Alkotmánybíróság: nem jogsértő, hogy 30 évig nem ismerhetők meg a paksi bővítés részletei

Csaknem hat év után döntött az Alkotmánybíróság (AB) a Paks 2-ről szóló 2015-ös törvényben szereplő harmincéves titkosítással kapcsolatban: szerintük nem alaptörvény-ellenes, és nemzetközi szerződésbe sem ütközik – értesült a Népszava. A titkosításról az országgyűlési képviselők negyede indítványozott utólagos normakontrollt, és a jogszabály megsemmisítését kérték.

A titkosítás ellenzői azt sérelmezik, hogy a törvény támadott passzusa – nemzetbiztonsági érdekre és a szellemi tulajdonhoz való jogok védelmére hivatkozva – mérlegelés nélkül kizárja, hogy a paksi atomerőmű bővítésével összefüggésben keletkezett üzleti, műszaki és döntést megalapozó adatok a keletkezésüktől számított 30 évig közérdekű adatként megismerhetővé váljanak. Ráadásul a törvény meglátásuk szerint ellentétes a környezeti adatok nyilvánosságáról szóló úgynevezett Aarhusi Egyezménnyel is.

Az Alkotmánybíróság többségi döntése szerint azonban a nemzetbiztonsági érdek és a szellemi tulajdonhoz való jogok védelme indokolhatja a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását, így a harmincéves titkosítást is, amennyiben az adatkezelő (azaz a Paks 2 projektcége) bizonyítani tudja az adatmegtagadás jogszerűségét.

Mivel ez ügyben az adatkérő bírósághoz fordulhat, az AB szerint a jogszabály így nem alkotmányellenes.