1 milliárd 380 millió forintot. Ez a tíz megyei jogú város mind fideszes irányítású. Hogy miért éppen 1,38 milliárdot kaptak, nem tudni, mint ahogy azt sem, hogy miért kapott ugyanakkora támogatást Kaposvár, mint Székesfehérvár.

Az önkormányzati szövetségük szerint ez az eljárás kiállja-e az alkotmányosság próbáját?

A kormánynak jogában áll pénzt osztogatni, majd a kompenzáció után derül ki, hogy megvalósul-e a hátrányos megkülönböztetés, amikor a 25 ezer lakos alatti önkormányzatok automatikusan megkapják a kieső bevételt, miközben a 25 ezer felettieknél tárgyalások alapján akarják ezt odaadni.

Ez a tervezett megoldás véleményünk szerint nem alkotmányos, és az európai chartával is teljesen ellentétes, mert ugyanarra a célra másképp oldja meg a finanszírozást egy bizonyos lakosságszám felett.

Nyilvánvalóan politikai döntés volt a működési plusztámogatás is, mint ahogy politikai döntés lesz az is, hogy egyenként tárgyalnak majd a 25 ezer fősnél nagyobb lélekszámú önkormányzatokkal. Számításaink szerint 150 milliárd a kieső adóbevétel önkormányzati szinten – a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) is megerősítette ezt a becsült összeget –, és jelenlegi információim szerint 50 milliárd forintot szánnak a költségvetésben a kompenzációra.

Tehát az önkormányzati rendszerből kivonásra került 100 milliárd forint.

A MÖSZ és BÖSZ véleménye szerint csak a teljes kompenzáció fogadható el, de amennyiben kevesebb összeg áll rendelkezésre, akkor azt lakosságszám-arányosan vagy bevételkiesés-arányosan kell odaadni a településeknek. 

Az iparűzésiadó-bevétel 2019-ben 830 milliárd frorint volt, 2020-ban ennek 90 százalékát működtetésre használták az önkormányzatok. Ha ebből 150 milliárd kiesik, akkor az komoly működési gondokat fog eredményezni elsősorban az olyan, önként vállalt feladatok ellátásában, mint amilyen a sport vagy a kultúra. Ez utóbbit érinti a legkeményebben, mert az erre fordított pénzt központilag is csökkentették már, és most majd helyben is csökkenteni fogják.

Nem véletlenül hozták tavaly augusztusban azt a döntést, amivel a könyvtári és a múzeumi dolgozókat kirakták a közalkalmazotti körből. Minden mindennel összefügg. Ez a kormányzati intézkedés már előszele volt annak, hogy ha le kell építeni, akkor őket lehessen elküldeni, mert őket lehet a leginkább költségkímélő módon elbocsátani, hiszen őket nem védi már a közalkalmazotti törvény.

A kormányzati elvonások Gödöllőt érintő kérdéseimre válaszolva ön több ízben a teljes önkormányzati szektort érintő országos adatokra is felhívta a figyelmet mint a Magyar Önkormányzatok Szövetségének az elnöke. Az önkormányzatok mekkora hányadát képviseli a szövetségük?

Lakosságarányosan a 30–35 százalékát, jelenleg mi vagyunk a legerősebb szervezet, most csatlakozik hozzánk Jászberény és Oroszlány. Jönnek hozzánk, mert bizalom van irántunk. Szeretném, ha visszaállna az egyensúly a kormány és az önkormányzatok között, hogy a feladatok és források megosztásakor a kormányt ne politikai, hanem szakmai szándékok vezessék, amik alapján világosan láthatjuk, hogy helyben milyen feladatok láthatók el jól.

Ahhoz adja oda a forrást, a saját bevételt, hogy legyen mozgásterünk önálló döntésre is, hogy polgármesterként ne csak egy végrehajtónak érezhessük magunkat. Hogy legyen az önkormányzatok bevételének egy olyan része, amiről helyben lehet dönteni, hogy mire fordítják, útjavításra vagy egy új járdára.

Azok a települések, amelyek nem tudják maguknak az ehhez szükséges bevételeket előteremteni, azok egy külön alapból kapjanak pályázatok segítségével pluszforrásokat. Nem az önkormányzatiságot kell megszüntetni, hanem a települések menedzselését és finanszírozását kell átalakítani. Azt gondolom, hogy amikor az alaptörvényben a kétharmados parlamenti többség jóváhagyta, hogy megszűnik a települések önkormányzáshoz való joga, akkor eldőlt a jelenlegi kormány önkormányzatokhoz való viszonya.

Lényegét tekintve a középkádári korszak tanácsrendszerét építik vissza egy annál is rosszabb formában, ha ez így marad, hogy a vezető politikai erő azt is mondhatja egy választás előtt, hogy akkor kap majd támogatást a település, ha fideszes lesz a polgármester.

Vagyis csak fideszesre érdemes szavazni. Mi volna a megoldás? Lépjek be a Fideszbe, mint annak idején sokan beléptek az MSZMP-be csak azért, hogy igazolják magukat? Vagy lehetnek-e elveim, és ezek alapján mondhatom-e a városomra nézve terhes következmények nélkül azt, amit gondolok? Nekem fontos az önkormányzatiság, a helyben megválasztott vezetők döntései eredményeképpen működtetett település, ahol az állampolgárok beletekinthetnek a döntéshozatalba, véleményt nyilváníthatnak, és befolyásolhatják a helyi döntéseket.

A pártközpontokban pártpolitikai döntések alapján működtetett települések nem ezt jelentik. Egy bölcs kormány támaszkodik az önkormányzatokra, hiszen nem mondhat le az ott lévő aktivitás és kreativitás eredményezte felhajtóerőről, ami segíti a mindenkori kormányt az ország hatékony működtetésére irányuló politikájában.

(Borítókép: Sóki Tamás / Index)