Szlávik János: Én a halált látom, és annál minden jobb

Megkapta a koronavírus elleni oltást mindkét adagját Szlávik János – a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezető főorvosa a többi között erről is beszélt a Retro Rádió Abaházi Presszó című műsorában. A mellékhatásokról azt mondta, míg az első oltakozás után csak enyhe izomlázat érzett, a második után jobban fájt a keze, izzadt éjjel, és lehet, hogy lázas volt, de mindez elmúlt egyetlen éjszaka alatt.

Miért baj az, ha egy oltásra az immunrendszer reagál? 

– kérdezte, és megjegyezte, hogy ha nem reagálna az immunrendszer, akkor meg az lenne a baj. Beszélt arról is, hogy látott embereket meghalni a koronavírus szövődményei miatt, fiatal, harmincas egészséges emberek is súlyos állapotba kerülnek, vagy meg is halnak. 

Én a halált látom. És annál minden jobb. Az, hogy egy picikét hőemelkedésed van, semmit nem számít. Ne féljetek az oltástól

– szólított fel. Azzal kapcsolatban, hogy melyik vakcinát érdemes választani, azt mondta, hatékonyságban kell gondolkodni, és felhívta a figyelmet arra is, hogy mindegyik vakcina megakadályozza, hogy

Arról is beszélt az infektológus, hogy amikor megjelent Magyarországon a koronavírus, eleinte mindenki meg volt ijedve, hiszen nem lehetett tudni, hogy hogyan terjed a vírus, vagy hogy mennyire kell vigyázni magunkra vagy éppen egymásra. Hozzátette, hogy a védekezés azonban sok kérdést nem vetett fel, hiszen amikor az ebolajárvány kitört Afrikában, úgy gondolták, hogy fel kell készülni arra az eshetőségre, hogy eljut Európába is, ezért az orvosokat és a nővéreket már akkor kiképezték arra, hogy hogyan kell helyesen felvenni a védőruhát, a kesztyűt, a maszkot és azokat a felszereléseket, amelyekkel meg tudják védeni magukat az ebola ellen.

Ennek következtében tehát a koronavírus-járvány megjelenésekor könnyített helyzetben voltak, hiszen már tudták, hogyan kell használni ezeket a felszereléseket – magyarázta Szlávik János, és hozzáfűzte, hogy az ebola sokkal veszélyesebb a koronavírusnál, hiszen az az ép bőrön át is fel tud szívódni, tehát sokkal komolyabb védekezésre van szükség ellene. 

Megjegyezte, hogy még ennek ellenére is előfordult, hogy megfertőződött koronavírussal egy-egy kollégája. Kiemelte azonban, hogy egy légúton terjedő fertőzés ellen könnyen lehet védekezni komoly felszereléssel. 

Az oltásokkal kapcsolatban emlékeztetett Szlávik János, hogy 1977-ben sikerült kiirtani a fekete himlőt, ez tulajdonképpen annak is köszönhető, hogy az oltást kötelező volt beadatni. 

Mára kialakult, hogy nemhogy nem kötelező a védőoltás, hanem úgy kell tukmálni az emberekre

Hozzátette, ha egy oltással meg lehet védeni százezerből 99 995 embert, akkor azt kell nézni, és nem azt az ötöt, aki véletlenül elkapja a vírust.

Ne ebből induljunk ki, mi a másik oldalból induljunk ki. 

Hozzátette, ugyanez vonatkozik a nagyon ritkán előforduló mellékhatásokra is. 

Senki nem mondja, hogy több százezer emberből egyszer nem alakul ki valamilyen allergiás reakció egy oltás után. De nem abból az egy emberből kell nekem kiindulni, hanem a többiből. Ez nehéz ilyenkor, hogy ha valaki állandóan azt hangoztatja, hogy mi a kivétel, mi a ritka, és mi lehet belőle. Nem ezt kell nézni. Nekünk azt kell nézni, hogy hány ember életét mentjük meg az oltásokkal, és a járványt meg kell állítani 

– szögezte le, és hangsúlyozta, hogy nemcsak a megbetegedésekről van szó, hanem arról is, hogy az embereknek elegük van, és már nem akarnak bezárva lenni.

Nagyon sokan depressziósak, ezért lépni kell

– összegezte az infektológus.